Tolnai Népújság, 2019. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

2019-03-08 / 57. szám

3 MEGYEI KÖRKÉP 2019. MÁRCIUS 8., PENTEK Ha a levegőben nincs is általánosan benne, azért néhány gazdasági tényező javaslataiban szerepel a négy napos munkahét bevezetése. Ne gondoljuk egyből azt, hogy fe­lesleges fantáziálásról van szó: történelmileg nem is olyan ré­gen még kőbe vésett szabály, de legalábbis törvénybe iktatott rendelkezés volt a hat napos munkahét. Fejlődik a technika is. A változások irányának ismeretében tehát nem biztos, hogy csakis színtiszta képzelgés a négy nap. Ráadásul ren­getegen meg is esküdnének arra, hogy rajtuk ugyan nem múlna. Nemhogy a négy, de akár három napos munkahétre is készen állnának testileg-lelkileg. Rz nem is kétséges, mivel sokan lehetnek köztünk szen­vedélyes pihenők, akik ért­hető módon nem tudnak időt szakítani munkára. Az sem kizárt, hogy léteznek embe­rek, akik nem tesznek kü­lönbséget szellemi és a fizikai munka között, ezért mindkettőtől óvakodnak. Ugyanakkor nem kevés azok száma, akik szeretik azt, amit csinálnak, és még pénzt is kapnak érte. Nekik a legjobb aktív pihenést, bármennyire is meglepő, a saját munkájuk jelenti. Biztosra vehetjük, hogy jó értelemben vett megszállottakként eszükbe nem jutna kihagyni az ötödik munkanapot. Esetleg lenne még egy réteg, melynek tagjait lehangolná a mindösz­­sze négy napos munkahét. Ebbe a kategóriába tartoznak azok, akik számára a lógáshoz túl rövid az említett időszakasz. Ők ugyancsak ott toporognának az ötödik napon a bejárati ajtónál. Tizenhét aranyat hoztak a borászok TOLNA MEGYE-SIÓFOK Tizen­hét aranyérmet szereztek me­gyénk borászai a XVIII. Or­szágos Syngenta Borverse­nyen, melyre minden eddi­ginél több, összesen 559 ne­vezés érkezett. A siófoki díjá­tadón a szekszárdi borvidék­ről 16, a tolnai borvidékről egy borász vehette át az aranyérmet. Az Eszterbauer Bo­rászat két, a Mé­száros Borház Kft. egy, a Prantner Pince két, a Schie­ber Pincészet öt, a Sebestyén Pin­ce egy, a Takler Pincészet kettő, a Tüske Pin­ce egy, a Vesztergombi Pince szintén két bora nyert arany­érmet. A Tolnai borvidékről a Tomolik Pincészet 2016-os évjáratú pinot noir bora lett aranyérmes. A 2019-es versenyre hu­szonegy borvidékről érkeztek nevezések, kiemelt számban képviseltették magukat a kun­sági, a tokaji, a szekszárdi, a mátrai és a neszmélyi borok.- Összességében színvona­las volt a borverseny - érté­kelt Nyitrainé dr. Sárdy Diána egyetemi docens, a Szent Ist­ván Egyetem Borászati Tanszé­kének vezetője, a zsűri elnöke. A borászatok nagy számban vettek részt a meg­mérettetésen és kü­lön öröm, hogy mi­nőségi borokat mu­tattak be. Mindezt jól mutatja, hogy a mezőny húsz szá­zalékát arany-, több mint ötven százalé­kát ezüstéremmel tüntette ki a zsűri. Az elmúlt évi nemcsak mennyiségében, de minőségében is jó évjárat. Kiemelném a rozékat, az illa­tos fehér fajtákat, de találkoz­tunk kitűnő 2018-as vörösbo­rokkal is. A szőlő- és borágazat az elmúlt években egyértelmű­en fejlődő ágban van, ez jól le­mérhető az idei borversenyen is - tette hozzá. M. I. Minden ed­diginél több mintát ne­veztek a Syn­genta borver­senyre A földvásárlás jelenleg az egyik legjobb befektetés Felhajtja az árakat a növekvő kereslet A termőföld eladási ára és bérleti díja is jelentősen emelkedett Tolnában Illusztráció: M. D. Tolna megye az ország azon négy megyéje közé tarto­zik, ahol a legmagasabbak a szántóföldi árak. Egy hek­tárért átlagosan kétmillió forintot kértek az Agrotax Kft. adatai szerint. A gond az, hogy a vásárlási kedv na­gyobb, mint a kínálat, és emiatt a termőföldek bérleti díjai is jelentősen megemel­kedtek. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Tavaly egy hek­tárnyi szántóterületért átla­gosan másfél millió forintot kellett fizetni Magyarorszá­gon, Tolna megyében közel kétmilliót. Ez egyébként tíz százalékos árnövekedést je­lent az előző évhez képest. A támogatásoknak egyér­telműen árfelhajtó ereje van, hiszen szőlő esetében példá­ul az újratelepítésre lehet pá­lyázni, aminek a költségét csaknem teljes mértékben át­vállalja az unió. A szántóföl­deknél pedig a területalapú támogatás - a zöldítés össze­gével együtt - csaknem fede­zi a bérleti díjat, így a terme­lőnek még földbérlet esetén is megmarad a termény értéke­sítéséből való haszon. Bár ez utóbbi nem mindig kiszámít­ható. Ezért is mondják az ál­talunk megkérdezett gazdál­kodók, hogy a földbérlet ára - Tolna megyében 80 és 100 ezer forint között mozog hek­táronként - elérte azt a szin­tet, amit már nem lehet to­vább emelni. A termőföldek eladási ára viszont folyama­tosan emelkedik, hiszen egy­re kisebb a kínálat, mert aki egyszer megvásárolta, az nem akar megválni tőle.- Elképesztőek az árak, már ami a mezőgazdasági termelésre alkalmas földe­ket illeti, panaszkodott Hor­váth Géza kölesdi gazdálko­dó. Mint mondta, a saját húsz­­hektáros szántóföldjük mel­lé még tíz hektárt bérelnek, hogy érdemes legyen gazdál­kodni. Egy hektár szántó bér­leti díja náluk kilencvenezer forint. Természetesen meg is vennék a földet, hiszen hosz­­szú távon úgy jobban megér­né, de a tulajdonosa - aki so­sem gazdálkodott, a kárpót­láson vásárolta a területeit - nem adja el. Tavaly Tolna megyében a zártkerti ingatlanok hét-tíz Megyei lebontásban a legna­gyobb drágulást Hajdú-Bihar megye mutatta, mintegy húsz százalékos növekedéssel. Emel­lett a Nógrád, Szabolcs-Szat­­már, Pest, Csongrád, Tolna, Veszprém, Békés megyében megfigyelt árakat is tíz százalé­kot meghaladó átlagos növeke­désjellemezte. A legkisebb, öt százalék alatti áremelkedés Ba­ranya és Vas megyében volt. Kétmillió forintot meghaladó át­lagár jellemzi Budapest (2330 százaléka cserélt gazdát, a termőföldeknél viszont har­mincezer hektár körüli volt az adásvétel. A földmérők tapasztala­tai szerint egyrészt befekte­tési céllal, másrészt művelé­si céllal vásárolnak az embe­rek. A legnagyobb kereslet a termőföld iránt van, illetve az állattartók körében népszerű még a legelő. Erdőt jellemző­ezer forint/hektár) mellett Bé­kést (2015 ezer forint/hek­tár), emellett hasonlóan ma­gas árak jellemezték Hajdú-Bi­har (1964 ezer forint/hektár) és Tolna (1910 ezer forint/hek­tár) megyéket is. A legalacso­nyabb árakon Nógrádban (1116 ezer forint/hektár), Hevesben (1117 ezer forint/hektár), Za­lában (1164 ezer forint/hek­tár) és Borsodban (1178 ezer fo­rint/hektár) lehetett szántóföl­deket venni. en csak az vásárol, aki azt tarra vághatja, hogy a haszna egyből be is jöjjön. A szakemberek a követ­kező hónapokban is a hazai földárak mérsékelt növekedé­sére számítanak, ezért ma a földvásárlás számít az egyik legbiztonságosabb és legkoc­kázatmentesebb befektetési lehetőségnek. A legnagyobb értékesítési volumen - az or­szágos forgalomnak mintegy ötödét adva - Békés, illetve Jász-Nagykun-Szolnok me­gyékben mutatkozott. A leg­kisebb szántókat Zalában ér­tékesítették, egy hektár alatti átlagos mérettel. Az árakat tekintve a legna­gyobb növekedés az Észak-Al­­földön volt megfigyelhető, ahol átlagosan közel tizenöt százalékkal emelkedtek ta­valy a szántóárak. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Árak területi összehasonlításban Prevenciós előadás-sorozat indult a bűnmegelőzésről Tolna, Somogy és Baranya megyében Az átadott üzenet lényege: nem vagy egyedül DOMBÓVÁR A bűnmegelőzés­ről hallgattak előadást a fia­talok Dombóváron nemrégi­ben. A városban minden álta­lános- és középiskola kapott meghívót, így megtelt a szín­házterem a Tinódi Házban. Az Útjelző, reflektorfény­ben az ifjúságvédelem elneve­zésű programsorozatot első íz­ben mutatták be a szervezők. Az elindult prevenciós projekt még tizenöt helyszínen hívja fel a tizenévesek figyelmét a drogfogyasztás, a prostitúció, a kirekesztés, az iskolai erő­szak és az internet útvesztőire Tolna-Baranya és Somogy me­gyében. A „z generációs” kö­zönség teljes figyelmét lekö­tötte a változatos, és sokoldalú előadás. Élő zene, rövid vide­ók és a hangtechnika tette szí­nesebbé a fontos kérdéskört. A szervezők elégedettek lehet­tek, mert a nézőtéren kialudt a mobilok fénye, és a diákok te­kintete érdeklődésről árulko­dott. Az üzenet egyértelmű és világos volt: Nem vagy egye­dül! A rendezvény második felé­ben bevonták a diákokat Is a kommunikációba. A szakem­berek a fiatalokhoz közel ál­ló, az internet és a digitális já­tékvilág által ismert vendége­ket is hívtak. A meghívott előadókat hitelesnek találta a hallgatóság A szerző felvétele Érdekes volt látni, ahogy az interaktív beszélgetés so­rán az első percek inaktivitá­sa után - a felajánlott újságok hatására, amelyet a vendé­gek hoztak - sorra jelentkez­tek és tették fel kérdéseiket a diákok. Az előadók többször hangsúlyozták, hogy min­den helyzetben van egy pont, amikor érezhetik, hogy baj­ban vannak, hogy amit tesz­nek, az nem helyes, és meg­értették, hogy nem szégyen segítséget kérni. Problémáik­kal, kérdéseikkel fordulhat­nak szüleikhez, tanáraikhoz vagy akár pszichológus szak­emberhez is. Varga Sz. Eszükbe nem jut­na kihagyni az ötö dik munkanapot

Next

/
Thumbnails
Contents