Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-22 / 18. szám

2019. JANUÁR 22., KEDD Képünk a magyar kultúra napja alkalmából Szekszárdon tartott hangversenyen készült Fotó: Makovics Kornél Már három évtizede jeles ünnep ez a nap Kölcsey Ferenc 1823. janu­ár 22-én tisztázta le Szat­­márcsekén a Himnusz kéz­iratát. Ez a nap - tehát ja­nuár 22-e - 1989 óta a ma­gyar kultúra napja. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu A kezdeményezés ifj. Fasang Árpád zongoraművészhez köt­hető, aki már 1985-ben elő­állt ezzel a javaslattal. Az öt­letből négy év múlva lett való­ság. Az évfordulóval kapcsola­tos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb fi­gyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökere­inknek, nemzeti tudatunk erő­sítésének, felmutassuk és to­vábbadjuk tárgyi és szellemi értékeinket. Ifj. Fasang Árpád édesap­jának, id. Fasang Árpádnak egyébként Tolna megye szék­helye is sokat köszönhet. Né­hai Husek Rezső zongoramű­vész egyik interjújából tudjuk, hogy id. Fasang Árpád, mint a Népművelési Minisztérium osztályvezetője 1955-ben, „fe­letteseitől kérte még hat új ze-A Szekszárdi Közművelődé­si NKFT. elnyerte a Minősített Közművelődési Intézmény cí­met: a díjátadó 15 órakor lesz a budapesti Hagyományok Há­zában. Bonyhádon, a Völgysé­­gi Múzeumban 16 órától Kaczi­­án János mutatja be Múltidő című kötetét. A Wosinsky Mór Megyei Múzeumban 14 órá­neiskola létesítését olyan váro­sokban mint Komló, Salgótar­ján, bányavárosok, ipari köz­pontok területén és a végén ha­todiknak Szekszárdot.” A haza és haladás jelszavát zászlajára tűző Kölcsey Fe­rencnek (1790-1838) pedig az összmagyarság köszönhet na­gyon sokat. Erről A magyar tói dr. Gaál Zsuzsanna Szek­­szárd a két világháború között című, kiállításvezető füzetének bemutatója zajlik. A Szekszár­di Garay János Gimnáziumban 12.30 órától A magyar zene­kultúra fejlődése címmel Kä­fer György klarinétművész, ta­nár, Opera Nagykövet tart előa­dást. kultúra napjának első meg­rendezésekor nyilatkozott a Tolna Megyei Népújságban Ga­­csályi József, a tolnai gimnázi­um magyar nyelv és irodalom tanára. A Himnuszról szólva elmondta: „Nem kell aktuali­zálni a költeményt, mert ma­gától aktuális.” Szerzője pedig meghaladta kortársait, ezt bi­zonyítják azon gondolatai, me­lyeket megfogalmazott akár „A szatmári adózó nép állapo­táról”, akár „A szólásszabad­ság ügyében” tartott ország­­gyűlési beszédeiben. Az emléknapon országszer­te számos kulturális és művé­szeti rendezvényt tartanak. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továb­bá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcso­latos díjakat. Mai rendezvények az évfordulón MEGYEI KÖRKÉP Életünk keretei Varga Szilvia szerkesztoseg@mediaworks.hu V annak írott és íratlan szabályok az életben, sőt az élet­nek is vannak szabályai. Bármit teszünk, jogszabályok, etikai szabályok határozzák meg cselekedeteinket. Ha családban élünk, az együttélés szabályait követjük, ha kilépünk az utcára, a közlekedési szabályok szerint ve­zetünk, vagy éppen megyünk át a zebrán gyalogosként. Be­tartjuk az illemszabályokat; tisztességesen felöltözünk, kö­szönünk, udvariasan előre engedjük az idősebbeket, a hölgye­ket. A boltban vásárláskor megfizetjük az általános forgalmi adót az adótörvény szerint. Beérkezve a munkahelyünkre be­tartjuk az elvárásokat, ha kell, szótlanul robotolunk, vagy ép­pen érvelünk, vagy elengedve a fantáziánkat új marketing­­stratégiát dolgozunk ki. Az is­kolában betartjuk a háziren­det; időben beérkezünk, meg­csináljuk a házi feladatot, je­lentkezünk az órán, ha szólni kívánunk, jegyzetelünk, fele­lünk és dolgozatot írunk. A szülők a szabályok betartására nevelik a gyermekeiket. Már a dohányzásnak is vannak tör­vényes keretei. Talán jó lenne, ha a mobiltelefon használatát is szabályoznák. Valahol jój hogy keretet adnak az életünknek, sokan azonban azon háborognak, hogy mindent korlátoznak. Nézőpont kérdése. Úgy gondolom, ezek valahol mind iránymutatások, amelyek megkönnyítik a mindennapokat. Szabad emberek vagyunk, dönthetünk az előírások betar­tásáról vagy éppen az elutasításáról, de ilyenkor viselnünk vagy vállalnunk kell a következményeket. Valahol jó, hogy keretet adnak az életünknek a szabályok Jelentősen nőtt a takarmány ára TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Nagyon drága a takarmány, panaszkodnak a megyében az állattartó gazdák. Nemcsak a búza és a kukorica, de az árpa ára is jelentősen emelkedett. Ami rossz hír az állattartók­nak, az jó hír a gabonaterme­lőknek. Főleg azoknak, akik­nek a tárolójukban még bőven van a tavalyi gabonából, ép­pen amiatt, hogy a jobb árak­ban bízva kivártak az értéke­sítéssel. December végén többször is áremelkedést mutattak az árutőzsdék, a malmi búza ára is tovább emelkedhetett, ami magával húzta a kuko­rica árát is. Elgondolkodtató az árpa szárnyalása is. A Ha­szon agrár adatai szerint je­lenleg egy tonna takarmány­­búzáért 53 ezer forintot, mal­mi búzáért 56 ezer 400 forin­tot, takarmánykukoricáért pedig 45 ezer 600 forintot fi­zetnek a felvásárlók. Az az ál­lattartó, aki a tyúkjainak, az otthon nevelt sertéseknek, lo­vaknak kisebb tételekben vá­sárol, annak természetesen többe kerül a búza, az árpa és a kukorica kilója is. M. I. Elkezdődött az ökumenikus ímahét Szekszárdon is SZEKSZÁRD Egy hétig tart az Ökumenikus Imahét, mely ja­nuár 21-én kezdődött. Az ige­hirdetéseket naponta más­más templomban tartják. Az imahét anyagát az indonéz keresztény testvérek állítot­ták össze, amelynek a közpon­ti igéje: „Az igazságra és csak­is az igazságra törekedj...” Fekete Zoltán, a szekszár­di katolikus plébánia káplán­ja kérdésünkre elmondta, az imahét alatt a keresztények egységét kívánják hirdetni. Ahogy János evangéliumá­ban is szerepel: mindnyájan egyek legyenek. Krisztus fő­papi imádsága hatalmas ígé­ret a hívőnek, hogy ő az egész keresztyénséggel egy test, mondta Fekete Zoltán. Ez pe­dig azt teszi, hogy ami néki öröme és fájdalma, az öröme és fájdalma az egész testnek is. Nemcsak egy-két szent, ha­nem égen-földön minden pró­féta, vértanú, apostol - vala­mennyi keresztyén vele szen­ved és győz, érte hadakozik, őt segíti, védi és menti. Legyen ez az imahét a Krisztus-hívők Tegnap a belvárosi templomban volt igehirdetés Fotó: Makovics K. egységének erősítője, Jézus Krisztusba vetett hitünk kife­jezője és hatékony tanúságté­tel a világ előtt - tette hozzá a káplán. Az ökumenikus imahéten a reformátusok, evangéliku­sok, katolikusok, metodisták meglátogatják egymást, a hí­vek is megismerkednek egy­mással, közösen olvasnak fel a Szentírásból, még akkor is, ha vallásonként van benne el­térés. Az igehirdetések helyszíne és menete a következő: hét­főn a belvárosi templomban hirdetett igét Gyurkó Donát metodista lelkész, kedden a református templomban Fo­dor Péter lelkész hirdet igét, szerdán az evangélikus temp­lomban V. Kovács Ferenc atya, csütörtökön a metodista ima­házban Sefcsik Zoltán evan­gélikus lelkész, és pénteken az újvárosi templomban Ka­szó Gyula református lelkész hirdet igét. Az ökumenikus imaórák mindenhol 17 órakor kezdődnek és általában 18 óra előtt befejeződnek. M. I. HIRDETÉS Mellékletünk minden SZERDÁN Sas Ferenc vb-döntoben Játszott, am nem akart profi futballista lenni: rendes munkára vágyott Csapó Erika nem hitte volna, hogy Debrecenben a slambuc lesz a legnagyobb ellenfele Kovács István 250 kilométernyi futassa! készült fel profi világbajnoki címmérkőzésére

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents