Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-08 / 6. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2019. JANUÁR 8., KEDD Pekingi újév-köszöntés Nyári Palotával, téli sportokkal és latin ritmusokkal SZEKSZÁRD-PEKING Ha léte­zik szekszárdi születésű, fi­atal magyar honfitársunk, aki nemcsak jól, de egyene­sen kifogástalanul és bra­vúrosan beszél kínai nyel­ven, az nem más, mint a 29 éves Palásti Lajos Erik. Je­lenleg éppen Kínában tar­tózkodik, Pekingben töltöt­te a szilvesztert. Erről az él­ményről kérdeztük őt a leg­nagyobb közösségi portál segítségével. kor valamilyen étel is, ami az újévi asztalok legtöbbjére ke­rül, úgy mint nálunk például a virsli?- Tekintettel arra, hogy a nyugati újév ünneplése Kíná­ban viszonylag újkeletű, nem alakult ki nagy hagyománya az újévi ételek készítésének és fogyasztásának. A pezs­gővel való koccintás sem kő­be vésett szabály errefelé. így mindenki a kedvenc italával koccintott. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu Szekszárdon járt általános iskolába Palásti Lajos Erik, majd elvégezte a Pécsi Keres­kedelmi, Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Szakközépis­kolát. Magyar-német tannyel­vű idegenforgalmi képzést ka­pott, jól megtanult németül. Érdekelte a turizmus, gyakran megfordult Ausztriában és Né­metországban. A kötelező gya­korlatot viszont az Egyesült Államokban, Harrisburgban végezte el. Elsajátította az an­golt, bejárta Washingtont és New Yorkot. Hamarosan a kí­nai nyelv felé fordult, beirat­kozott az ELTE kínai szaká­ra. A Konfuciusz Intézetnek köszönhetően többször is járt ösztöndíjjal Kínában, sőt, egy dalt is énekelt a Központi Te­levízió holdújévi gálaműsorá­ban. Diplomáját tavaly május­ban szerezte meg Pekingben. Jelen sorok írójának alkalma volt elámulnia kiemelkedő kí­nai nyelvtudásán, amikor is a távol-keleti országból Szek­­szárdra érkezett küldöttség­nek fordított. Pillanatnyi meg­torpanás nélkül és - miként az tükröződött a delegáció tagja­inak arcmimikáján - még az árnyalt jelentéstartalmakat is kellő humorral érzékeltetve.- Kína annyira más az összes többi országhoz képest, hogy bizonyára van létjogosultsága a kérdésnek: létezik a Mennyei Birodalomban európai gyökerű szilveszter(ezés)? Van-e vala­milyen - legalább félhivatalos- viszony a mifelénk hagyomá­nyos újév-köszöntéshez? Egy­általán, mely évet írják most Kínában?- A kínai kultúra valóban számos szempontból különbö­zik az európaitól, s természete­sen nincs ez másképp az újévi ünneplés tekintetében sem - kezdte válaszait Palásti Lajos Erik. - Először is fontos hang­súlyozni, hogy kínai baráta­ink hagyományosan nem ja­nuár elsejére teszik az újévet, hanem saját holdnaptáruk szerint január vége és febru­ár vége közé. Ez az úgyneve­zett „chunjie”, azaz tavaszün­nep, avagy más néven hold­újév, amit nemcsak Kínában, hanem egyéb ázsiai országok­ban is ünnepelnek. A Gergely­­naptár szerinti újév kezdetét, január elsejét „yuandan”-nak, azaz a „kezdet napjának” ne­vezik, megünneplése viszont- Milyen feldatok várnak Pa­lásti Lajos Erikre az idei év­ben, szerepel-e a tervei között a kínai-Tolna megyei kapcso­lat további erősítése valamely konkrét tevékenységgel, ren­dezvénnyel?- A kérdéssel kapcsolat­ban először, is hadd mond­jam el: nagy öröm számom­ra, hogy tízhónapos tárgya­lássorozatot követően az ál­talam képviselt Nature Span cégcsoport szerződést kötött a magyar HYD Rákkutató és Gyógyszerfejlesztő Kft.