Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
2019-03-02 / 52. szám
2019. MÁRCIUS 2„ SZOMBAT GAZDASÁG 7 Elsősorban a jövedelemtermelő képesség függvénye az ár Ismét drágult a termőföld A múlt évben még az alkufolyamat során kialakított áron keltek el a termőterületek, ám az idén már árplafonnal kell számolniuk a gazdálkodóknak. Elemzők szerint tavaly átlagosan 12 százalékkal magasabb áron értékesítették a területeket, mint 2017-ben. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu MAGYARORSZÁG Jelentősen, átlagosan 12 százalékkal nőtt 2017- hez képest tavaly a termőföld ára - közölte összegzésében a digitális termőföld-értékesítéssel foglalkozó Agrotax Kft. Tavaly egy hektár országos átlagára 1,437 millió forint volt. A legdrágább régió ismét Budapest és környéke volt, ahol 3,1 millió forint az átlagár. Fontos változás, hogy 2018- ban Nógrád megye kivételével minden régióban átlépte az egymillió forintos hektáronkénti árat a termőterületek átlagára. A legtöbb föld - több mint tízezer hektár - két régióban, Észak- és Dél-Alföldön cserélt gazdát. Az Agrotax szerint éves szinten többször találni olyan ügyletet, amikor a termőföld a helyben kialakult aktuális áránál jócskán drágábban kel el, az ilyen ügyletek a viszszaélés gyanúját is magukban MW-grafika, forrás: Agrotax hordozzák. Mindenesetre az idén már más szabályok között zajlanak az adásvételek: a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara hatásköre a termőföldpiaci ügyletek árának vizsgálata, és a szabályozás ebben hozott változást. A törvényalkotók meghagyták a piaci ármegközelítést, ellenben beemelték a jövedelemtermelő képességhez viszonyított árkontrollt, ami az eddigi gyakorlathoz képest újdonság. A kamara az év elején közzétette a jövedelemtermelő képesség számítására a saját példáját, amiben a gazdálkodó húsz év alatt elérhető profitját tesztüzemi adatok és az átlaginfláció figyelembevételével kalkulálják, és ahhoz viszonyítva vizsgálják az adott vételár mértékét. Továbbra is a szőlők és a gyümölcsösök keltek el a legmagasabb áron, míg az erdő átlagára továbbra sem éri el az egymillió forintot hektáronként. Egy hektár szántóért 1,551 millió forintot kértek átlagosan, először meghaladva a másfél millió forintot, ami mintegy tízszázalékos növekedés az előző évihez képest. A korábbi évhez hasonlóan a legnagyobb növekedés ismét az Észak-Alföldön volt, ahol az átlagár az ország többi területéhez képest 15 százalékkal volt magasabb. A gyep hektáronkénti átlagára 2018- ban 1,217 millió forint volt. A legmagasabb átlagár, hektáronként kétmillió forint, Közép-Magyarországon, míg a legalacsonyabb a Dél-Alföldön - 950 ezer forint - alakult ki. Az erdők országos átlagára 2018-ban 788 ezer forint volt. A legdrágábban a Nyugat-Dunántúlon, illetve az Észak-Alföldön keltek el, míg a legolcsóbban Észak-Magyarországon. Tavaly a fél hektárt meghaladó gyümölcsösök 2 millió forint körüli átlagáron cseréltek gazdát. A legmagasabb árak a Közép-Dunántúlon voltak, a legolcsóbbak Észak-Magyarországon. HÍREK Fejleszteni kell a borágazatot AGRÁRIUI Nemcsak kulturális, hanem komoly gazdasági és társadalmi érdek is a szőlő-bor ágazat fejlesztése, amelyben Magyarországon jelenleg több mint 40 ezer gazdálkodó végez értékteremtő munkát Nagy István agrárminiszter szerint. Pénteken Budapesten, a Borjog és Bormarketing 2019 konferencián megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a további fejlődés feltételeinek megteremtéséhez jogszabályok mellett anyagi forrásokkal is hozzájárulnak: az agrárkormányzat továbbra is jelentős összegekkel támogatja a szőlőtelepítést és a pincészetek korszerűsítését. MW Egyre több lakás épül INGATLAN Az elmúlt öt évben kiadott építési engedélyek alapján épült lakások jelentős részét még 5 százalékos áfával értékesíthetik a beruházók 2023 végéig, ezért a következő pár évben évente legalább 20 ezer lakás épülhet. Az elmúlt két évben a kiadott építési engedélyek feléből lett lakás, ami részben az előre kikért engedélyekkel és az építőipari kapacitáshiánnyal magyarázható. Az idén 20-25 ezer új lakás átadása várható, ezt támasztja alá a tavaly kiadott több mint 36 ezer építési engedély is. MW Jó üzlet gombászni és csigát gyűjteni A gyűjtőkre nem hárul adókötelezettség Fotó: AFP Tavaly év végén 5,1 százalékkal bővült a GDP Töretlen a növekedés HOBBIGYŰJTŐK Keresetkiegészítésnek sem utolsó, nem csak kellemes elfoglaltság az erdők, mezők bebarangolása. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adatai szerint 2016 óta a hobbigyűjtők egyszerű adószabályok alapján értékesíthetik vadon szedett portékájukat, például csigát, gombát, medvehagymát, bodzavirágot és csipkebogyót, netán levendulát vagy más hasonló, nem védett növényeket. Kis Péter András, a NAV szóvivője a Magyar Nemzetnek elmondta: a rendelkezések kedvezményes passzusai kizárólag azoknak a teendőjét könnyítik meg, akik nem őstermelők és nem is egyéni vállalkozók, hanem magánemberként, egyfajta mellékes keresetkiegészítésért járják a természetet. A másik lényeges feltétel, hogy az érintettek csak hivatalos felvásárlónak adhatják el az összegyűjtött csigát, gombát, növényeket.- Ebben az esetben a felvásárlási ár 25 százaléka számít adóügyi értelemben vett jövedelemnek, vagyis erre a részre számítandó fel a 15 százalékos személyi jövedelemadó- magyarázta a szóvivő. Fontos tudnivaló továbbá, hogy a gyűjtőnek semmilyen adóügyi kötelezettsége nincs, tehát nem kell kérvényt beadnia az adóhivatalhoz vagy igazolást kérnie a szervezettől, ahogy a bevallással és az adófizetéssel sem kell vesződnie. A közterhet ugyanis a felvásárló számolja ki, majd levonja a gyűjtő járandóságából, és be is vallja az adóhivatalnak. Ezenkívül más, közteherrel összefüggő kötelezettség nem jön szóba - részletezte a tudnivalókat Kis Péter András. MW Okostelefon jár a pénzügyi ismeretekért BUDAPEST Háromfordulós vetélkedőben mérhetik össze tudásukat a diákok. A tegnap indított teszt célja a fiatalok pénzügyi tudatosságának fejlesztése, az alapfogalmak megértetése és a felelős gondolkodás kialakítása. A vetélkedő legjobbjai okostelefont nyerhetnek - nyilatkozta az MTI-nek a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára. Gion Gábor elmondta: a Pénzügyminisztérium, a Pénziránytű Alapítvány és a DUE Diákújságírók Egyesülete által kiírt vetélkedősorozat alkalmat ad az ismeretek felmérésére és a tudás bővítésére is, és arra, hogy a diákok otthonosan és magabiztosan mozogjanak a pénz világában. Az első forduló az interneten zajlik le, a legjobb eredményt elérők a további fordulókba is meghívást kapnak. A tesztet bárki kitöltheti, de a nyereményjátékban csak a 14-20 év közötti diákok vehetnek részt. Az online teszt számítógépen és okostelefonon is kitölthető. A középdöntőből 12-en juthatnak a döntőbe, itt élő kvíz során derül ki, hogy ki a legjobb. Az online kitöltésre május 19-éig van lehetőség, a középdöntő és a döntő június 6-án lesz a Pénzügyminisztériumban. Az idei Pénz7-hez több mint 1200 iskola csatlakozott, az eseményekre 200 ezer tanuló jelentkezett és 700 pénzügyi és vállalkozói önkéntes kapcsolódott a programba. MW FOGYASZTÁS Jelentősen, 5,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék, a GDP az előző év azonos időszakához mérve a tavalyi negyedik negyedévben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Ez 1 százalékponttal nagyobb a február 14-én közölt első becslésnél. Nemcsak európai viszonylatban volt magas, de több lábon is állt a növekedés 2018- ban - kommentálta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára az Ml-en az adatokat. A KSH szerint a múlt év egészében 4,9 százalékkal nőtt a gazdaság, s az államtitkár kiemelte: a szolgáltatások, az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság is hozzátette saját teljesítményét a növekedéshez. A piaci szolgáltatások a növekedésből 3,2 százalékpontot tettek ki, emögött a családi jövedelmek növekedése áll, s a fogyasztás ösztönzőleg hatott a gazdaságra. Banai közölte, eddig 19 uniós ország növekedési adatait lehetett megismerni, amelyek között az utolsó negyedév teljesítménye alapján Magyarország ezüstérmes, a visegrádi országok között pedig a magyar adatok a legkedvezőbbek. A gazdaság bővülése az egyensúlyi mutatók kedvező alakulása mellett valósult meg. A GDP-arányos adósság 71 százalék alá csökkent 2018 végére az előző év végi 73,3 százalékról, az államháztartási hiány 2 százalék körül, az uniós 3 százalékos és a tervezett 2,4 százalékos limit alatt alakult, a folyó fizetési mérleg pedig továbbra is többletet mutat. MW BUDAPEST Matolcsy György tegnap átvette kinevezési okmányát Áder János köztársasági elnöktől Budán, a Sándor-palotában. Az államfő ismételten, március 4-i hatállyal, hat évig terjedő időtartamra nevezte ki a szakembert a Magyar Nemzeti Bank elnökévé. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök is. Fotó: MTI Tovább hasít a magyar szolgáltatási szektor í
