Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-13 / 37. szám

2019. FEBRUÁR 13., SZERDA SPORT 15 Márton Anita visszakerült a női súlylökés legjobbjai közé Néhány fokot átugorva Márton Anita apró technikai hibák kijavításával készül a következő megmérettetésekre Fotó: MTI Márton Anita nem bosszan­kodik amiatt, hogy az atlé­tika első magyar - fedett pályás - világbajnoki címé­vel itthon dobogóra sem került az Év sportolója-vá­­lasztáson. S van oka öröm­re is: combizomsérülése miatti több mint fél év kiha­gyás után a múlt szombaton 18,64 méterrel a hetedik helyre dobta magát a női súlylökés világranglistáján. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu- A Nemzetközi Atlétikai Szö­vetség fedett pályás verseny­­sorozatának első, bostoni ál­lomásán 17,71 méterig jutott, majd egy kisebb budapesti ver­senyen 17,72-ig küldte a súly­golyót. Nem ijedt meg, hogy ebben a tempóban haladva be­letelik majd némi időbe, amíg utoléri az élmezőnyt?- Nem, mert azon a buda­pesti versenyen is több volt bennem, már ott is túljuthat­tam volna a tizennyolc méte­ren, ami utána Lengyelország­ban, Torunban össze is jött, ott 18,03-at dobtam. Ezeket a ver­senyeket egy-egy lépcsőfok­nak tekintettük az edzőmmel, Eperjesi Lászlóval. Nyilván­való volt, hogy ilyen hosszú kihagyás után nem ott foly­tatom, ahol abbahagytam, és időbe telik, amíg technikai­lag visszajutok arra a szintre, amelyen korábban voltam. El kellett fogadnom, hogy türel­mesnek kell lennem.- Torunban hetedik lett, de nyolc indulóból, és még ha erős mezőnyben is, ilyesmihez nem volt hozzászokva. Ezt hogyan kezelte?- Jól, mert például a lengyel Guba, aki tavaly megnyerte a szabadtéri Eb-t, csak hat centi­vel előzött meg, jót versenyez­tünk, húztuk egymást. Ezért is volt fontos, hogy a vissza­térésem után egyből indul­jak külföldön is, mert az nem igazi verseny, ha itthon két és fél méterrel megverem a má­sodik helyezettet.- Említette, hogy lépcsőnként halad, de a múlt szombaton pár fokot átugrott, a BOK- csarnokban elért 18,64-es eredményével a világrang­listán rögtön a hetedik, az európain a negyedik helyre ke­rült. Ez meglepte?- A visszatérésem kicsit nyögvenyelősen indult, mert amikor fél év után január­ban újra súlygolyót vettem a kezembe, tizenhárom-tizen­­négy métereket lökdöstem és nagyon lassú voltam. Előtte június végén versenyeztem az ob-n, a júliust és az au­gusztust teljesen kihagytam, szeptemberben terhelhettem újra a lábamat, és csak novem­berben tudtam százszázalé­kos munkát végezni, akkor kezdtük az alapozó edzéseket. Szóval nem volt egyszerű, de bíztam benne, hogy egyszer majd „átkattan” valami, visz­­szajön minden: az érzés, a len­dület, a gyorsaság, az erő. És azt hiszem, ez most megtör­tént. S nemcsak a 18,64 méte­res eredménynek örülök, ha­nem annak is, hogy a hat do­básomból öt nagyobb volt ti­zennyolc méternél.- Mi lesz a következő lépcsőfok?- A héten Budapesten edző­táborozom, és szombaton jön az országos bajnokság. Jó len­ne ott is tovább javítani az idei legjobb eredményemet, de ha az ember „munkából” megy versenyezni, akkor nem köny­­nyű. A legfontosabb most az, hogy az apró technikai hibái­mat is kijavítsam. A jövő hé­ten Düsseldorfban verseny­­zem, március elején pedig a glasgow-i Eb-n szeretnék mi­nél jobban szerepelni.- Konkrét cél? Méterben, cen­timéterben, helyezésben, éremben?- Ebbe nem mennék bele, és az év fő versenye nem is a fedett pályás Eb, hanem majd szeptemberben a szabadtéri világbajnokság lesz, Dohában. A csúcsformámat a vb-re sze­retném időzíteni.- Azért az biztosan megfordul a fejében, hogy az előző két fe­dett pályás Eb győzteseként - 2015, Prága és 2017, Belgrád- Glasgow-ban triplázhatna.