Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-08 / 6. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2019. JANUAR 8., KEDD A szövetség valamennyi idei eseménye a harmincéves jubileum köré szerveződik A nemzeti összetartozás érzését erősítették a rendezvények A szombati, hagyományok szerinti disznóvágás, vala­mint a madéfalvi veszede­lemre történő megemlékezés mellett közgyűlést is tartott a Bukovinai Székelyek Orszá­gos Szövetsége (BSZOSZ). Munkatársunktól szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu BONYHÁD A völgységi város szé­kely emlékparkjában vasárnap tartott megemlékezésen Potápi Árpád János nemzetpolitiká­ért felelős államtitár elmondta, a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy aki meg akar­ja tartani magyar identitását, az meg­tehesse, mindenki meg tudjon marad­ni magyarnak. „Mindent megte­szünk azért is, hogy a székely­­földi települések megvalósít­hassák céljaikat” - tette hozzá, megemlítve, hogy a kormány közbenjárásának is köszönhe­tően újították fel az 1764-es Siculicidium - székelyöldöklés - madéfalvi emlékművét, mel­lette pedig új kápolnát avattak. Csibi József, Madéfalva pol­gármestere felidézte, hogy a vé­rengzés előzményeként 1761- 62-ben Mária Terézia elrendel­te, hogy Székelyföldön szerve­ződjön határőrség önerőből, császári parancsnokság alatt. A székelyek évszázadokon ke­resztül saját hadsereggel véd­ték a magyar határokat, így az intézkedést az ősi székely jogok elleni merényletnek tekintet­ték. Feladataikról szólva meg­jegyezte, igyekeznek megőriz­ni településüket az elnéptele­nedéstől. Harcolnak a ma meg­lévő jogaikért, hatásköreikért, önálló gondolkodá­suk megtartásáért. Az eseményen a szövetség nevében Illés Tibor elnök és Potápi Árpád János koszorúzott. Ma­­défalvát Csibi Jó­zsef és Szőcs László alpolgár­mester, Csernakeresztúrt Sza­bó Julianna, Marosludast Tóth Sándor, az al-dunai székelye­ket Lőcsei Vilmos és Ranz Ká­roly képviselte és helyezte el az emlékezés virágait. Mellettük a magyarországi tagegyesüle­tek is képviseltették magukat. Énekverseny lesz Nyisztor Bertalanné emlékére Fotó: Makovics K. Illés Tibor (balról) és Potápi Árpád János Ezt követően a kismányoki Magyarok Nagyasszonya temp­lomban tartottak misét, és meg­koszorúzták az imaház mellet­ti kopjafát. A BSZOSZ közgyű­lésén a tagság elfogadta a ta­valyi beszámolókat és az idei programtervezetet. A szövetség idén ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját, a visszaemlé­kezésekben kiemelték az elnö­kök - Fábián Gergely, Potápi Árpád János, Csibi Krisztina, Asztalos Zoltán, Illés Tibor - munkásságát, az alapító tag, Lőrinczné Dávid Mária pedig a kezdetekről beszélt. Beszédében Illés Tibor el­nök hangsúlyozta a szervezet fontosságát, amely összefog­ja a 43 tagegyesületet, melyek szerte az országban és külhon­ban is programokat szervez­nek. A Bándi Imre elnök vezet­te Erdélyi Magyarok Tolna Me­gyei Közhasznú Egyesület be­jelentette csatlakozási szándé­kát, a tagfelvételi kérelem po­zitív elbírálást kapott. A prog­ramok kapcsán elhangzott, hogy 2019 novemberében elő­ször Bonyhádon szóló énekver­senyt rendeznek Nyisztor Ber­talanné emlékére. Öldöklés Kétszázötvenöt évvel ezelőtt, 1764. január 7-én az osztrák katonaság több száz, a határ­őrsorozás ellen tiltakozó csí­ki székelyt mészárolt le a köz­ségben. A támadásnak hiva­talosjelentések szerint két­száz, más adatok szerint négyszáz áldozata volt, köztük nők és gyerekek. A katonai fellépés megtörte a székelyek ellenállását, a vérengzés után indult meg a székelyek tö­meges kivándorlása Moldvá­ba, ahol csángók fogadták be őket. Az elüldözöttek nagy ré­sze tíz év elteltével Bukoviná­ban telepedett le, és öt telepü­lést hozott létre (Istensegíts, Fogadjisten, Hadikfalva, Józseffalva, Andrásfalva). A leszármazatottaik 1941- ben 4500-an román-magyar egyezmény alapján áttele­pültek a Bácskába, ahonnan 1944-ben ismét menekülni­ük kellett, majd 1945-ben Tol­nába, Baranyába és Bács-Kis­­kun megye három községébe telepítették őket. _____________________________________________________________________________________________________________________________________________HIRDETÉS Nézze meg receptjeit, leleteit az EESZT Lakossági Portálján 2017. november 1-jétől működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Az egészség­­ügyi intézmények ide töltik fel az azokat a dokumentu­mokat, amelyek a betegek ellátása során keletkez­nek. A Lakossági Portálon (eeszt.gov.hu) történt be­jelentkezés után elérhe­tővé válnak egészségügyi adataink, így a rendszer használatával meg tudjuk tekinteni zárójelentésein­ket, leleteinket, kiváltatlan receptjeinket. Emellett nyomon tudjuk követni azt is, mikor, melyik orvos te­kintette meg adatainkat. A Lakossági Portálon természetesen azt is be­állíthatjuk, hogy az egyes kezelőorvosok mely ada­tainkhoz férhetnek hozzá. Értesítést kérhetünk arról, ha valamilyen dokumen­tumot - beutalót, vényt, egyéb egészségügyi do­kumentációt - feltöltöttek velünk kapcsolatban az EESZT-be. A TÉR a jelenleg elérhető legmagasabb fokú adat- és kibervédelemmel van ellátva. Fő feladata, hogy összekapcsolja az egész­ségügyi ellátókat egymás­sal - beleértve a kórházi, a járóbeteg- és a háziorvosi ellátást, valamint a gyógy­szertárakat is -, illetve hatékonyabb gyógyítást és kényelmet biztosító szol­gáltatást nyújtson a lakos­ságszámára. (X)- Az EESZT tervezése során gondot fordítottak arra, hogy kezelésével kapcsolatban maga a páciens is hoz­záférhessen a lehető legtöbb információhoz, jobban felügyelheti saját egészségügyi tudnivalóit - ismertet­te dr. Sudár Zsolt, a Tolna Megyei Balassa János Kór­ház III. számú belgyógyászati osztályának osztályve­zető főorvosa. - Ennek eredményeként - hasonlóan a kezelőorvosokhoz - a beteg saját otthonában képessé válik naprakész ellátási adatainak megtekintésére, az ellátás során keletkezett anyagok letöltésére. Mindezt az eeszt.gov.hu lakossági portálon tudja megtenni, ahová a tajszámával történő azonosítás után tud be­lépni. Itt meg tudja tekinteni korábbi kezeléseit, záró­­jelentéseit, leleteit, kiváltatlan receptjeit és fel nem használt beutalóit. Emellett nyomon tudja követni, mi­kor melyik kezelőorvosa tekintette meg adatait, illetve hogy más kezelőorvos milyen dokumentumokat töltött fel az ellátás során. Töltött káposzta, hurka, kolbász készült Hangulatos disznótor Szorgos kezekben nem volt hiány. Képgaléria: Teol.hu Fotó: G. K. SZEKSZÁRD A Szekszárdi Né­met Nemzetiségi Egyesület múlt szombaton rendezte meg hagyományos disznótorát a Heinek Ottó Közösségi Ház­ban. A Magyarországi Néme­tek Országos Önkormányzata elnöke, Heinek Ottó tavaly au­gusztusban hunyt el, a tiszte­letére vette fel a nevét az egye­sület közösségi háza.- A tavalyi év legszomo­rúbb eseménye Heinek Ottó vezetőségi tagunk elveszté­se volt, gyászunk a mai napig tart, nehezen dolgozzuk fel, hogy már nincsen közöttünk - mondta lapunknak Töttős Gábor, a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület elnö­ke, aki kollégáival szervezte a rendezvényt, amelynek része­ként Heinek Ottóról is megem­lékeztek. Az eseményen negyven ak­tív tag vett részt, azok, akik­nek így köszönték meg a kö­zös munkát, a rengeteg segít­séget, legyen szó akár egy asz­talterítésről vagy egy rendez­vény lebonyolításról. A meg­jelentek egy körülbelül 80-90 kilós fél disznót dolgoztak fel a reggeli óráktól, készítettek kétszáz gombócból töltött ká­posztát, ötven kiló töltelékből pedig hurkát, kolbászt, ame­lyet egy jó hangulatú vacso­ra keretében elfogyasztottak. Vittek magukkal harmoni­kákat is a Szekszárdi Német Nemzetiségi Egyesület tagjai, így az ételek, italok mellett ze­néből, nótázásból sem volt hi­ány a rendezvényen.- Büszkék vagyunk az elért eredményeinkre, hiszen szá­mos programot szerveztünk az óvodás korosztálytól a nyugdí­jas korosztályig mindenkinek. Úgy érzem, a borkóstolók, a könyvbemutatók és a számta­lan különféle rendezvény so­rán sikerült összefognunk a he­lyi értékeket, és nyugodt szív­vel mondhatom, hogy a szek­szárdi nemzetiségi csoportok megfelelő munkát végeztek - összegezte Töttős Gábor. B. M.

Next

/
Thumbnails
Contents