Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-13 / 61. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 13., SZERDA A művészetterápiás szemlélet társadalmat formáló, közösséget építő hatású Nem csak anyagi javakkal kell segíteni az elesett embereket A hajléktalanná vált emberek kapcsolatrendszere beszűkül, nem találják a kiutat Fotó: Shutterstock A parasztbácsi bevitte a lovat a városi lakásba A társadalom peremére szo­rult embereknek a legki­sebb gondjuk, hogy hogyan oldják meg lelki problémá­ikat. Viszont hiába segítik őket hozzá a materiális ja­vak megszerzéséhez, ha el­marad a mentális segítség­­nyújtás. Kiemelten kellene kezelni azokat a terápiás fo­lyamatokat, amely során az érintettek átláthatják, miért kerültek ilyen kiszolgálta­tott helyzetbe. Brunner Mónika monika.brunner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Amikor a napi megélhetése, a lakhatása, a fizetése sem biztosított jó né­hány embernek, akkor felme­rül a kérdés, hogy a művészet, a lélekkel való foglalkozás tud­­ja-e bármiben segíteni az éle­tüket, legyenek akár hajlékta­lanok, akár más okból kiszol­gáltatottak, a lét szélére kerül­tek. Szalay Andrea művészet­terapeutának, szociális mun­kásnak évtizedes tapasztalata van azokkal a hátrá­nyos helyzetű em­berekkel, akiket az életvitelük, a mun­kanélküliségük, vagy - bármilyen durván is hangzik - a megjelenésük miatt nem fogadnak el a hoz­zájuk képest jólétben élők. Társadalmi problémák Szalay Andrea több éven át dolgozott a szekszárdi pszichi­átriai osztály palánki rehabili­tációs részlegén és korábban más rehabilitációs intézmé­nyekben, ahol komplex művé­szetterápiás csoportokat veze­tett. Jelenleg civileknek nyújt ilyen jellegű segítséget, ami­kor igény mutatkozik erre, va­lamint hajléktalanokkal fog­lalkozik. Azt mondja, hogy a társadalmi problémákat va­rázsütésre nem lehet orvosol­ni, viszont a művészetterápi­ás szemlélet társadalmat for­máló, közösséget építő hatá­sai megkérdőjelezhetetlenek. Minél többen vallják maguké­nak a lélek fontosságát, annál jobbá válik a világ. Szerinte meg kell tanulni azt a hozzáál­lást, amely szerint minden em­ber gondolatai egyformán ér­tékesek, mindenki nézőpont­ja, véleménye érvényes, jöjjön bárhonnan, és legyen bárki. A legfontosabb a közös megér­tés, a teljes elfogadás, a másik felé való odafordulás. Magányos hajléktalanok A társadalom peremére sod­ródott emberek, például fogya­tékosok, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajlékta­lan emberek önértékelési za­varokkal küzdenek. Többnyi­re motiválatlanok, kapcsolat­­rendszerük beszűkült, lelki problémákkal küzdenek, több­ségük magányos, sokan fel­égettek maguk mögött minden hidat. Nem találják a kiutat helyzetükből, a tanult tehetet­lenség állapotában vesztegel­nek. Pusztán a ma­teriális javak meg­szerzéséhez való hozzásegítés nem oldja meg a prob­lémájukat, ezért a mentális segítség­­nyújtás itt például elengedhetetlen. Megtörtént, hogy néhai csoportom tagját egy napon megláttam az utcán kukázni, ezt követően feltet­tem a kérdést először magam­nak, majd a kiképző terapeu­támnak és a képzésen részt ve­vő társaimnak, hogy a művé­szetterápiás lehetőség mit ad­hat egy olyan ember számára, akinek a létszükségletei sin­csenek meg. Mit nyújthat a szá­mára egy művészetterapeuta, és vajon van-e értelme a mun­kájának - mesélt vívódásairól Szalay Andrea, majd hozzátet­te, az a meghatározó, ahogyan saját magunkat értékeljük. A művészetterápiás folyamatban például nincsenek társadalmi különbségek, pozíciók. Min-Az alábbi esetek jól érzékelte­tik, hogy mit jelent a társadal­mi periféria szélén élőnek len­ni. Amikor egy vidéken élő, ál­lattenyésztéssel foglalkozó gazdának felajánlottak egy vá­rosi lakást, akkor az átadás­ra vitte magával az egyik lovát, hogy befér-e a lakásba. A társadalom egyes rétegei le­­nézőek, gúnyosak is tudnak lenni azokkal, akikkel nem azo­nosulnak, akik „kevesebbet ér­nek” náluk, „le vannak marad­va”, esetleg azt mondják rájuk, hogy „elavultak”. Azonban nem szabad elfelej­teni, hogy ha például egy kizá­rólag modern városban felnö­vő, jólétben élő embert tesz­nek egyik pillanatról a másik­ra egy állattenyésztésből élő vi­déki közegbe, akkor valószínű­leg vele is hasonló dolgok tör­ténnek majd. Elképzelhető, hogy míg abban a társadalmi rétegben mondjuk egyértelmű, hogy hajnali négy órakor kel­nek fel az állatokat megetetni, addig ha a városi ember reggel hét órakor kel fel nehézkesen, már nem biztos, hogy népsze­rűvé válik. Ha máshol nem, a terápi­ás közegben teljes szabad­ságot élvez mindenki den résztvevő egyenrangú, mindenki problémája és véle­ménye fontos, ha máshol nem, a terápiás közegben teljes sza­badságot élvez mindenki. Biztonságot nyújt a csoport A csoportban mindenki biz­tonságban van, társakra lel, akik figyelnek rá, és empátiát gyakorolnak irányában. Nem tud hibázni, érzéseit kifejezhe­ti, nem minősítik, bármilyen minőségben részt vehet. Meg­oldásokat, utakat, lehetősége­ket tárhat fel a terapeuta és a csoport segítségével. Felfedez­heti saját értékeit. Tükröt tart saját magának és a csoport ré­széről is működik a visszatük­­rözés. Ugyanakkor ő maga is szembesíti társait reflexióival. Mások problémáit meghallgat­va, átélve, a saját problémáit is könnyebben megértheti. Ha­sonló problémával küzdő em­berekkel találkozhat, kapcso­latokat építhet, és jobban rá­láthat a saját lelki működései­re. Egészséges önbizalom hiá­nyában sokkal több kudarc tör­ténik a tanulmányok és mun­kakeresés során és különböző élethelyzetekben. A művészet­terápia segítséget nyújt a mé­lyebb pszichés okok feltárásá­ban és feldolgozásában. A kre­ativitás fejlesztésével a problé­mamegoldás képessége is fejlő­dik, mert a problémamegoldás­hoz is szükséges a hétköznapi kreativitás. Meg lehet tanulni a konfliktusokat kezelni, és le­het fejleszteni a megküzdési stratégiákat. Ez persze időigé­nyes folyamat, de kitartással bekövetkezhet a változás. „Minden emberi viselke­dést a megértés tárgyává kell tenni”. Ezt a mondatot gyakran hallottuk Németh Lászlótól, ki­képző terapeutánktól. Ezen az úton haladva pozitív társadal­mi változásokat érhetünk el - mondta Szalay Andrea. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Sokan továbbra is eldobálják a hulladékot a természetben Szorgosan szedték a szemetet Sokan tekintették meg a standjukat GEMENC A Gemenc Zrt. báta­­széki diákokkal együtt men­tesítette a természetet a hul­ladéktól. A hét elején a cég munkatársainak útmutatása mellett a fiátalok az 55-ös főút mentén, Baja és Bátaszék kö­zött takarították össze az eldo­bált szemetet. A több mint öt­ven zsák összeszedett hulladé­kot a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatósá­ga szállította el. A bátaszéki II. Géza Gimnázium harminc szorgalmas tanulóját a pörbö­­lyi Erdészeti Erdei Iskolában az erdőgazdaság megvendé­gelte és megköszönte munká­jukat. Sz. Á. PET-palackok, műanyagok és más, eldobált holmik. Gyorsan megteltek a fekete zsákok Beküldött fotó TAMÁSI Idén 26. alkalommal rendezték meg a FeHoVa nem­zetközi fegyver-, horgász- és vadászkiállítást a Hungexpón. A börze a Kárpát-medence va­dászainak, horgászainak és természetkedvelőinek nagy­szabású találkozója - 17 or­szágból 300 kiállító vett részt -, amely alkalmat ad arra is, hogy az állami erdészeti tár­saságok társadalmi szerepvál­lalását minél szélesebb kör­ben bemutassák, ami hozzájá­rul az erdész szakma presztíz­sének növeléséhez. A Gyulaj Erdészeti és Va­dászati Zrt. idén is képviselte négy híres és különleges ren­deltetésű vadászterületét a va­dászati kiállításon, számos meglévő és leendő, külföldi és hazai vadászvendéggel talál­koztak, sokan látogattak el a standjukra. A Gyulaj Zrt. híres vadász­­területei iránt érdeklődő va­dászatszervezők és vadász­emberek mellett a turizmus, az erdészeti közjóiét és az erdei szálláshelyek iránt is nagy lelkesedéssel fordultak a kíváncsi érdeklődők. Ter­mészetesen a standon ezút­tal is kiállították a nemzetkö­zileg is elismert dámtrófeái­­kat, melyek idén is osztatlan sikert arattak. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents