Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-20 / 43. szám
2019. FEBRUÁR 20., SZERDA BELFÖLD 0 Palkovics László: Legyenek magyar tulajdonban a vállalatok generációkon át! Tavasszal a parlament elé viszik az alapítványi tulajdonlás egy új formáját, amellyel azoknak a lassan már nyugdíjkorhatárhoz közeledő magyar cégtulajdonosoknak segítenek, akik nem tudják családi körben megtartani vállalataikat. Ősztől indul egy vállalkozói portál az öszszes magyar cég számára, amellyel a digitális világba vezetik át az érdeklődő magyar kkv-ket, és a Magyarországon aktív multinacionális cégek saját képzési programjait is elérhetővé teszik a külső partnerek számára - sorolta tárcájának legfrissebb kezdeményezéseit Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a Mediaworks megyei napilapjainak nyilatkozva. Toót-Holló Tamás szerkesztoseg@mediaworks.hu- Eddig csak az adókönnyítésekkel operáit a kormány. Miért gondolja, hogy új lehetőségekkel is támogatni kell a magyar kkv-ket?- Nem mindent lehet a számok világával elérni. Bár a kkv-k számára kedvező számokra is érdemes pár pillantást vetni. Ma már látható, mit értünk el az adóterhek csökkentésével: a társasági adó 19- ről 9 százalékra, a cégek teljes adóterhelése 52-56 százalékról 39 százalékra csökkent. Az élet azonban más számokkal is szembenézésre kényszerített bennünket: a vállalkozói szférából számos olyan jelzést kaptunk, kezdenünk kell valamit azzal az élethelyzettel, hogy a rendszerváltás környékén cégeket alapító tulajdonosi kör tagjai lassan közelíteni kezdik a nyugdíjkorhatárt. És azt is megtudtuk, egyáltalán nem magától értetődő, hogy a cégeiket családi körben tudják tartani.- Vannak adataik arról, hogy hány ilyen cég sorsa válik kérdésessé?- Négyezer olyan vállalatról tudunk, amelyiknek az alapító tulajdonosa a nyugdíjkorhatárhoz már közel került. Mi annak örülnénk, ha családon belül maradna a vállalkozás. De ha ez nem megy, akkor még mindig az a legjobb, ha a magyar kormány segít abban, hogy a cég magyar menedzsmentje vagy egy magyar tulajdonú alapítvány gyakorolja a tulajdonosi jogokat.- Ezek szerint két megoldásban is gondolkodnak?- Igen. Ha az adott magyar céget nem viszi tovább a cégtulajdonos családja, akkor még mindig érdemes megpróbálni, hogy a cég magyar menedzsmentje kerüljön tulajdonosi pozícióba. Ezt elősegítendő léteznek megfelelő pénzügyi eszközök. Ezek fedezetét a magyar kormány kész megteremteni. A másik megoldás, az alapítványi háttér megteremtése egy nemzetközi példa átültetése a hazai gyakorlatba. Csak hogy a közismert Bosch cég példájával éljek: náluk 92 százalékban egy alapítvány, a Robert Bosch Alapítvány tulajdonolja a céget, s csak a maradék rész a családé. Ezt a modellt tudjuk hamarosan kiterjeszteni a kkv-k körére is. Technikailag ez úgy működne, hogy a korosodó cégtulajdonos kijelöl egy alapítványi kuratóriumot, s az alapító okiratban rögzíti azokat a célokat, amelyeket követendőnek talál. Az ehhez szükséges törvénymódosítások a terveink szerint már tavasszal az Országgyűlés elé kerülnek.- A magyar kkv-ket érintő stratégiai gondolkodás milyen más kérdésekre terjed még ki?- Tervezés alatt áll egy vállalkozói portál a magyar vállalatok számára. Erre azért van szükség, mert nem igazán van benne a céges kultúráinkban annak tudata, hogy érdemes kommunikálni egymással. A digitális környezet fejlődése imponáló nálunk, a digitális szokásaink fejlettsége viszont még elégtelen. Ha azt nézzük, hogy a vállalataink hány százaléka rendelkezik digitális vállalatirányítási rendszerrel, akkor már rosszabbul állunk. Ilyen megoldásokat a hazai vállalatoknak egyelőre csak a 16 százaléka alkalmaz.- Ez a portál a magyar cégek digitális gondolkodását lenne hivatott kialakítani?- Igen. Szeretnénk olyan lehetőséget kínálni, hogy a vállalatok ezen keresztül kommunikáljanak részben egymással, részben.más fontos partnerekkel: az adóhatósággal, minisztériummal, szakmai szervezetekkel. Az általunk létrehozni kívánt vállalkozói portálra automatikusan felkerülnek a publikus adatbázisokban elérhető vállalatok, s innentől kezdve ki-ki megdolgozhatna a maga digitális sikeréért.- Mikor indulhat ez a vállalkozói portál?- Ősszel. Egyelőre a pilot projekten dolgozunk, ezen keresztül teszteljük, milyen lesz az, amikor mindenki számára automatikusan generálunk egy honlapot, persze csak ha igényli. Az ingyenes honlapvarázslón kívül számos vonzó lehetőség forrása lesz ez a platform: az e-ügyintézés, az e-learning számos kreatív megjelenési formája is megjelenik majd rajta.- Hírlik, hogy elindul egy másik programjuk is, a Magyar Multi Program. Ez is érinti a kkv-ket?- Ennek a programnak az igénybevétele nem a vállalati mérettől, hanem a vállalati képességtől függ. A miniszterelnöki évértékelőn elhangzott egy fontos kijelentés. Orbán Viktor azt mondta: a jól működő magyar vállalatoknak van a magyar közösség iránt egy kötelezettsége, mégpedig az, hogy azt a profitot, amit az idetelepülő külföldi vállalatok visznek ki az országból, nekik kell valamilyen formában visszaszerezniük. Nos, a Magyar Multi Programot ugyanennek a célnak az elérése érdekében működtetjük. Szerencsére már nekünk is van pár, nemzetközi színtéren is számottevő cégünk, ilyen például a Mól vagy az OTP. És alattuk van egy olyan, feltörekvő vállalati réteg, amelyiknek a cégei nyugodtan meg tudnának már jelenni külföldön. A Magyar Multi Programmal ezeket a cégeket szeretnénk támogatni jógi, pénzügyi és technológiai módon.- Hogy lehet ebbe a programba bekerülni?- Itt is elindítottunk egy pilot programot, s ennek keretében azonosítottuk az ötven legkiválóbb olyan vállalatot, amelyik számításba jöhet.- A szakmának szóló Modern Mintaüzemek Program és a nagyközönségnek szóló Modern Gyárak Éjszakája elnevezésű programjuk már komoly népszerűséget vívott ki magának. Sikerük titka ugyanaz: a tárt kapuk filozófiája. Nem volt nehéz a cégeket a kapuik kitárására rávenni?- A Modern Gyárak Éjszakáját illetően nagyon sokat segített, hogy volt már mire rácsatlakozni. Ismert kezdeményezés a Múzeumok Éjszakája vagy a Kutatók Éjszakája. A fogalom is ismert volt, a gyakorlat is létezett, így elvben nem lehetett nehéz dolgunk. A gyakorlatban persze mégis sokat számított az egyes cégek vállalkozó kedve, nyitottsága.- A kitárt kapuk filozófiájával az oktatás területén is áttörést értek el. Rávettek egyes multikat, hogy tegyék külső érdeklődők számára is elérhetővé a maguk gyáron belüli képzési programját. Ezt hogyan csinálták?- Itt is sokat segített a megfelelő motiváció kialakítása. Pályázatokat írtunk ki, amelyekre jelentkezve már a multiknak is megérhette formálni a maguk tudáskörnyezetét. Ez azért érdekes, mert tudvalévő: a multik szeretnek a magyar egyetemek mellé telepedni. Ezzel a kezdeményezéssel viszont ők is választ adhatnak a magyar tudásra: a maguk tudását feltárva.- Mely cégeket nyertek meg erre?- A Siemens már részese egy kétmilliárd forintos oktatási programnak. Az Audit és a Mercedest is be tudtuk vonni. Ezek azért elég komoly húzónevek.- Ez is nemzetközi példák nyomán alakult ki?- Ez a téma saját fejlesztés - nem függetlenül attól, hogy a magyar kormányban számos olyan ember megfordul, aki multinacionális környezetben szocializálódott.- A kkv-k megsegítésének számos formáját tervezik. Mi ebben a távlati céljuk?- A Magyarországon képződő hozzáadott érték jelenleg fele-fele arányban oszlik meg a külföldi és a magyar tulajdonú vállalatok között. Ez így rendben is lenne, az viszont már kevésbé egészséges, hogy a magyar vállalatok ugyanezt a hozzáadott értéket háromszor ennyi munkavállalóval állítják elő. Ennek az az oka, hogy a magyar kis- és közepes vállalatok kevésbé technologizáltak, kevésbé használnak a termelékenységet növelő, robotizált gyártási folyamatot. Ezt a sok-sok modern tudást tehát mielőbb meg kell velük osztani. Például azért, hogy megvédjük őket a kedvezőtlen piaci folyamatoktól.- A korábbi liberális dogmák alapján ez felesleges lenne. Minden ilyen önszabályozást a mindenható piacra kellene bízni.- Ha csak a mi térségünkben nézzük meg a folyamatokat, azt látjuk, hogy a kilencvenes évek elején a lengyel és a cseh gazdaságpolitika nagyon erősen védte a saját cégeit - szemben a mindent a piac logikájára bízó akkori magyar megoldásokkal. Csak hogy egy szemléletes példával éljek: a csődtörvény például náluk sokkal hatékonyabb védelmet nyújtott a hazai cégeknek. Ők nagyon sokat tettek azért, hogy a saját tulajdonú vállalataikat megerősítsék. Ez ráadásul egy legitim kormányzati célkitűzés. Ezért nem mindenható az, amit a piac diktál. Mi ezért a hazai cégek védelmében nemcsak a piacra, hanem a sajátos élethelyzetekre is figyelünk. Ha nem így tennénk, nem kellene törődnünk azzal, hogy lassan négyezer cég tulajdonosa készül nyugdíjba vonulni, de a cégét még nem látja biztonságban. Ennél életszerűbb élethelyzet pedig kevés van, még akkor is, ha ez nem a liberális közgazdaságtan könyveiben látható, hanem a közép-európai változások elmúlt harminc évéből következik. Vagyis, mondhatni, az élet könyvében olvasható. HIRDETÉS A temesvári forradalomra emlékeztek Románia a régi maradt BRÜSSZEL A nemes kezdetekről és reményekről nem szabad elfeledkezni - mondta Tőkés László fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő az 1989-es temesvári forradalom 30. évfordulójáról szóló brüszszeli konferencián. A romániai forradalom kulcsembere szerint emlékezni kell arra, honnan indultunk, nyíltan szembenézve azzal, hogy három évtized elteltével hová és mire jutottunk, ám a kérdésekre adott válaszok nem mondhatók megnyugtatónak. Tőkés az EP-ben megtartott eseményen hangsúlyozta, a kezdeti reményekben és tervekben ugyanis csalódni kellett, mivel a temesvári népfelkelés romániai forradalommá való kiszélesedését követően megakasztották és eltérítették a romániai rendszerváltozást. Tőkés kijelentette, a rendszerváltozást tovább kell folytatni, amely a kisebbségpolitikára is vonatkozik, hogy végre olyan világ épüljön ki a közép- és kelet-európai országokban, amelyben emberhez méltó módon lehet élni. Igazság- és jóvátétel nélkül országunk jelenlegi válságos állapota nem orvosolható - tette hozzá. Gál Kinga fideszes EP-képviselő beszédében kiemelte, az elmúlt évtizedek alatt semmi sem változott Romániában, ahol ugyanolyan másodosztályú állampolgárokként néznek a magyarokra, mint korábban. Temesvár nélkül nem valósult volna meg határnélküliség, nem hallathatná hangját a kisebbségi magyarság az EP-ben, és nem lenne annyi magyar állampolgár Erdély-szerte, sem magyarországi támogatás számukra. Éberségre, emlékezésre és az erdélyi magyar közösség jussának megőrzésére tanít Temesvár, amely a ki nem apadó remény szimbólumává vált - tette hozzá Gál Kinga. BDA * Megosztani a modern tudást „A sajátos élethelyzetekre is figyelünk” Fotó: Tóth-Blum Dániel
