Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-17 / 14. szám

12. MEGYEI KÖRKÉP 2019. JANUÁR 17., CSÜTÖRTÖK SZEKSZÁRO Dr. Cifra János, a Tolna Megyei Balassa János Kórház főorvosa hétfőn tar­tott előadást a Babits Mihály Kulturális Központban „A mo­dern patológia szerepe a da­ganatos betegségek diagnó­zisában és kezelésében” cím­mel, a Magyar Rákellenes Li­ga Szekszárdi Alapszerveze­tének meghívására. A rákbe­tegségek számtalan típusa a mai napig veszélyt jelent min­den emberre, előfordulásuk gyakori, és sajnos elmondha­tó, hogy ahány daganatfajta lé­tezik, legalább annyi jellemző ok van a háttérben. Dr. Cifra János lapunknak el­mondta, hogy az előadást azért is vállalta, mert fel szeretné hív­ni a figyelmet: patológiai osztá­lyukon az esetek 80 százaléká­ban leginkább szövettani és ci­tológiai vizsgálatokat végez­nek, az öt-hat órán keresztül is eltartó boncolási tevékeny­ségek pedig a különféle képal­kotó diagnosztikai eszközök - mint például a röntgen-, a CT-, az MRI-, az ultrahangvizsgálat - fejlődésének köszönhetően egyre inkább háttérbe szorul­nak. Tehát több esély van a gyó­gyulásra. A citológiai vizsgálatok je­lentőségét nem lehet kétség­be vonni, anélkül nem lehet­ne kiszűrni például dagana­tok esetében, hogy jóindula­tú vagy rosszindulatú, eset­leg gyulladásos elváltozásról van-e szó. A citológiai vizsgá­latoknál kaparással, aspiráci­óval, azaz felszívással nyer­nek mintát, amelyet a későbbi­ek során bevizsgálnak, az el­Az elmúlt két évben javult a munkavédelmi helyzet a mezőgazdaságban, de van még tennivaló Magától elindult a traktor, elütötte a munkást TOLNA MEGYE-MAGYARORSZÁG Másfél éve indította el a Nem­zeti Agárgazdasági Kamara a nemzetgazdasági tárcával kö­zösen azt a munkavédelmi tá­jékoztató kampányt, amellyel a mezőgazdaságban és az erdő­­gazdálkodásban szinte rend­szeresen bekövetkező munka- és halálos balesetek számát kí­vánták csökkenteni. Volt is mi­ért elindítani a kampányt, hi­szen 2016-ban 18-an vesztet­ték életüket a két ágazatban, olvasható a kamara januá­ri lapszámában. A bázisévhez viszonyítva javult a helyzet: 2017-ben 12 ember, 2018 janu­árja és szeptembere között pe­dig 9 dolgozó hunyt el munka­végzés során. Az is tanulságos, hogy me­lyek voltak a halálokok: bála­bontás közben meginduló trak­tor összenyomta a munkavég­zőt, gabonatároló zsákok dől­tek rá a gazdálkodóra, fadön­tés során az adott személyre dőlt rá a fa, földmunkavégzés közben a munkaárok oldalfala leomlott egy munkásra. Tolna megyében is volt pél­da halálos mezőgazdasági bal­esetre, felborult traktor alá ke­rült egy gazdálkodó, illetve egy lejtőn hagyott, beindított traktor magától elindult, és el­ütötte az egyik munkást. Szintén a kampány részeként a járási hivatalok munkavédel­mi hatóságai országos célvizs­gálatot végeztek 2018. május 15. és szeptember 28. között, hogy a munkáltatóknál a szabály­talan munkaeszközöket, vala­mint a szabálytalanul folytatott tevékenységeket feltárják. Nagy különbség volt tapasz­talható az egyes mezőgazdasá­gi vállalkozások épületeinek állagában, a telephelyek kiala­kításában. Az újonnan épített, jellemzően támogatásokkal lét­rehozott épületek modernek, megfelelnek a hatályos jogsza­bályi előírásoknak. Azoknál a mezőgazdasági vállalkozások­nál, ahol nem tudnak fejleszte­ni, általában megörökölt épüle­tek találhatók, amelyek állag­­megóvására, modernizálására szinte semmit nem fordítanak. Az ilyen munkaterületeken jel­lemző a beszakadt tető, málló vakolat és az elhanyagolt villa­mos hálózat. Az ellenőrzés alá vont mun­káltatók mintegy 75 százaléka írásban szabályozta az egyé­ni védőeszköz-juttatási rend­jét. Az esetek 25 százalékában volt megállapítható, hogy az elkészített szabályozás vagy nem volt teljes körű, vagy pe­dig nem is rendelkezett vele a munkáltató. M. I. A Tolna Megyei Balassa Já­nos Kórház Patológiai Osz­tálya éves szinten 10 ezer esetből körülbelül 22 ezer szövettani diagnózist ad ki, emellett 15 ezer citológi­ai vizsgálatot végez, a tava­lyi évben pedig mintegy 600 részleges vagy teljes bon­colás történt az osztályon, ez utóbbi számadat várható­an az idei évben még keve­sebb lesz. Brunner Mónika mon i ka.bru nner@mediaworks.hu előzhető. Természetesen min­den elváltozás esetében na­gyon fontos a korai felismerés. Dr. Cifra János lapunknak elmondta, hogy éves szinten a Tolna Megyei Balassa Já­nos Kórház Patológiai Osztá­lyáról 10 ezer esetből körül­belül 22 ezer szövettani di­agnózist adnak ki, emellett 15 ezer citológiai vizsgálatot végeznek. A rutin szövetta­ni metszetek elkészülési ideje 24 óra, és ugyan egyre ritkáb­ban jellemző, hogy műtét köz­ben meglepetés éri a sebészt, de tavaly például 20-30 eset­ben kértek kollégáik fagyasz­­tásos gyors szövettani vizs­gálatot. A megbeszélés ilyen esetben telefonon történik, a teljes vizsgálat körülbelül fél órát vesz igénybe.- A műtét közbeni gyors szövettani vizsgálat jelentősé­ge, hogy egy olyan diagnózist tud adni, amely segíti az orvos kollégák munkáját sürgősségi műtétek esetében, vagy ami­kor olyan elváltozást találnak a páciensen, amely miatt fel­merül, hogy ki kell terjeszte­niük a műtétet. Előfordulhat, hogy a műtét során derül ki, hogy daganatra bukkantak, de történhet olyan eset is, ami­kor rosszindulatú daganatnál nem látszik pontosan az elvál­tozás széle, ezért a megfelelő kimetszés érdekében az orvos kollégák átküldik hozzánk a mintát egy gyors szövettani vizsgálatra - mondta lapunk­nak Dr. Cifra János. Felmerülhet a kérdés, hogy a patológiai osztályuk vizsgá­latai, eredményei vajon tud­ják-e javítani az orvosi ered­ményeket, képesek-e fejletteb­bé tenni a betegellátást.- Bár folytatunk néha kuta­tási tevékenységeket, de nem kutató, hanem diagnosztikai osztály vagyunk. Fő felada­tunk, hogy a szekszárdi kór­ház, illetve a megye betegeitől levett minták szövettani diag­nózisát adjuk. Az adott páci­ens betegségét állapítjuk meg, azaz erről tájékoztatjuk a ke­zelőorvosát, és csak bizonyos esetekben teszünk javaslatot úgymond tudományos kuta­tásokra. Kis üvegszeletekre, tárgylemezekre kerülnek a kenetek, szövetminták, amelyek előkészítés, festés után mikroszkóppal vizsgálhatók távolított sejtet, szövetmintá­kat pedig a tárgylemezre he­lyezik, valamint a megfelelő festési eljárások után mikro­szkóp segítségével patológus szakember vizsgálja és lelete­­zi. Az elváltozásokat század­milliméter pontossággal mé­rik, a szövettani típusukat is feltüntetik rajta, például keve­sen tudják, hogy a hasnyálmi­rigynek 26, míg a mellráknak 40 altípusa van, azok felisme­rése pedig fontos adat a szak­embereknek. A vastagbél da­ganatok 80-90 százalékára jellemző, hogy a nyálkahár­tyában kezdődő sejtosztódás­sal alakulnak ki, amelyek ki­terjedése egy idő után megnö­vekszik, és létrejön az úgyne­vezett polip. Ebben alakul ki a későbbiek során a daganat, amely növekedésével elpusz­títja a polipot, s végül bele­növekszik a vastagbél falába. Ezért fontos, hogy a betegek az első tünetek esetén jelentkez­zenek orvosnál, mivel a vas­tagbélpolipok időben való el­távolításával a vastagbéldaga­natok legnagyobb része meg­boncolas Egyre kevesebb a A Tolna Megyei Balassa Já­nos Kórház Patológiai Osztá­lyán a statisztikai adatok sze­rint a boncolások száma ezer alatt volt.- Az elmúlt évben körülbelül 600 részleges vagy teljes bon­colást végeztünk, amely való­színűleg az idei évben jóval ke­vesebb lesz. Mindez jó hír a gyógyulni vágyóknak, hiszen a diagnosztika egyre fejletteb­bé válik, jóval koraibb stádi­umban lehet kiszűrni a daga­natos vagy egyéb betegsége­ket. Az Egészségügyi Törvény előírja, hogy akkor lehet egy el­hunyt boncolásától eltekinte­ni, ha azt a hozzátartozó kéri, valamint a halálához vezető ok teljes körűen tisztázott. Az el­múlt évek tapasztalatai alap­ján megállapítható, hogy Tolna megyében, ugyanúgy, ahogy más megyékben, és egyéb­ként világszerte, a szív- és ér­rendszeri betegségek követ­keztében történik a legtöbb el­halálozás - tájékoztatta lapun­kat Dr. Cifra János főorvos. Dr. Cifra János a munkahelyén Fotók: Mártonfai Dénes A gyógyító orvosok munkáját segítik szövettani diagnózissal Az egyik legveszélyesebb munka a favágóké MW-illuszt ráció

Next

/
Thumbnails
Contents