Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-31 / 26. szám

g BELFÖLD 2018. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK Két számjegyű emelést szeretnének elérni az állami cégeknél A vasutasok átlagban öt százalékkal kapnak többet az idén a 2017-es megállapodás szerint Fotó: MTI HÍREK Jelentkezés a nyári vándortáborokba ÚTVONALAK Felső tagozato­sok és középiskolások, il­letve tanáraik jelentkezé­sét várják a nyári erdei ván­dortáborokba január 28. és április 30. között a www. erdeivandor.hu honlapon. A jelentkezők a Bakony, a Börzsöny, a Mátra, a Mecsek és a Pilis természeti és kultu­rális értékeit bemutató útvo­nalakat járják majd be. MW Figyelmeztetik a gyalogosokat BALESETEK Az elmúlt hetek­ben több figyelmetlenség­ből eredő gyalogosgázolás történt, a legkirívóbbak azok voltak, amelyek a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen követ­keztek be - írja a Police.hu. A balesetekben nagy szere­pet játszott, hogy a közleke­dők nem az elvárt körültekin­téssel és figyelemmel, illet­ve nem a megváltozott idő­járási, látási és útviszonyok­nak megfelelően vettek részt a közúti közlekedésben. MW Jelképes belépő az állatkertbe MACKÓFESZTIVÁL Február 1-3. között lesz a 2009 óta megrendezett Mackófesztivál idei eseménye a Budapesti Állatkertben, ahol látvány­etetés is lesz. A 14 éven aluli gyerekek medvének öltözve vagy játékmackóval érkezve csak 200 forint jelképes jegy­árért léphetnek be. MW Egyelőre nem várható új, központi bérmegállapodás az állami szektorban. Egyes állami vállalatoknál viszont átlagosan ötszázalékos bér­emelésre biztosan számít­hatnak a két évvel ezelőtti megállapodás értelmében. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÁRGYALÁSOK A 2017-ben kö­tött, három évre szóló bér­megállapodás értelmében át­lagban öt százalékkal kap­nak többet az állami vállala­toknál, elsősorban a Volán­nál, a víziközműcégeknél, va­lamint a vasútnál dolgozók. A Magyar Idők úgy tudja, ha­bár korábban szó volt róla, egyelőre nem várható újabb, központi, minden állami cég összes dolgozójára vonatko­zó, többéves megállapodás, mivel az egyes vállalatok ve­zetői külön-külön tárgyalnak a szakszervezetekkel. Az érdek-képviseleti ve­zetők és a cégvezetők min­denesetre további bérfelzár­kóztatást tartanak szüksé­gesnek a közszolgáltatások fenntartásáért. A Mérnökök és Techniku­sok Szabad Szakszervezete a vasúti ágazat stabilitása és a munkaerő megtartása érde­kében továbbra is két szám­jegyű bérfejlesztést tart indo­koltnak. Varga Tibor, a Közle­kedési Munkástanácsok Szö­vetségének elnöke is úgy nyi­latkozott a Magyar Időknek, hogy a Volán-társaságoknál is két számjegyű keresetemelés­re van szükség, amit szintén a fluktuáció csökkentése és a dolgozók megtartása indokol. A szakszervezeti vezetők szerint rendkívül kedvező ha­tása volt a több évre szóló, át­lagosan 30 százalékos bérfel­zárkóztatásnak, mivel min­den állami közszolgáltató­nál lassított az elvándorláson., Ugyanakkor ezeken a terü­leteken a munkavállalói állo­mány egyre idősebb, így nél­külözhetetlen az új munkavál­lalók és a fiatalok felvételéhez a csábító bérezés. A közlekedési ágazatokhoz képest nehezebb a helyzet a víziközmű-ágazatban. Fürjes József, a Vízügyi Közszolgál­tatási Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetségének elnöke ki­emelte: az állami cégek kere­setemelésére megkötött meg­állapodás kedvező hatást gya­korolt az állami közműcégek­re, mivel jelentősen lassítot­ta az elvándorlást. A problé­ma a víziközmű-szolgáltatók­­nál viszont összetettebb. En­nek oka, hogy míg az öt álla­mi fenntartású szolgáltatónál kötelező volt végrehajtani a keresetemelést - átlagosan 25 százalékot az elmúlt két év­ben -, addig az önkormányza­ti fenntartású cégeknél csak a minimálbérek jelentettek kö­telezettséget. A negyven ví­­ziközmű-vállalat közül öt ál­lami fenntartásúnál és 26 ön­­kormányzati tulajdonban lé­vőnél súlyos a helyzet. Ennek oka, hogy számos település nem rendelkezik a felzárkóz­tatáshoz szükséges forrással, ráadásul a bérköltség növelé­sét az árakban sem tudják ér­vényesíteni a szolgáltatók. Fürjes szerint megoldás le­hetne az állami kompenzá­ció, de a szakszervezet egyéb megoldásokra is nyitott. Az elnök már egyeztet a telepü­lések és a megyei jogú város­ok képviseletével, s a követke­ző időszakban pontosan meg­határozzák, melyek azok a te­lepülések, ahol a szükséges béremelésekhez állami segít­ség kell. A szakszervezeti elnök a Magyar Időknek elmondta, az ivóvíz-szolgáltatás megfelelő fenntartásához szükség van a munkaerő megtartására, bizo­nyos helyeken a helyzet pedig már olyan súlyos, hogy a mun­kavállalók több mint harmada odébbállt. Mindemellett a fia­taloknak is vonzóvá kell ten­ni a szektort - hangsúlyozta. Az állami vállalatoknál - a postánál, a Volánnál, a vasútnál és az állami víziközműcégeknél - 2017-ben kötöttek hároméves megállapodást. Eszerint az idei emelés átlagosan 5 százalék. A további emelésről a követ­kező hetekben is egyeztetnek, megállapodás esetén a munka­­vállalók visszamenőleg meg­kapják járandóságukat. HIRDETÉS Most ajándék öj&TálfJ Szépségpraktikák a fiatalos külsőért Búcsút inthet a ráncos, szárú/ b< írnek tudatos vei? JE« ma már nem hanem fekHőnj „Pozitívat i tekintek ajövőhe" Egy különleges módszer segít megoldani a problémáit MOST AJANDEK KÍNAI HOROSZKÓPPAL! Felülvizsgálják a finanszírozást Törvényes volt a Fidesz gazdálkodása ÁSZ-JELENTÉS Törvényes volt a Fidesz és a KDNP 2016-17-es gazdálkodása, a két párt be­tartotta a jogszabályi előírá­sokat, biztosította a közpén­zek felhasználásának átlát­hatóságát és elszámoltatha­tóságát - állapította meg az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata. A jelentés szerint a Fidesz 2016- ban 1,0841 milliárd fo­rint bevételt és 1,5734 milli­árd forint kiadást mutatott ki, míg 2017-ben bevétele 1,5711 milliárd, a teljesített kiadá­sok összege 1,2495 milliárd forint volt. A Fidesz a közpon­ti költségvetésből 2016-ban és 2017- ben is 876,6 millió forint támogatást kapott. Az ÁSZ a Fidesz elnökének egy - felü­gyelőbizottság létrehozásával kapcsolatos - javaslatot tett, amelyre harminc napon be­lül intézkedési tervet kell ké­szítenie. A KDNP 2016-os pénzügyi kimutatásában 172,2 millió forint bevételt és 166,2 millió kiadást számolt el a jelentés alapján, míg 2017-ben a párt összes bevétele 210,3 millió, kiadása pedig 171 millió fo­rint volt. A párt a központi költségvetésből 2016-ban és 2017-ben is 152,7 millió forint támogatást kapott. Az Állami Számvevőszék a KDNP elnö­kének két - számvitellel, illet­ve felügyelőbizottság létreho­zásával kapcsolatos - javasla­tot tett, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készítenie. MTI FOGORVOSOK Az Emberi Erő­források Minisztériuma (Emmi) reagált a napokban megjelent sajtóhírekre, misze­rint a közfinanszírozott fogá­szatokban dolgozók tiltakozó akcióra készülnek a háziorvo­sokéhoz képest alacsonyabb támogatás miatt. A tárca a Ma­gyar Időkkel közölte: nem érte­sültek sztrájkról, azonban ké­szek ismét felülvizsgálni a fi­nanszírozási rendszert. Az Emmi szerint a fogásza­ti alapellátás finanszírozása 2010 óta növekszik, 13,5 mil­liárd forinttal több támogatást kaptak a fogorvosi praxisok, amiből az érintettek többek között eszközparkjuk felújítá­sát, bővítését, fejlesztését tud­ták megvalósítani. Kiemelték: emelkedett a fogorvosi szolgá­latok és szakrendelések alap­díja, az elmaradott településen alapellátást nyújtó fogorvosi szolgálatok kiegészítő díjazás­ban is részesültek. A miniszté­rium felidézte, hogy 2016-ban kétmilliárd forint pluszfor­rást biztosítottak a fogorvosi szolgálatok és szakrendelések alapdíjának emelésére, ami 7,7 százalékos emelés. A pluszfor­rás a fejkvóta szerinti fix díjak­ba épült be. 2017-ben elérhető­vé vált az úgynevezett letele­pedési pályázat, a tartósan el­látatlan körzetekben támoga­tást biztosítanak a szakembe­reknek. Az alapellátást nyújtó fogorvosi szolgálatot működte­tő fogorvosi szolgáltatók 2017 decemberében hárommillió forint összegű kiegészítő díja­zást kaptak, ami 7,6 milliárd forintos támogatáshoz juttat­ta a szakmát. Tavaly március 1-jétól pedig havonta 130 ezer forint rezsitámogatásra váltak jogosulttá az alapellátó fogor­vosok szolgálatonként. MW Növekszik a fogászati alapellátás támogatása Fotó: Shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents