Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
2019-02-11 / 35. szám
KÜLFÖLD 0 2019. FEBRUÁR 11., HÉTFŐ Székelyföldön nőtt a házasságok száma, de gyorsult a népesség fogyása Demográfiai gondok Erdélyben Több erdélyi megyében csökkent a lakosság, annak ellenére, hogy sok helyütt javultak a születési és a halálozási arányok. Székelyföldön sem rózsás a helyzet, de bizakodásra ad okot, hogy itt emelkedett a házasodási kedv. Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu NÉPESEDÉS Románia népesedési gondokkal küzd, és ez az egykor Magyarországhoz tartozott nagyrégiót, Erdélyt is érinti. Az Erdélystat napokban közzétett kimutatásából kiderült, hogy 2018 első tizenegy hónapjában hiába javultak valamelyest a népesedési mutatók, a magyarok lakta térségekben gyorsult a népességfogyás. A romániai megyei statiszükai hivatalok adataiból készített összesítés alapján Erdélyben 2018-ban a születések száma 0,3 százalékkal volt magasabb, a halálozásoké pedig 1,1 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2017 azonos időszakában. Ez alapján a népesség fogyásának tempója lassult, de a javuló tendencia ellenére üzenegy hónap alatt így is csaknem tizenötezer fővel csökkent az itteni lakosság - írta az Erdélystat. Az erdélyi statisztikai szolgálat a két magyar többségű székelyföldi megyéről, Hargitáról és Kovásznáról sem kö-Magyar gyerekek játszanak Hargita megyében egy iskola udvarán Fotó: Kallus György zölt kedvező adatokat. Itt az említett időszakban fél százalékkal csökkent az élve születések száma, a halálozások száma pedig négy százalékkal magasabb lett az egy évvel korábbinál. Ez együttesen azt mutatja, hogy Székelyföldön - szemben teljes Erdéllyel - gyorsult a népesség fogyása, vagyis az úgynevezett természetes fogyás, ami egyébként a vándorlási folyamatokat nem veszi figyelembe. E jellemzően tömbmagyar régióban azonban emelkedett a házasodási kedv, miközben erdélyi általánosságban ez a mutató stagnál. Az év első tizenegy hónapjában 2597 székelyföldi pár mondta ki a boldogító igent, ami másfél százalékos növekedést jelent. A másik, sok magyar által lakott régióban, a Bihar, Szatmár és Szilágy megyéből álló Parti-Modern kori folyamatos nyílt és bújtatott üldöztetés Romániában Az erdélyi magyarság a romániai rendszerváltás után is folyamatos nyílt és bújtatott üldöztetésnek lett kitéve. Ez több helyütt elvándorláshoz vezetett. Ezen események közül kiemelkedik az 1990-es marosvásárhelyi véres magyarellenes pogrom, amelynek következtében halálosan megfenyegetett családok kényszerültek elhagyni szülőhelyüket. Az utóbbi években is bőven voltak hírek állami, önkormányzati szintű gáncsoskodásokról, soviniszta megnyilvánulásokról, amelyek kimondottan a kisebbségbe szorult magyarságot érintették hátrányosan. A mindennapi harcok, amelyek gyakran kudarccal végződnek, az iskolabezárások, a román ortodoxia agresszív terjeszkedése, a magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának akadályozása, az anyanyelvi jogok semmibevétele, mind a románságba való beolvadást és a kivándorlást vetítik előre. A marosvásárhelyi magyar orvosi képzés ellehetetlenítése is arra játszik, hogy megcsappanjon a magyarul beszélő doktorok száma a térségben, ami beláthatatlan akadályokat okozhat az ellátásban. Az erdélyi települések jellegzetes magyar arculatát is elkezdték átalakítani fejlesztés címszó alatt. Ilyen irányba halad a román vezetésű Nagyvárad is. Magyarország