-vel. A megállapodás keretében a cégcsoport egy magyar bio­lógus, dr. Somlyai Gábor ku­tatási eredményeit fogja kép­viselni. Ezek az eredmé­nyek bizonyították, hogy a vízben található deutérium megvonásával, egyéb élet­tani hatásai mellett, előnyö­sen befolyásolható az onko­lógiai megbetegedések ki­menetele. Az általa kifejlesz­tett, nemzetközileg elismert deutériummegvonáson alapu­ló eljárás szerepét, alkalmazá­sának lehetőségeit, az onkoló­giai megbetegedések megelő­zésében és kezelésében a vi­lág számos kutatóközpontjá­ban, többek között az ame­rikai Johns Hopkins Egyete­men, a Kalifornia Egyetemen és a svéd királyi Karolinska Intézetben is vizsgálják. A tervezet vezetőjeként et­től az évtől kezdve az eljárás­hoz szükséges, csökkentetett deutériumtartalmú víztermé­kek Kínába való importálásá­ért, legalizálásáért és forgal­mazásáért felelek. Továbbá ugyancsak nagy megtisztel­tetés számomra, hogy 2019- től a Wink Kulturális, Művé­szeti és Sport Egyesület el­nökségi tagjaként járulhatok hozzá az egyesület által kitű­zött célok megvalósításához, többek között a fiatal tehetsé­gek, fogyatékkal élők és hát­rányos helyzetű fiatal tehetsé­gek támogatásához, valamint a magyar-kínai kulturális, művészeti és sportkapcsola­tok elmélyítéséhez. Szekszár­di születésű vállalkozóként magától értetődően továbbra is szívügyemként kezelem a kínai-Tolna megyei kapcsola­tok elmélyítését. Célom, hogy a fent említett egyesület kere­tében és a kínai kapcsolataim által tovább népszerűsíthes­sem Szekszárd és a megye ér­tékeit, többek között a térség kiemelkedő borkultúráját és néptáncművészetét is. Pekingben, a Nyári Palota előtt, szilveszterezők csapatával. Balról a második Naszvadi Gabriella, harmadik Palásti Lajos Erik Beküldött képek nem gyökerezik a kínai kul­túrában. Az általunk ismert naptárt és ezzel együtt a nyu­gati újév kezdetének jelölé­sét Kína csak 1949-ben vezet­te be, ünneplése viszont csak később és fokozatosan történt meg, az egyre erősödő nyuga­ti befolyás hatására. Ma már viszont ott tartunk, hogy a ja­nuár elsejei „yuandan” álla­milag elrendelt munkaszüne­ti nap. Megünneplése főként a fiatalok körében népszerű, különösképpen a nagyváros­okban, mint például Peking és Sanghaj. De céges környe­zetben is egyre inkább megje­lenik az óév búcsúztatása é& az újév köszöntése. Ami az év­számot illeti: mivel Kína is a nemzetközi időszámítás rend­szerét követi, ezért a naptárak itt is 2019-et írnak.- A legnagyobb közösségi por­tálon látható fotók tanúsítják, hogy Palásti Lajos Erik vidám újévköszöntőt tartott baráta­ival együtt Pekingben. Mi jel­lemzi a fővárosi ünneplést, ki­­mennek-e az emberek az ut­cákra, van-e örömködés, tű­zijáték, petárda - avagy mindez csak az európai hagyo­mányokat őrzők te­vékenysége? Mi­lyen volt a szemé­lyes szilvesztere, kikből állt a társa­ság, miként visel­ték a szemmel lát­ható jeges körülményeket?- Mi, Kínában élő nyugatiak természetesen minden évben megragadjuk a lehetőséget az újév köszöntésére. Nagy öröm volt számomra, hogy idén a nővérem, Naszvadi Gabriel­la is csatlakozhatott a pekin­gi ünnepléshez. December 30-án érkezett Kínába, hogy részt vehessen a világ legna­gyobb maratoni futásán, a 2019-es Xiamen Maratonon. (Ez a sportesemény január 6-án már le is zaj­lott, Naszvadi Gab­riella sikeresen tel­jesítette a távot - a szerző). Xiameni utazásunk előtt négy napot töltött Pekingben. De­cember 31-én né­hány kínai és kül­földi jó barátommal együtt a Nyári Palotába kalauzoltuk el, ahol a látnivalók megte­kintése mellett téli sportok­kal búcsúztattuk az óévet. Ezt követte Peking egyik hí­res konyhaművészeti specia­litása, a hagyományos pekin­gi „huoguo”, azaz „tüzes lá­bas”. A vékonyra felszeletelt húsokat, zöldségeket, tófűt és tésztát az asztal közepén elhe­lyezett, forrásban lévő leves­ben kell megfőzni, majd egy egyedi fűszerezésű szószba, az úgynevezett „majiang”-ba mártva fogyasztani. A va­csora után Peking híres szórakozónegyede, a Sanlitun felé vettük az irányt, ahol szá­mos vendéglátóhely közül vá­laszthattunk. Mi a latin rit­musok mellett döntöttünk: éj­félig az El Barrio, az új eszten­dőtől kezdve pedig a La Social nevezetű klubban múlattuk a gyorsan lepergő időt.- Arrafelé is pezsgővel bú­csúztatják az óévet? Van ilyen-Szívügyem­­ként kezelem a kínai-Tolna megyei kap­csolatok el­mélyítését A Nyári Palota előtti jégpályán, középen Palásti Lajos Erik Sanlitun, Peking szórakozónegyede, az újév-köszöntő helyszíne A huoguo ételkölteményeit majiangba mártva kóstolták

Next

/
Thumbnails
Contents