- Persze, megfordul. De ha magamhoz képest jól teljesí­tek, akkor már nem leszek el­keseredve azok után, amiken áz elmúlt fél évben keresztül­mentem. Úgy gondolom, hogy az aranyéremhez a 19,62 mé­teres fedett pályás csúcsom­hoz közeli eredmény kell, leg­alább 19,50. Az biztos, hogy én minden tőlem telhetőt megte­szek, és majd meglátjuk, mi sül ki belőle.- Tavaly a birminghami fedett pályás vb-n a sportág első ma­gyar világbajnoki címe sült ki a jó formájából, de ez sem volt elég ahhoz, hogy az Év spor­­tolója-szavazáson bekerül­jön az első háromba. Mit gon­dol erről?- Magyarországon rengeteg kiváló sportoló van, a sport­­újságíróknak nehéz dönte­niük, és azt hiszem, az is so­kat nyom a latban, hogy kinek milyen a marketingje. S ne­kem például eleve nincs esé­lyem arra, hogy annyi ara­nyat nyerjek, mint a kajakos Kozák Danuta vagy az úszó Hosszú Katinka, én csak egy számban indulhatok. Talán ha a szabadtéri Eb-n is ott lehet­tem volna, és ott is győzök, be­kerülök az első háromba, nem tudom... Vagy akkor, ha Babos Tímea párosban elért eredmé­nyeit nem az egyéni kategóriá­ban veszik figyelembe. A top tízben mindenesetre ott va­gyok, ennek is örülök. A Dortmund egy fiatal angolban bízik a Tottenham elleni BL-párharcban Veretlenül váija az Ajax a Real Madridot Frenkie de Jong nyerő embere lehet az Ajaxnak Fotó: AFP LABDARÚGÁS Újabb két pár­harccal folytatódnak a lab­darúgó Bajnokok Ligájának a nyolcaddöntői, ráadásul olyanokkal, amelyek renge­teg érdekességet rejthetnek magukban (a tegnap esti két mérkőzés lapzártánk után ért véget). Ha csak a közelmúlt nemzetközi eredményeit és a két csapat játékoskeretét néz­zük, akkor szinte lefutott­nak is tekinthetnénk az Ajax Amsterdam és a Real Madrid versenyfutását, természete­sen a spanyol együttes javá­ra, ám a hollandok az ősszel remek teljesítménnyel ruk­koltak elő a sorozatban. A Real Madrid a BL legutób­bi három kiírását megnyer­te, így az oda-visszavágós pár­harcokat tekintve már egy­mást követő kilencet vett si­kerrel, miközben a hollan­dok a 2005/2006-os BL óta nem szerepeltek az egye­nes kieséses szakaszban. És akkor sem jutottak mesz­­szire: a nyolcaddöntőben az Internazionale bizonyult jobb­nak náluk; ráadásul az amsz­terdamiak az utóbbi időben nem gyakran lehettek boldo­gok, ha spanyol ellenféllel ke­rültek szembe, legutóbbi 14 ilyen találkozójukon csak két­szer nyertek, egy döntetlen és 11 vereség mellett. A most zaj­ló BL-sorozatban viszont 12 mérkőzésen még nem kapott ki - hét győzelem, öt döntetlen - a selejtező második fordulója óta versenyben lévő Ajax, mi­közben a csoportkörben kezdő Real négy siker mellett kétszer vereséget szenvedett. A bajnokságban ellenben hullámvölgybe került: két és fél hete a Feyenoordtól szen­vedett súlyos, 6-2-es vere­séget, majd legyőzte ugyan 6-0-ra a Venlót, ám szomba­ton, a BL-nyolcaddöntő főpró­báján a Heracles Almelo ven­dégeként 1-0-ra kikapott. Az alig 19 éves csapatkapitány, Matthijs de Ligt az utóbbi ve­reségen túlmenően felháborí­tónak nevezte, hogy a találko­zón csapattársai a pályán egy­mással veszekedtek. „Nem engedhetjük meg ma­gunknak, hogy szerdán úgy játsszunk, mint a Heracles el­len. Ha így teszünk, lemészá­rolnak bennünket” - utalt a Real elleni meccsre a hátvéd. Az Ajax és a Real összesített mérlege madridi fölényt mutat - hét győzelem, egy döntetlen, négy vereség -, ami a legutób­bi hat mérkőzést tekintve egye­nesen nyomasztó: a spanyol együttes ezt a hat összecsapást megnyerte, húsz góljára a hol­landok két találattal feleltek. A nap másik összecsapásán a saját bajnokságában jól sze­replő két csapat, a Dortmund és a Tottenham csap össze, a német együttes az első helyen áll a Bundesliga tabelláján, az angol pedig harmadik a Pre­mier League-ben. Az erőviszo­nyok kiegyenlítettnek tűnnek. A két együttes legutóbbi „pár­harcában”, a 2017/18-as BL- csoportkörben a Tottenham bizonyult jobbnak: otthon 3-1- re, idegenben 2-1-re győzte le a Dortmundot. A németeknek a 2015/16- os Európa-ligából lehetnek ha­sonlóan jó élményei: akkor a nyolcaddöntőben kettős győze­lemmel - 3-0 házigazdaként, 2-1 vendégként - búcsúztatták a londoniakat. Érzékeny vesz­teség a dortmundiak számá­ra, hogy Marco Reus sérülés miatt biztosan nem játszhat. A németek abban bíznak, hogy a 18 éves, angol válogatott Jadon Sancho - nyolc gól, tíz gólpassz az idényben - megfe­lelő helyettese lesz. MW Bajnokok Ligája NYOLCADDÖNTŐK, SZERDA. Ajax-Real Madrid 21.00 (tv: M4 Sport), Dortmund-Tottenham 21.00 (Spíler2). JEGYZET Szép álom Ökrös Csaba jegyzet@mediaworks.hu Villámgyors játékost veszít el a futballvilág. A robbané­­konyságáról ismert Usain Bolt hagyja maga mögött a pályát és az öltözőt. Ha a nyájas olvasónak ismerős­nek tűnne a név, de nem egy karakteres gólvágó jut­na eszébe, ne röstellje magát emiatt. A 100 és a 200 méte­res síkfutás világcsúcstartó­ja döntött úgy, nem erőlkö­dik tovább azon, hogy csapa­tot találjon magának és meg­csillanthassa focistatehet­ségét is. Emlékezetes lehet mindannyiunknak Bolt el­szántsága, hogy észrevétesse magát a jelentősebb klubok­kal. A kishitűségtől men­tes személyiséggel bíró vág­tázó a Manchester Unitedbe álmodta magát, de azzal bi­zonyára tisztában volt, hogy rögös út vezet az angol él­vonalig. Néhány, marketing­­szempontból mindenkép­pen sikeres edzést lenyo­mott a Borussia Dortmund­­nál, majd az ausztrál első osztályban térült-fordult né­hány hetet. Nagy nézettség­nek örvendtek az internet­re feltett videók, amelyek ar­ról tanúskodtak, hogy Bolt a Central Coast Mariners szí­neiben gólokat lő. A kákán is csomót keresők sem tagadhatják, hogy a gól az gól, még ha edzőmeccsen rúgják is őket Szóval Usain, a középpályás pályafutása már-már elindulni látszott, de szerződést nem kötött ve­le az ausztrál klub. Ez nem szegte kedvét hősünknek, el­indult Európába, ahol a mál­tai Valletta látszott megfele­lőnek, hogy egy ismeretlen jamaicai futballista megcsil­lanthassa tehetségét. Sajnos Bolt anyagi elvárásainak a máltaiak nem feleltek meg, szerződés híján az euró­pai futball is nélkülözni volt kénytelen egy gyors táma­dót. A jelek szerint az elmúlt néhány hónapban sem talál­tak rá jelentős klubok, így el­jött a pillanat, amikor beje­lentette, hogy ő bizony felad­ja profi labdarúgói karrierről szóló álmait, és üzletember­ként próbál szerencsét. Könnyes szemmel, fájó szívvel kell elfogadnunk Usain Bolt döntését. Fájdal­munkat csak növeli, ha be­legondolunk, hogy a futóver­senyek startprocedúrájának kötelékeitől megszabaduló sprinter müyen száguldozást művelhetett volna a gyepen. Míg a többiek fociznak. A brit Rebecca Romero személyében láttunk már világbajnok evezőst olim­piai bajnoki címet nyerni kerékpározásban. Bolt most beválthatta volna abbeli re­ményeinket, hogy igenis le­hetséges atlétazseniből fine­szes focistává válni. Milyen szép lett volna, ha a jamaicai válogatott kutyaütőből világ­­bajnoki favorittá változik a villámgyors cselgép játéká­nak köszönhetően! Ilyen jel­legű álmaink valóra válására még vámunk kell. Minden­esetre Bolt sikertelensége okán sem szabad abba a hi­bába esnünk, hogy azt kép­zeljük: a focistának nem kell tudnia futni.

Next

/
Thumbnails
Contents