Tolnai Népújság, 2019. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

2019-02-09 / 34. szám

2019. FEBRUAR 9„ SZOMBAT GAZDASÁG 7 Töretlen a cégalapítási kedv, az építőiparban rekordok dőltek meg Egyre több vállalkozó próbál szerencsét Tavaly több mint ötezer új cé­get jegyeztek be, ezzel 2018- ban rekordot döntött a cég­­alapítási láz az építőiparban. Mindez ráadásul akkor tör­ténik, amikor a legtöbb ága­zatban csökken vagy stagnál a cégek száma. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu CÉGALAPÍTÁS Változatlanul to­vább nő a mikrovállalkozások száma, a konjunktúra látha­tóan nem jár együtt a rend­kívül elaprózott cégstruktúra felszámolásával - reagált Koji László, az Építési Vállalko­zók Országos Szakszövetségé­nek (ÉVOSZ) elnöke az Opten legújabb ágazati jelentésére, amely szerint tavaly több mint ötezer új céget jegyeztek be, rekordot döntött a cégalapítá­si láz az építőiparban. Mindez akkor történik, amikor a leg­több ágazatban csökken vagy stagnál a cégek száma, az épí­tőiparban viszont folyamato­san és meredeken nő, immár hétéves csúcsot döntött a cég­alapítások mennyisége - írja a Világgazdaság. A cégalapítási kedv mögött jórészt nem új szereplők áll­nak, hanem a meglévő mikro- és kisvállalkozások osztódnak tovább, a hat-hét fős csapatok­ból néhányan kiválnak, és ön-Az építőipar 5017 cégalapí­tás mellett 4005 cégtörlés­sel zárta 2018-at - közölte az Opten. Az ágazatban több mint 51 ezer építőipari vállal­kozás működik, a gazdasági állóan folytatva remélnek na­gyobb sikert - mondta a szak­mai szövetség elnöke. Koji László nem titkolta, hogy vé­leménye szerint nagyon nehéz a most alakuló két-három fős társaságok mellett pedig öt­venkétezer egyéni vállalkozót tartanak nyilván. A cégeknél is gyorsabb ütemben növekszik az egyéni vállalkozók száma: 2019-re 5700 körüli cégala­vállalkozásoknak és egyéni vállalkozóknak megerősödni­ük és innovatívnak lenniük. A többség jobbára pénzügyi tar­talék nélkül vág bele a vállal­kozásba, és ugyanazt a mun­is pítás és 3700 körüli cégtörlés várható az ágazatban. Buda­pest, Nógrád és Heves me­gye produkálta tavaly a legna­gyobb arányú, 24-26 százalé­kos cégfluktuációt. kát végzi el, csak már nem al­kalmazottként, hanem a saját kockázatára. A nemzetközi ta­pasztalatok azt mutatják, azok a sikeres vállalkozók, akik bo­nyolultabb munkafolyamatok minőségi elvégzésére alkal­masak. Miközben azt szeretnénk, hogy a mikrovállalkozások száma csökkenjen, a közepes és a nagy cégek erősödjenek, így nőjön az ágazati terme­lés hatékonysága, a piac még­is másként mozog - szögez­te le Koji. Az üzleti, anyagi ér­dekeltség alapján megvalósuló osztódás nem a szakmai épü­lést szolgálja, de ezt nehéz be­folyásolni - ismerte el. A vál­lalkozási és üzleti tapasztala­tok nélküli csapatok javarészt a lakossági szektorban mozog­nak, ahol döntő részben még mindig szóbeli szerződések alapján lehet dolgozni. A cégalapítási láz másik oka a konjunktúra: nagyon sok a célirányosan, konkrét beruhá­zásra alapított társaság. Ezek a cégek, miután hivatásukat betöltötték, megszűnnek. Ez tükröződik a cégmegszűnések magas számában is. Nagy a cégfluktuáció, igen sok a törlés HÍREK Emelkedett a benzin ára BUDAPEST A Mól bruttó 3 fo­rinttal emelte a 95-ös benzin és bruttó 2 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát pénteken. A drágulással a benzin ára 345 forint, a gáz­olajé 383 forint lett. Az üzem­anyagok ára legutóbb a múlt pénteken változott, akkor brut­tó 3-3-forinttal csökkent Az autósok 5Ó forintos különbsé­get is tapasztalhatnak a töltő­­állomások árai között. A ben­zin ára 2012. április elején érte el csúcsát, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, át­lagosan 449 forint MW Folytatódnak a fejlesztések BUDAPEST Idén folytatódik az informatikai rendszerek fej­lesztése, az okos megoldá­sok bevezetése az adóható­ságnál. A következő időszak egyik fontos feladata a közért­hetőbb kommunikáció beve­zetése, továbbá az adózás vi­selkedéstudományi megköze­lítésével is foglalkoznak a ha­tékonyság növelése érdeké­ben - ismertette Sors László, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője. Mint ahogy elmond­ta, a NAV egyik stratégiai cél­ja, hogy ügyfélközpontú eljárá­sokat vezessen be, a hivatal még inkább partnere legyen az adózóknak. A hivatal az ad­minisztráció csökkentésére, további online megoldások bevezetésére törekszik. MW Egyre több jut a bevásárlásra is Fotó: MTI Nem csökkenhet a nyugdíjak értéke Nagy pozitívummal zárt az államháztartás 244 milliárd forintos költségvetési többlet Varga Mihály pénzügyminiszter a NAV évértékelőjén Fotó: MTI NYUGDÍJEMELÉS Az idősek to­vábbra is számíthatnak a Fi­­desz-KDNP-re, amely tettek­ben is megbecsüli őket. Nem csökken a nyugdíjak értéke, amíg polgári kormány van - közölte Rétvári Bence állam­titkár az Emberi Erőforrások Minisztériumának budapesti sajtótájékoztatóján. Azt mond­ta, 2010-ben nem volt bizta­tó sem a nyugdíjasok, sem a nyugdíjkassza helyzete, mint­egy 400 milliárd forintos lyuk tátongott a kasszában. A nyug­díjasoktól az előző időszakban egyhavi nyugdíjat elvettek: a Gyurcsány-kormány 2008- ban 8, a Bajnai-kormány pedig 6,4 százalékkal csökkentette a nyugdijak értékét. Emellett mind a Horn-, mind a Gyur­­csány-kabinet kísérletet tett a nyugdíjak megadóztatására. 2010 óta azonban 33 százalék­kal emelkedtek a nyugdíjak, vásárlóértékük pedig 10 szá­zalékkal javult - mondta az államtitkár. Az idén 2,7 száza­lékkal nőttek a nyugdíjak, az átlagnyugdíjat illetően átlago­san havi 3500 forint a többlet. A kormány év elején az inf­láció mértékével számolva ha­tározza meg az emelés össze­gét. Ha az infláció a tervezett érték alatt van, a különbözet a nyugdíjasoknál marad és beleépül a nyugdíjba, ha vi­szont az infláció magasabb, akkor novemberben kompen­zációban részesülnek. így a nyugdíjak értéke nem csök­kenhet. Már három alkalom­mal osztottak tízezer forintos Erzsébet-utalványt, ebben 2,7 millió ember részesült, ösz­­szesen 81 milliárd forint ér­tékben. Kétszer adtak nyug­díjprémiumot: 2017-ben 24 milliárd forintot, tavaly pe­dig 41 milliárdot szántak er­re. A prémium egy átlagnyug­díj után 2017-ben 12 ezer, ta­valy 18 ezer forint pluszt ho­zott. S ha a gazdaság telje­sítménye megengedi, idén is lesz prémium. MW Nyelvtudáshoz kötik jovore a felvételit BUDAPEST Kötelező lesz a nyelvvizsga 2020-tól a felsőok­tatási felvételihez. A miniszté­rium nem tervezi a dátum el­­csúsztatását, az ezzel ellenté­tes sajtóhírek tévesen jelen­tek meg - tudta meg a Magyar Nemzet. A pénteki lapszám­ban kiemelték: nincs és nem is várható semmüyen válto­zás a 2014 végén kihirdetett rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felvételnek a felsőoktatásba alapfeltéte­le lesz egy legalább B2 szin­tű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyen­értékű okirat, valamint mini­mum egy emelt szintű érett­ségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művésze­ti képzési terület - közölte a Magyar Nemzettel az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Berényi Milán, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnö­ke úgy vélekedett: a felsőokta­tási intézmények feladata el­sősorban a szaknyelvi képzés, jó iránynak tekinthető tehát, hogy nyelvvizsga szükséges a felvételihez. Jelezte, hogy az utóbbi években a felsőoktatásba je­lentkezők mindössze 45 szá­zaléka rendelkezett nyelv­vizsgával. A Nemzeti alap­tanterv legalább 936 nyelv­órát biztosít a diákoknak az érettségiig a közoktatásban, aminek a szakember szerint bőven elegendőnek kellene lennie egy nyelvvizsga meg­szerzéséhez. MW BUDAPEST Az államháztar­tás központi alrendszerének 2019. január végi helyzetéről szóló gyorstájékoztató meg­jelenése után Varga Mihály pénzügyminiszter értékelte a gazdasági folyamatokat. Kö­zölte, az elmúlt húsz évben ritkán fordult elő, hogy janu­árban, az előzetes kifizeté­sek miatt nem deficit, hanem többlet volt a költségvetésben. Most az államháztartás egyen­lege januárban 244 milliárd forint többlettel zárt. A tava­lyi év hasonló időszakához ké­pest kétszázmilliárd forinttal több adóbevétel folyt be, és el­sősorban az áfa mértéke volt jelentősen több, de a személyi jövedelemadó, a jövedéki adó bevétele is nőtt. Varga megjegyezte, tavaly januárban nem érkeztek uniós bevételek, akkor több mint 320 milliárd forintot kellett meghiteleznie a költségve­tésnek. Most januárban az­tán az uniós támogatásokból több mint 200 milliárd forint érkezett be, és ebből 90 milli­árdot fizettek ki programokra. Az eddigi legmagasabb janu­ári többlet 123 milliárd forint volt, most ezt kevés híján meg­duplázta a költségvetés. Januárban az adóbevételek jelentős növekedése, az uniós kifizetések állása miatt több­letre tettünk szert, az év egé­szére tervezett 1,8 százalékos államháztartási hiány valószí­nűleg tartható lesz - összeg­zett a miniszter. Mivel egyre több embernek van munkája és a munkabérek folyamato­san emelkednek, évről évre ja­vul a családok jövedelmi hely­zete, és ez megmutatkozik a fogyasztás alakulásában is. Az általános forgalmi adó­ból 2019 januárjában 153,9 milliárd forinttal, személyi jö­vedelemadóból 23,9 milliárd, nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékok­ból 23,0 milliárd, míg jövedé­ki adóból 17,1 milliárd forint­tal több folyt be az államkasz­­szába, mint az előző év első hónapjában, s a költségvetés­nek uniós támogatások nélkül is többlete van. Kedvező alapokon áll tehát a költségvetés, köszönhetően részben annak is, hogy a ta­valy év közepén indított új gaz­daságfehérítő eszköz, az online számlázás idén már egész év­ben érezteti hatását. Ez évente plusz százmilliárdokkal gyara­píthatja a bevételt. MW

Next

/
Thumbnails
Contents