Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-02 / 52. szám
2019. MÁRCIUS 2., SZOMBAT 12 TÖRTÉNELEM A népirtásnak több tízezernyi ártatlan magyar és német esett áldozatul Néphősként ünnepelt hóhérok „Cafatokra verve a gödör széléhez állították a szerencsétleneket, és egyenként hátulról tarkón lőtték őket. Lábbal a gödörbe lökték a tetemüket, és folytatták a következőkkel” - ez áll az egyik beismerő vallomásban az 1944- es magyarellenes délvidéki etnikai tisztogatásokról. Pataki Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu DÉLVIDÉK 1944-45 fordulóján a megtorlás ürügyén tudatosan eltervezett etnikai tisztogatást hajtottak végre az előretörő szovjet csapatok nyomán a hatalmat átvevő titói partizánok. A népirtásnak több tízezernyi ártatlan magyar és német esett áldozatul: a délvidéki magyar férfilakosság színe-java, több településen az értelmiség, a kulturális és a gazdasági vezető réteg szinte teljes egészében. Az 1944-45-ös délvidéki népirtás azért különleges, mert a falvakban a szomszédok sokszor nemcsak hóhérkézre adták a másikat - többnyire szerbek főként magyarokat és németeket -, hanem a falubeliek maguk is számosán vettek részt a településenként akár ezres nagyságrendű öldöklésben. Az eseményekkel kapcsolatban a Magyar Nemzetben Kurcz Ádám István egy megdöbbentő dokumentumot mutatott be. Vreme je! - Eljött az idő! címmel megjelent egy könyv, amelybe bekerült az 1944-es etnikai tisztogatások egyik tettesének, Bura Coricnak, a szenttamási kocsmárosnak a vallomása. A ragadványnevén Copónak (magyarul: „bicegő”) nevezett szerb férfi halála előtt tett beismerést, és abban csak megerősíti mindazt, amit az életben maradottak és visszaemlékezők elmondtak az akkori eseményekről, hiszen egy magyar ember meggyilkolásához nem kellett különösebb okot találni: „Öltek azért is, mert valakinek a fejesek közül megtetszett valaki felesége, szép magyar nő; azért is, mert valakinek kellett valaki háza. Öltek a háború előtti adósságért, amelyet így nem kellett megadni; és persze a magyarok iránt érzett gyűlöletből, amiatt, amit azok tettek a háború alatt. Igaz, hogy a kivégzettek tíz százaléka tett valami rosszat, de a többi nem.” A 75 éves történet máig sincs kibeszélve, mozifilm sem készült, amely feldolgozná a több tízezer magyar áldozat - nagy részük parasztember - likvidálását. A hóhérok közül sem vontak felelősségre senkit, hanem sokukat évtizedekig „néphősként” ünnepeltették az áldozatok hozzátartozóival is. A nagyrészt máig jelöletlen tömegsírokba lökött áldozatok fölött szeméttelepek és dögtemetők vannak, máshol piacteret, buszállomást, gabonasilót vagy sportpályát betonoztak rájuk, hogy még a megemlékezés kegyeleti gesztusának se legyen helye, az áldozatok emlékét pedig fojtsa meg a szemét és burjánozza be a gaz. Kiss Csaba fordításában a magyarul is közölt szövegnek egy részéből egy kivégzés hátborzongató leírása bontakozik ki: „1944 őszén dermesztő hideg volt. A mai piactér helyén 180 ember lett kivégezve [...]. Őket csak hozták. Sorra töltötték meg velük a helyiségeket. Meztelenre vetkőztették őket. Az emberek egymás hegyén-hátán guggoltak a padlón, összeszorulva a kis helyen. Tömve voltak a középületek pincéi a mai Szent Száva utcában, tömve a községháza, a malom... Engem kiválasztottak, félrehívtak, és megparancsolták: »Fogd a lapátot, és ásd a gödröket, azután temesd őket, és persze hallgass!« Az emberek könyörögtek, hogy ne kínozzák őket, egyesek kérték, hogy csak öljék meg. És akkor az éjszaka folyamán megkezdődtek a gyilkolások. Hármas-négyes csoportokban vezették ki őket hátrakötött kézzel. Úgy, cafatokra verve a gödör széléhez állították a szerencsétleneket, és egyenként hátulról tarkón lőtték őket. Lábbal a gödörbe lökték a tetemüket, és folytatták a következőkkel. [...] Egy a meggyilkoltak közül a gödör szélén rogyott össze, és a gyilkosa megparancsolta, hogy lökjem bele. Nekem meg nem akaródzott. Kezem-lábam remegett a hidegtől is, meg a félelemtől is. Ez, aki gyilkolt, rám fogta a puskát, én meg könyörgőre fogtam: »Ne tedd, elvtárs, én a TIÉTEK vagyok!« [...] Ekkor elsírtam magam, annak ellenére, hogy próbáltam erősnek mutatkozni: »Az ellenséget nem volt szabad sajnálni.« Előre eltervezett tömeggyilkosságok A magyarokon „hivatalosan" a délvidéki razzia miatt akartak bosszút állni, ám hétéves gyermeket is kivégeztek a szerbek a „razziában való részvétel miatt”. Mindez azt bizonyítja, hogy a kivégzések nem spontánul, „a népharag” miatt történtek, hanem előre el volt tervezve, hol, mikor és kit kell meggyilkolni. A történészek találtak olyan, 1945. februári körrendeletét, amelyben leírták, hogy minden helységből el kellett küldeni az újvidéki központba a kivégzettek névsorát. Délvidéki vérengzéseknek nevezzük az 1944- 1945 telén a Délvidéken a jugoszláv kommunista partizánalakulatok által civil magyarok, németek és horvátok ellen brutális kegyetlenséggel elkövetett népirtást. A magyar áldozatok száma 30 és 50 ezer közé tehető, de egyes feltételezések szerint félszázezer fölött is lehet az ártatlanul kivégzettek száma. Emlékév indul Rákóczi tiszteletére Sok helyen még mindig ott virít a diktatúra emléke Kísért a kommunista múlt A bolsevista Szabó Ervin nevét máig könyvtár őrzi Fotó: MW KÁRPÁT-MEDENCE Hazai és külföldi programokat is terveznek a márciusban kezdődő II. Rákóczi Ferenc-emlékévben - mondta tegnap Gaal Gergely, a Rákóczi Emlékév Testület elnöke. Kiemelte, a Trianon előtti Magyarország minden táján ismerik és tisztelik Erdély és Magyarország egykori fejedelmét, éppen ezért a szervezők számos határon túli rendezvénnyel is készülnek. Az emlékévben külön hangsúlyt kap majd Kárpátalja, ahol a Rákócziaknak számos birtokuk volt, mindemellett a szabadságharc is abból a régióból indult ki. Több esemény lesz Erdélyben is, ahol 315 éve választották fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. Az emlékév nyitórendezvényét a nagy államférfi születésnapján, március 27-én tartják a budapesti Hősök terén, ahol Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet a Kárpát-medence különböző részeiről érkező fiataloknak Rákóczi szobránál. II. Rákóczi Ferenc jelentőségét taglalva Gaal Gergely elmondta, bár a szabadságharc 'K>ikott, a fejedelem mégis '-éti összefogást te' -gért folyizdelmek az 1703-> czi-szabadképes volt A fejedelem képes volt összefogni a magyarságot Fotó: MW összefogni a magyarságot, a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket a haza függetlensége érdekében, és ez óriási teljesítmény - hangoztatta. Mindeközben heves vita után felvette tegnap II. Rákóczi Ferenc nevét egy magyarromán tannyelvű szatmárnémeti iskola. A román szociáldemokraták két nevet adtak volna inkább az iskolának, ám az RMDSZ érve győzött, miszerint a helyi német-román iskola is egy német személyiség nevét viseli. BDA KÖZTEREK Marx utca és Lenin út, Barátság köz és Kommunizmus híd - harminc évvel a rendszerváltozás után is velünk él a kommunista múlt. Bár törvény tiltja ezt a lehetőséget, de a tilalom ellenére manapság is még mintegy ezer közterület őrzi a bolsevik vezetők, pártideológusok vagy a Rákosi- és a Kádárrendszer szekértolóinak nevét. Az önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmáról szóló törvényt még 2012-ben terjesztette az országgyűlés elé Wittner Mária és nyolc kormánypárti országgyűlési képviselő. Miután a tervezetet a Ház elfogadta, a jogszabály 2013-ban emelkedett jogerőre. A következő négy évben - egy 2017- es összesítés szerint - 2200 névváltozást jegyeztek be, de, amint látjuk, munka bőven akad, még a fővárosban is. Bármennyire hihetetlen, de történelmi és szellemi értelemben Budapesten még mindig „érvényes” egy 1919- es tanácsköztársasági határozat, ugyanis a fővárosi könyvtárhálózat ma is Szabó Ervin (1877-1918) marxista könyvtáros nevét viseli. A könyvtárnak először a vörösterror idejében adták a gyilkos bolsevik eszmét népszerűsítő ideológus nevét, aki arra használta fel a fővárosi könyvtárat, hogy Magyarországon megágyazzon a kommunizmus eszméjének. Szabó Ervin tehát a bolsevizmus egyik legnagyobb példaképe, aki ma is névadója Magyarország egyik legfontosabb kulturális intézményrendszerének. Ráadásul Szabó Ervin A Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) jövőre ismeretterjesztő programot indít, amelynek célja, hogy bemutassa, a kommunizmus eseményei közös európai történetnek számítanak - közölte a NEB elnöke az Ml aktuális csatornán. Földváryné Kiss Réka azt mondta, a kommunizmust csak Közép- és Kelet-Európa élte át „személyesen”, emiatt Nyugat-Európában más a nemcsak az eszmebarikádokon küzdött, az íróasztala fölé görnyedve, hanem személyesen is részt vett a kommunizmus hazai elterjesztésében, könyvtárigazgatóként pedig megítélése. Az ismeretterjesztés ezért nemcsak a volt szovjet blokk, hanem Nyugat-Európa területére is kiterjed - tette hozzá. Beszélt arról is, a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen feltárták, hogy kik voltak azok, akik a kommunista párt akaratát helyben érvényesítették. Ez egyfajta információs kárpótlás, amelyre szerinte szüksége van a magyar társadalomnak. az intézmény használta fel arra, hogy népszerűsítse az ideológiát. Eszmei elvakultságában odáig süllyedt, hogy személyesen tervezett merényletet Tisza István miniszterelnök meggyilkolására. Tudományos tevékenységének „hála”, 1918-ban egyedüli magyarországi személyként beválasztották a moszkvai kommunista akadémia tagjai közzé. A gyilkos ideológia hatalomra jutását már nem érte meg, ám elvtársai gondoskodtak arról, hogy érdemei miatt méltóan emlékezzenek meg róla: a Tanácsköztársaság Kormányzótanácsának az egyik első döntése volt, hogy a budapesti könyvtárhálózatot Szabó Ervinről nevezzék el. 1919. március 27-én határozatban mondták ki azt is, hogy „amaz érdemek elismeréséül, amelyeket Szabó Ervin a marxizmus tudományos művelése és a proletariátus szocialista öntudatának nevelése körül szerzett” gondoskodnak Szabó Ervin emlékének az ápolásáról. A Magyar Patrióták Közössége a héten petíciót indított a kommunista múltra emlékeztető utcanevek megváltoztatására. A fiatalokból álló civil szervezetnek az a célja, hogy olyan személyek, szervezetek nevét, akik, amelyek saját népük és hazájuk ellen dolgoztak, ne viselje Magyarországon közterület vagy közintézmény. P. T. Ismeretterjesztő programot indít a NEB losip Broz Tito (jobbról a második) partizánjai brutális kegyetlenséggel gyilkoltak Fotó: MW