Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-12 / 36. szám

2019. FEBRUAR 12., KEDD MEGYEI KÖRKÉP g Pedagógus Kutatói 1 Pályadíjat vett át a Garay János Gimnázium tanára A hazai kortárs német nyelvű irodalmat tanulmányozza Az országban idén összesen tizenhármán kapták meg a Pedagógus Kutatói Pályadí­jat. A Magyar Tudományos Akadémia ezen saját elis­merését azoknak ítéli, akik az oktatási-nevelési mun­kán túl rendszeres publiká­ló, tudásmegosztó tevékeny­séget is végeznek. Közéjük tartozik dr. Bechtel Helmut Herman, a Szekszárdi Garay János Gimnázium tanára is. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Nevét hallva avagy olvasva azt gondolhatnánk, hogy egyenesen Németország­ból érkezett szűkebb pátriánk­ba. De nem, dr. Bechtel Helmut Herman Bonyhádon született, ott is végezte általános- és kö­zépiskolai tanulmányait.- Őseim a 18. században ér­keztek német földről - mond­ta el lapunknak. - Legalább­is ami az apai ágat illeti. Az anyai részt tekintve magyar felmenőkkel rendelkezem. Ez­zel együtt otthon már gyer­mekkoromban megismerked­tem a német szóval. Ez a csa­ládi háttér a jövőmet is meg­határozta, hiszen felsőfokon a német-magyar szakot válasz­tottam. Ugyanakkor mindig is érdekelt a földrajz és a tör­ténelem, de az irodalom von­zereje végül is erősebbnek bi­zonyult. A Bonyhádi Evangélikus Gimnázium elvégzése után a pályafutása a szegedi egye­tem bölcsész karán folytató­dott. Máig emlékezetesek és meghatározóak számára az irodalmi, a filozófiai, a peda­gógiai, a pszichológiai szemi­náriumok és előadások, akár­csak a német irodalommal kapcsolatos stúdiumok. Jól­lehet diplomájával, képzett­ségével, kifogástalan német nyelvtudásával az országban bárhol el tudott volna helyez­kedni, úgy döntött, hogy a szülőföld közelében marad.- Pedagógusi tevékenysége-Fotó: Makovics Kornél Dr. Bechtel Helmut Herman a díjat az MTA székházéban vette át Török Adámtól, az MTA főtitkárától met Baranya megyében kezd­tem, majd ezt követően Tol­na megyében, Bonyhádon, ké­sőbb pedig Szekszárdon kap­tam állást - folytatta történe­tét. - Ez a dél-dunántúli mi­volt mindig is meghatározó­nak bizonyult számomra. Jár­tam sok helyen, de nekem iga­zán ez a vidék tetszik: nem­csak a szép táj, hanem az itt együtt élő közösségek, kü­lönböző nemzetiségek, vallá­si csoportok miatt is. Tanúi le­hetünk a kultúrák megtermé­kenyítő hatásának is. Egyik barátomat hadd idézzem: azt mondta, hogy Bonyhádon fel­növő magyarként környezete, barátai, az iskolarendszer ál­tal sváb értékeket is magáé­nak mondhat. Dr. Bechtel Helmut Herman számára a Dél-Dunántúl tu­dományos munkája okán is kincsesbányának nevezhe­tő. Az elmúlt évtizedben a ha­zai német irodalom tanulmá­nyozásában mélyedt el. Mun­kásságukat feltérképezve fi­gyelemmel kísérte azon he­lyi szerzőket, akiknek - s ez meggyőződése - ott a helyük a minőséget képviselő nem­zetközi német irodalomban is.- Valeria Koch, Béla Bayer, A Bonyhádon 1979-ben szü­letett Bechtel Helmut Herman anyai ágon magyar, apai ágon pedig német felmenőkkel ren­delkezik. így gyermekkorától kezdve ennek a két kultúrának és nyelvnek a vonzásában él. A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangé­likus Gimnáziumban 1998-ben érettségizett, diplomát 2003-Robert Becker, Josef Michae­lis - sorolt néhány kiválósá­got Baranya és Tolna szülöttei közül. - Rajtuk kívül vannak egészen fiatal, ugyancsak te­hetséges szerzők is, akik első verseik, novelláik révén bon­togatják szárnyaikat. Jóma­gam minden lehetőségemre álló fórumon igyekszem köz­vetíteni a témakörre vonatko­ben szerzett a Szegedi Tudo­mányegyetemen. Később a Pé­csi Tudományegyetem Iroda­lomtudományi Doktori Iskolá­jában tanult. A 2013-as tanév­től kezdve a Szekszárdi Garay János Gimnázium pedagógu­sa. Nős, három gyermek édes­apja. Szendi Zoltán társszerző­jével együtt négy éve megjelen­zó ismereteket, tanórákon és azokon kívül is. Az ezzel járó felelősséggel együtt. A kutatás nem önmagáért való tevékenység. Dr. Bechtel Helmut Herman tavalyelőtt védte meg a doktori értekezé­sét. Az idegenség reprezentá­ciói a kortárs magyarorszá­gi német irodalomban, illetve németül a Die Repräsentatio­tette a Hagyomány és moderni­­tás a magyarországi német iro­dalomban című e-kiadványt. Az összegzés elsősorban a közép­­iskolásoknak készült, de a fel­sőoktatásban is nagy hasznát veszik, mivel a nemzetiségi ok­tatásban hasonló munka koráb­ban nem segítette a diákokat, tanárokat. nen des Fremden in der ungar­ndeutschen Gegenwartslitera­tur című disszertációja - egy­úttal az MTA-nak benyújtott pályamunkája - már könyv alakban, Németországban is megjelent egy hamburgi kiadó jóvoltából. A lehetőségek tára tehát ismét szélesre nyílt...- Itt, a Garay János Gimná­ziumban is megvan minden feltétele annak, hogy elősegít­sük a kutató diákok tehetségé­nek kibontakoztatását - hang­súlyozta. - Ez azt jelenti, hogy van és lesz feladatom bőven. Ezzel a középiskolával terve­zek hosszú távra, itt szeret­ném a munkámat mások javá­ra is jól végezni. Látogasson el hírportálunkra! TEOL.hu Összegzés készült a közép- és felsőfok számára Az első kóstoló már megvolt, de még akad tartalék a finomságokból több alkalomra is Farsangra is jut a majd’ kétszáz kilós disznóból GYÖNK A Német Nemzetiségi Egyesület a néhány hét múlva esedékes farsangjukra készül. Ez alkalomból egy 191 kilog­rammos disznót dolgoztak fel, a belőle készült kolbász, szalá­mi és hurka még a füstön lóg.- Mintegy harmincán vet­tünk részt a disznóvágáson, de még előtte a hentestől is vet­tünk húst, hogy minél fino­mabbak legyenek az elkészült termékek. Délelőtt kezdtünk, a böllérünk Jankó Dezső, az egyesület pártoló tagja jóvoltá­ból egy órakor már a hurkát is kiszedtük. Még aznap este bált tartottunk kóstolóval - mondta lapunknak Kemler Imréné, az egyesület elnöke. Az elkészült disznóságokból így hát maradt még annyi, hogy kitartson egész évre. Ugyan a február 23-i délutáni gyerekfarsangra a Német Nemzetiségi Egyesü­let apró ajándékokkal és fánk­kal készül, de az esti, felnőttek­nek szóló rendezvényük zenés est lesz, amelyet vacsorával egybekötött pálinkakóstoló­val tartanak a Művelődési Ház nagytermében. Oda viszik a töpörtyűt, a kocsonyát, a szalá­mit, a sonkát, a kolbásszal töl­tött húsokat, a füstölt oldalaso­kat; amelyeket az esti étkezés mellé szintén kóstolónak szán­nak, de jut még a disznóságok-Jövőre már reményeik szerint az egyesület saját ingatlanában lesz a disznótor Beküldött kép ból húsvétra is. A következő vágást pedig remélhetően már meg tudják tartani a tavaly ok­tóberben megvásárolt ingatla­nukban, amely sajnos jelenleg még használhatatlan, és ala­pos felújításra szorul. . - Idén márciusban lesz 26 éves az egyesület. Tavaly 155 fizető tagunk volt, a tag­díjunk jelképes, évente ezer fo­rint. Miután sikerült szert ten­nünk egy régi sváb paraszt­házra, ezért sok időnket fordít­juk a rendbetételére. A faluban nagyon kevés ilyen ház van, és minden átalakításra enge­délyt kell szereznünk - mond­ta Kemler Imréné. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents