Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-22 / 18. szám

2019. JANUAR 22., KEDD KITEKINTŐ g Képeken mutatják meg milyen is az ő világuk SZEKSZÁRD Mi világunk 2018 címmel nyílt meg a Mezőföld Természetfotó Egyesület kiál­lítása pénteken a Tolna Me­gyei Balassa János Kórház fő­­igazgatóságának folyosóján. Dr. Almási István, az egye­sület elnöke elmondta, hogy a tagok előző évben készült képeiből adnak ilyenkor vá­logatást egy belső zsűrizést követően. Mivel az egyesü­let dunaújvárosi székhelyű, először ott mutatták be a ké­peket, majd - lévén sok Tol­na megyei fotóst is a soraik­ban tudhatnak - Szekszárdra is elhozták a tárlat anyagát. Az elnök kiemelte, hogy sze­rencsére napjainkban virág­zik Magyarországon a termé­szetfotózás, és a Mezőföld Ter­mészetfotó Egyesület idén ün­nepli fennállásának harmin­cadik évfordulóját. A megnyitón dr. Kalotás Zsolt ajánlotta az érdeklődők figyelmébe a képeket, ezt kö­vetően pedig dr. Almási Ist­ván tartott vetítéses előadást az elmúlt év gemenci nagyvad fotózásairól. A kiállítást a tervek szerint két hónapon keresztül lehet megtekinteni. H. E. A kiállítás két hónapon át meg­tekinthető Fotó: Mártonfai D. Kajszáékat a zene és a szépség szeretete is összeköti A legkisebbek is fújják Kajsza Béla (balról), Kajsza Pál, Kajsza Béla, a fiatalabb és Hajsza Péter Beküldött fotó Meglehetősen különböző életutak Harmadszor adott újévi kon­certet nemrégiben a Kajsza Kvartett Sióagárdon. Ahogy Kajszék mondják: szeretet­­ből a falu lakóinak. Budavári Kata kata.budavari@mediaworks.hu SIÓAGÁRD Nagyon sokan vol­tak kíváncsiak az újévi kon­certünkre, ennyien még nem voltak a művelődési házban - meséli Kajsza Béla. Azt is tőle tudjuk, hogy mivel a zenekar­ban megjelent a család legfi­atalabb generációja, a közön­ség soraiban helyet foglaltak az unokák iskolatársai, bará­tai is. Az esemény jól illuszt­rálta, mit is jelent ebben a családban a zene: a szépség és a harmónia iránti rajon­gás és az összetartozás kife­jezését. A muzsikát Kajsza Béla szülei szintén nagyon szeret­ték, édesanyjának szép hang­ja volt, és énekelt a bátaszé­­ki templomi kórusban. Fia­ik hangszeres pályafutása a helyi fúvószenekarban in­dult, de a muzsikálás akkor nem volt több, mint kedvtelés. Igaz, maradandó élményekkel szolgáltak a fesztiválok, ze­nei táborok. Komolyabbá ak­kor kezdett válni ez a hobbi, amikor Kajsza Bélát harminc­­nyolc évesen pozanosnak hív­ták a Szekszárd Big Band-be. Addig a munka mellett a röp­labda és a család foglalta le fi­gyelmét. Ekkor már általános iskolás fiai is zeneiskolások voltak, és egyre gyakrabban hívták őket fellépni a legkü­lönfélébb eseményekre. A trió Szekszárdon mutatkozott be, a református lelkész, Szilvási Géza hívta meg őket zenélni egy szeretetvendégségre. Egy viszonylag egyszerű adven­ti mű átiratát ekkor készítet-Itthon vannak Hajsza Béláék tizennégy éve élnek Sióagárdon. Azt mond­ja, olyan, mintha tősgyöke­res sióagárdi lenne, felesé­gének már sióagárdi nép­viselete is van. Jó emberek lakják a falut, akik a kez­detekkor befogadták őket, ezért is tartják Hajszáék fon­tosnak, hogy koncertet adja­nak az itt élőknek csak úgy szeretetből. A három Kajsza fiú közül Béla patkolókovács, aki járja az or­szágot. A zenét nagyon szere­ti, ha gondja-baja van, kifújja magából. Péter sokoldalú zenész, több­féle hangszeren játszik. Ő az Újra dolgozni Tolnában Egye­sület vezetője, és tagja az Utá­nam Srácok zenekarnak is. Pál harsona tanár, a bonyhá­di zeneiskolában tanít. Éve­kig dolgozott Amerikában, ha­jón zenélt, bejárta a karibi tér­séget, és ma is a világ minden tájára hívják koncertezni. Hajsza Béla, az édesapa ma már nyugdíjas, korábban mű­szaki vonalon dolgozott. El­mondta, hogy édesapja sokat segített annak idején, ami­kor zeneiskolába, zenekari próbákra kellett hozni-vinni a gyerekeket. te az édesapa. Ezt számtalan kézzel írt kotta követte, ame­lyeket ma is nagy örömmel forgatnak a fiúk. Kajsza Béla egyébként nem titkolta azt a véleményét, amely szerint a zenetanulásban nagy szerepe van a szülőknek, hiszen nem­csak hullámhegyek, de -völ­gyek is adódtak, amelyekből ki kellett keveredni. A három tagú együttes 1991-ben bővült kvartetté, ál­lítólag már csak azért is, mert négytagú zenekarnak köny­­nyebb darabot választani, mint triónak. A merítés sze­rencsére nagy, egyházi műve-A zenetanulásban nagy szerepe van a szülőknek két, komolyzenei darabokat és filmzenét egyaránt repertoár­ján tart a kvartett. A fiúk azó­ta felnőttek, a zenélés viszont maradt: Kajsza Béla trombi­tál, Kajsza Péter kürtön, har­sonán játszik, Kajsza Pál és a nyilatkozó édesapa, Kajsza Béla szintén harsonán műkö­dött közre a koncerten is, az unokatestvér, Földesi Gyula pedig trombitajátékával szí­nesítette az előadást. Az uno­kák közül Etelka oboán, Bar­na tenorkürtön muzsikált, és nem az újévi volt a gyerekek első koncertje. Ha csak a leg­utóbbi fellépéseket nézzük, októberben Simontornyán, a reformáció napja alkalmából szervezett rendezvényen sze­repeltek Kajszáék, december­ben pedig Lengyelben és Vár­dombon is adventi hangver­senyt adtak, illetve a Gagliar­­da kórus koncertjein kétszer is vendégként muzsikáltak. Legközelebb február kilen­cedikén Bátaszéken láthatja őket a közönség. A selyemre festett tündérszép képek születésének titkairól mesél az alkotó Egy komor világban kellenek a mesék Alkotás születik. Vassné III Teréz a kifeszített selymen való kontúrozást mutatja A szerző felvétele SZEKSZÁRD Selyemképek fes­téséből megélni vidéken. Erre vállalkozott Vassné 111 Teréz, amikor, egy évvel ezelőtt felad­ta addigi adminisztrátori mun­káját, és önálló vállalkozást in­dított. Már vannak megrende­lései, jórészt az internetnek kö­szönhetően - ha­zai és külföldi mű­ködtetésű kézmű­ves portálokon is regisztrált - de azt még nem mondhat­ja, hogy a minimál­bérszintet éves át­lagban eléri a jöve­delme. Karácsony előtt viszonylag sokat eladott az egyedi selyemsáljaiból, néhány faliképé is gazdára talált, ám az év többi részét egyelőre a döcö­gős jellemzi. Egy sállal kezdetben 16-18 órát is dolgoztam - meséli most már megcsinálom kilenc óra alatt. De eladni nem lehet annyiért, amennyi munkát be­lefektetek. A 46 éves szekszárdi alko­tó a közgazdasági középiskolá­ban érettségizett, és a Matávnál kezdett dolgozni, 1992-ben. Ké­sőbb, 2001-től, két évig művé­szeti alapképzésre járt, amit a helyi főiskola épületében tartott Fusz György és Kovács Zoltán. Rajzolni mindig szeretett, pa­pírra, színes ceruzával, krétá­val. Ám, belső mesevilága ábrá­zolására kevésnek bizonyultak ezek az eszközök. Hiányér­zete volt, mindad­dig, míg rá nem ta­lált a selyemre. So­mogyi Réka mun­kásságát mutat­ta be egy tévémű­sor, s akkor döntött úgy, hogy ő is kipróbálja ezt az anyagot. Elvégzett egy tanfolya­mot Pesten, majd folytatta a kí­sérletezgetve tanulást otthon. A technikát - a keretre feszí­tést, kontúrozást, festést, vasa­lást - kisebb munkák, főleg sá­lak készítése közepette sajátí­totta el. Aztán látott neki a me­­sekép-alkotásnak, a tündérvi­­lág-teremtésnek. Ez öt éve tör­tént, és két éve, kikapcsolódás­képpen, babákat, állat- és bo­­szifigurákat varr. Az első kiállítása 2017-ben volt Hőgyészen, aztán Bátaszék következett. Tavaly Tolnán, Bonyhádon és Szekszárdon mu­tatta be a munkáit, szép siker­rel. Bonyhádon rendelt is tőle a könyvtár egy alkotást, amit az idén fog elkészíteni. Ez a gyer­mekmesék figuráit felvonulta­tó selyemkép lesz. Egy anyagá­ras történet - mondja - a férjem ilyenkor megjegyzi, hogy emi­att szoktak éhen halni a művé­szek, de én most, hogy a két gye­rek már nagyobbacska, szíve­sen foglalkozom ezzel, akár éj­szakába nyúlóan is. A sálakból származik a fő bevétel. Varrtam már selyembetétes párnahuza­tot, látok fantáziát egyedi női felsők tervezésében, és nemrég saját készítésű selyemszoknyá­ban mentem el egy bálba. Leg­jobban persze a képalkotás bol­dogít. A tündérábrázolás. A kel­lemes, még véletlenül sem sö­tét varázslatosság megjeleníté­se. Ami mögött nem kell súlyos mondanivalót, rejtett tartalma­kat keresni. Rettenetesen ko­moly dolgokkal van tele a világ. Nekem a mesék kellenek. Wessely G. Kereskedők számíthatnak ellenőrzésre TOLNA MEGYE Kiemelten el­lenőrzik a kiskereskedőket. A NAV megyei adó- és vá­migazgatóságának munkatár­sai január 21. és 25. között. A revizorok mind közterülete­ken, mind az üzletekben vizs­gálják a nyugta- és számlaa­dási kötelezettség betartását, valamint az online pénztár­gép használatához kapcsolódó egyéb kötelezettségek - mint például éves felülvizsgálat, vagy a nyitó készpénzkészlet rögzítése - teljesítését. Az el­lenőrzések során a felsoroltak mellett forgalomszámlálások­ra is számítani lehet. A tegna­pi napon Decsen és Őcsényben tartottak helyszíni ellenőr­zést, a mai napon pedig Szek­szárdon számíthatnak a NAV munkatársainak megjelené­sére a kiskereskedők. Január 23-án, szerdán, Tolnán és Fad­­don, 24-én, csütörtökön, Ta­másiban, 25-én, pénteken pe­dig Pakson várható ellenőrzés. A közzétett adatok nem zárják ki azt, hogy máshol is lehetnek NAV ellenőrzések - tájékozta­tott a megyei igazgatóság. TN Rettenetesen komoly és komor dol­gokkal van tele a világ

Next

/
Thumbnails
Contents