ezért egyre több olyan határon átnyúló programot léptet hatályba, ami a térségben élő honfitársakat helybenmaradásra, előrelépésre ösztönöz. umban szintén a székelyföldihez hasonló, az összerdélyi jellemzőktől elmaradó népesedési folyamatok voltak megfigyelhetőek. A születések és a halálozások közötti negatív különbség, vagyis a népességfogyás mértéke 3162 fő volt, ami ezzel meghaladja az egy évvel ezelőtti 2931-et. Erdély harmadik jelentősebb, magyar lakosságot tömörítő vidékén, a Kolozs és Maros megyéből álló Közép-Erdélyben is fogyás volt megfigyelhető, de a partiuminál enyhébb. Javulás erdélyi szinten leginkább csak olyan területeken látható, ahol a magyarság szórványban él. Ilyen a komolyabb gazdasági potenciáljáról híres Temes és Szeben megye. Előbbi az egyetlen, ahol az elmúlt esztendőben a születések száma meghaladta a halálozásokét. Észak-Erdélyben csak Beszterce-Naszód megyében volt mérsékelt a népességfogyás tempója. Az összességében aggodalomra okot adó számok mellett reményteli adat, hogy Erdélyben valamivel több (197) gyerek született 2018-ban, mint egy évvel korábban, amikor 61738 gyermek látott napvilágot. A legtöbb gyermek az augusztus-november közötti időszakban született, a népességfogyás pedig márciusban volt a legerősebb. Továbbképzés Budapesten a külföldön működő hétvégi magyar iskolák tanárainak Fotó: MTI Megemelt keret a magyar hétvégi iskoláknak Diaszpóratámogatás Családpolitikai együttműködés NÜRNBERG Ötszázmillió forintra emelte a nemzetpolitikai államtitkárság azt a pályázati keretet, amelyet 2019-ben kifejezetten a diaszpórában működő magyar szervezetek és hétvégi magyar iskolák között osztanak szét - közölte szombaton a nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos. Szilágyi Péter a Németországi Magyar Szervezetek Szövetségének (BUOD) Nürnbergben megrendezett oktatásügyi konferenciáján elmondta, hogy az említett az intézmények az elmúlt időszakban egyre erősödtek, és nagyban hozzájárulnak a diaszpórában élők identitásának megtartásához és megerősítéséhez. A miniszteri biztos közölte, hogy a hétvégi iskolák számára hirdetett pályázatra a tavalyi évinél jóval többen - 360- an - jelentkeztek, a pályázatok kiértékelése most zajlik. A magyar kormány gesztusértékű támogatást tud nyújtani a hétvégi magyar iskolák számára, amelyek önszerveződő alapon, szülők kezdeményezésére alakulnak meg, és a helyi magyar közösség anyagi hozzájárulásából működnek. A nemzetpolitikai államtitkárság 2017-ben kérdőívben fordult a világban működő több mint 200 hétvégi magyar iskolához, hogy felmérje, milyen támogatásra lenne leginkább szükségük. Ezt követően osztottak szét 2018-ban 100 millió forintot célzottan hétvégi iskolák, 300 millió forintot pedig a diaszpórában működő magyar szervezetek között. 2019-ben pedig összesen már 500 millió forintot szánnak erre a célra. A hétvégi iskolák a pénzt jellemzően tantermek bérlésére, taneszközök és könyvek beszerzésére, valamint az ott dolgozó pedagógusok bérkiegészítésére használják fel. Az a tapasztalat, hogy egyre több szülő íratja be gyermekét hétvégi magyar iskolába, amelynek abban van fontos szerepe, hogy a diaszpórában élő gyerekek megismerjék a magyar nyelvet és a magyar kultúrát a többségi társadalomban. Egyes helyeken - New Yorkban és Buenos Airesben például - több évtizedes múltra tekintenek viszsza a hétvégi magyar iskolák, de van, ahol ezek nagyon fiatal intézmények, mert pár éve magyar családok érkezésével számos új diaszpóraközösség jelent meg. Márciusban írják ki a Körösi Csorna Sándor Program pályázatait a 2019-2020-as időszakra. Folytatódik 2019-ben az államtitkárság által támogatott diaszpóratáboroztatási program is, amelynek célja, hogy a világ minden tájáról évente ezer fiatalt hozzanak Budapestre, illetve a vidéki Magyarországra, valamint a Kárpátmedencei külhoni magyar régióba. Február 22-én tartják meg Budapesten a hétvégi magyar iskolák második találkozóját, amellyel a magyar kormány egyrészt szakmai támogatást tud nyújtani, illetve tovább erősíti a diaszpórával fenntartott kapcsolatokat. MW WASHINGTON Budapest és Washington családpolitikai együttműködésre készül, szorosabbra kívánjuk fűzni az együttműködést, és közös fellépést tervezünk a különböző nemzetközi fórumokon megjelenő, általunk kedvezőtlennek ítélt jelenségek ellen - közölte Washingtonban a hét végén az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára. Novák Katalin részt vett a Nemzeti Imareggelin, majd amerikai kormányzati politikusokkal tárgyalt, akik nagy érdeklődést tanúsítottak a magyar családpolitika iránt. Márciusban közös családpolitikai konferencia lesz Washingtonban. Ezen Magyarország részletesen ismerteti értékközpontú adópolitikáját, amely támogatja a családokat és a gyermekvállalást, szó lesz arról is, hogy a családi értékek miként jelennek meg a magyar oktatási rendszerben. Az államtitkár megemlítette az ENSZ Szexuális és Reproduktív Egészség és Jogok címen kidolgozott ajánlásait, amelyek az abortusz általánossá tételét szorgalmazzák. Budapest és Washington egyaránt helytelennek tartja a nemzetközi szabályozást a témában, hiszen a kérdésben dönteni minden ország belügye - hangsúlyozta Novák Katalin. MW Brüsszel tele van ügynökökkel EU Több száz orosz és kínai hírszerző ügynök tevékenykedik Brüsszelben - közölte az EU külügyi szolgálata. Mintegy 200 orosz és 250 kínai hírszerzőről van szó, ezért óva intik a diplomatákat attól, hogy az Európai Bizottság épületéhez, illetve a külügyi szolgálat székhelyéhez közel eső nyilvános helyeket látogassanak. MW Ferenc pápát bírálja egy bíboros VATIKÁN Ferenc pápát burkoltan bíráló kiáltványt tett közzé a konzervatívnak tekintett Gerhard Müller bíboros, akit az egyházfő két éve leváltott a vatikáni Hittani Kongregáció éléről. A bíboros emlékezteti a katolikusokat hitük alaptételeire és arra, hogy az egyházon belül egyre nagyobb a zavar. Müller egyszer sem írta le Ferenc pápa nevét a manifesztumban, de egyértelműen bírálja azt az irányt, amelyet a pápa jelöl ki. MW Lemondatnák a szerb elnököt BELGRAD Tizedik hete tartottak újra tömegtüntetést szombaton Belgrádban Aleksandar Vucic lemondását követelve. A szerb elnököt azzal vádolták, hogy autokratikus eszközökkel irányítja az országot. Vucic ellenkampányba fogott, az országot járva személyesen propagálja eredményeit. MW TOULON „Szeressétek egymást!” - üzeni minden embertársának a francia André Randon vincés nővér, aki élete 115. évét, rendbe lépése 75. jubileumát ünnepli február 11-én. 1904. febuár 11-én született Lucille Randon néven a dél-franciaországi Alés városában. 40 évesen lépett be a Páli Szent Vincéről nevezett Irgalmas Nővérek Rendjébe 1944-ben. 2017 októbere óta ő a legidősebb francia nő, jelenleg Toulon egy idősotthonában él. Ott van a világ tíz legidősebb emberének toplistáján, bár pontosan nem tudható, hányadik helyen áll. MW « >
