Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-19 / 16. szám

ÖN FEJEDELMIEN BŐKEZŰ.' ÁLLOK RENDELKEZÉSÉRE, AMIKOR VISSZAJÖN. ADDIG IS KELLEMES UTAT KÍVÁNOK BUDAPESTRE. EiSVSZER ÉN IS MEGNÉZEM. AHOGY MONDTAM MAOÁNAK, NINCS OLYAN MESSZE... AZ ÖRDÖG LÁNYA Kántor Mihály A KIVARRT ÍRTA: MATZ / FORDÍTOTTA: KOPECZKY CSABA / RAJZ ♦ SZÍNEK: FUTAKI ATTILA / BEÍRÓ: LANCZINű-ER MÁTYÁS A mindössze tizennyolc éves Art­hur Conan Doyle 1877-ben ismer­kedett meg a jó nevű sebésszel és egyetemi professzorral, Dr. Joseph Bell-lel. A fiatalember, aki maga is orvostanhallgató volt, segédként helyezkedett el mellette az Edin­burgh királyi kórházban. Az intel­ligens, éles szemű Doyle-t hamar lenyűgözte Bell zsenialitása, akinek egyik legbámulatosabb készsége az volt, hogy néhány másodperces megfigyelést követően kiterjedt és mélyreható következtetéseket tu­dott levonni. Tizenegy évvel később Doyle, a kezdő írókat sújtó nehéz­ségek után sikeresen eladta egy ki­adónak A bíborvörös dolgozószoba című novelláját. A mindössze 26 fontra rúgó honorárium nem sok jóval kecsegtette a jövőt illetően, ám a novellát - különösen annak excentrikus főhősét - a közönség igen kedvezően fogadta. A karcos modorú, társasági érintkezések­ben nem kiféjezetten jeleskedő, ám mégis briliáns konzultáns detektív, Sherlock Holmes végül halhatat­lanná tette Arthur Conan Doyle nevét. Az író bevallása szerint egy­kori tanára ihlette a figurát, akinek kalandjait a későbbiekben négy regényben, illetve ötvenöt novellá­ban gombolyította tovább, egészen 1923-ig. Sherlock Holmes azóta közkinccsé vált, bárki írhat róla új történeteket, illetve szabadon sze­repeltetheti filmben vagy játékban. Az ukrán Frogwares Stúdió 2002-ben indult Sherlock Holmes játéksorozata pontosan ennek a jogi következmények alóli felmentésnek köszönhetően tart már a nyolcadik darábjánál. A nyolc fő játék mel­lett további négy, kisebb kiállítású játékot is készítettek, melyek egy­szerűsített játékmenettel, illetve mesei elemekkel tarkítva nem tit­koltan egy fiatalabb generációt cé­loztak meg. A fő sorozat nyolc epi­zódja gyakorlatilag a kalandjáték műfajának egy közel két évtizedet felölelő evolúciós iskolapéldája is egyben. Egymás után vizsgálva az egyes darabokat, szépen követhető nemcsak a technikai fejlődés, de a játékstílus és a megvalósítás válto­zásai is. A széria legutóbbi epizódja, a The Devil’s Daughter - hasonlóan a korábbi részekhez - öt különböző, egymástól független esetet tartal­maz. Sherlock bőrébe bújva először egy, az eltűnt édesapját.kereső kisfi­ún kell segítenünk. Az ügyről hamar kiderül, hogy nemcsak az apuka érintett, hanem további személyek­nek is nyomuk veszett. A máso­dik eset egy bajnokságra kalau­zol bennünket, melyen maga Hol­mes is részt vesz. Itt a díjkiosztón meggyilkolt egyik versenyző esetét kell feltárnunk. A harmadik fejezet során egy újabb eltűnés ügyében nyomozunk, ám ezúttal Holmes mellé szegődik egy színész. A fiatal­ember azért tanulmányozza a de­tektív viselkedését munka közben, hogy megfigyeléseit később beépít­hesse a szerepébe. A következő ügy egy baleset formájában találja meg az éppen konflison utazó Watson és Holmes párosát, majd ez után de­­tektívünknek egy elrabolt lányt kell kimentenie nevelőapja karmaiból. A nyomozások során impozánsan megrajzolt viktoriánus helyszíne­ken keresgélhetjük a nyomokat és elemezhetjük a bizonyítékokat. Az érintett szereplőket alaposan meg­figyelhetjük, öltözetük és viselke­désük alapján következtetéseket vonhatunk le, munkánkat kihall­gatásokkal, majd a vallomások feldolgozásával folytathatjuk. Ha kihagyunk egyes nyomokat, vagy nem a megfelelő kérdéseket tesz­­szük fel, a játék megengedi, hogy rossz eredményre jussunk. Ilyen­kor a fejezet végeztével megtekint­hetjük, hol hibáztunk, de dönthe­tünk úgy is, hogy a játék ne fedje fel a mulasztásunk részleteit, és így a helyes megoldás ismereté­nek hiányában -tehessünk újabb próbát. A készítők úgy gondolták, hogy kicsit frissítenek a formulán, és ennek jegyében néha ügyessé­gi elemekkel tűzdelt feladatokban is helyt kell állnunk, illetve ezzel párhuzamosan mini játékokkal is szórakoztatnak bennünket. A sorozat régi rajongóinak nem biz­tos, hogy hiányoztak ezek a meg­oldások, ám akik még csak most ismerkednek Holmes digitális ka­landjaival, talán kevésbé fognak megrökönyödni. A vérfrissítés so­rán detektívünk figuráját is átfazo­­nírozták. A karakter fizimiskáját korábban az .angol színészről, Je­remy Brettről mintázták, aki 1984 és 1994 között a nálunk is sugár­zott Granada tévésorozat produk­ciójában keltette életre Sherlock Holmest. A markáns arcvonású, brit úriember helyett a The Devil’s Daughter-ben Holmes egy fiata­labb kiadását kapjuk, aki gesztu­saiban és frázisaiban is sokkal mo­dernebb - mintha Robert Downey Jr. utolsó mozifilmes inkarnációja ihlette volna. Bár a játéksorozat korábbi epi­zódját, a Sherlock Holmes: Crimes & Punishmentset mind a kritika, mind a közönség kedvezőbben fogadta, a The Devil’s Daughter mégis azt bizonyítja, hogy a fejlő­déssel járó változás nem mindig ördögtől való. (Sherlock Holmes: The Devil’s Daughter. Platformok: PC, Play­Station 4, Xbox One ) KÖSZÖNÖM. VALÓDI MESTERMŰ. TESSÉK, A PÉNZE AMOOY MEGBESZÉLTÜK. IGAZÁN MEGÉRDEMELTE. NINCS KISEBB. TUDJA MIT, ÜSSE KŐ! TARTSA MEG A VISSZAJÁRÓT.' FOLYTATÁSA KÖVETKEZIK un a lap alatt HRRsUUSIUH remier 42/46 IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2019. január

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents