Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
2019-01-03 / 2. szám
GAZDASÁG 7 2019. JANUÁR 3., CSÜTÖRTÖK Növekedési tartalékot képezhetnek a nagy fejlesztések ütemezésével Jó lépés az állami beruházási ügynökség létrehozása Domokos László szerint veszíthet a megrendelő, ha túl sok a beruházás Fotó: MTI A munka törvénykönyvének módosítása a gazdaságfehérítés újabb eszköze, a munkaerőpiaci helyzet változásával a jogszabályt megint módosítani lehet. Az építőcégek az egyik állami beruházást hagyták ott a másikért, s ez is hozzájárult a dráguláshoz. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BERUHÁZÁSOK Korábban sokszor éppen a párhuzamosan futó állami projektek drágították meg a fejlesztéseket, ezért is fontos az állami beruházási ügynökség létrehozása - mondta a Világgazdaságnak Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Hozzáfűzte: a beruházások költségeinek növekedését általában több tényező együttesen okozta. Például többször előfordult, hogy a szakma többet tudott a projektről, mint a megrendelő, akit kötött az elköteleződés. A költségek így akár 60-70 százalékkal is megugrottak. Közgazdasági alaptétel viszont, hogy az ár nem a költségektől függ, hanem a kereslet-kínálat alapján a szerződő felek közötti viszonytól. Ha egy adott piacon rengeteg beruházás fut párhuzamosan, a kapacitások le vannak kötve, akkor az új fejlesztésekhez csak úgy találhatunk kivitelezőt, ha az beleszámolja az árba, hogy más beruházásokról le kell vonulnia, s azért ott kötbért, kártérítést kell fizetnie. A gondot az okozta, hogy az állam gyakorlatilag saját magának drágította meg így a beruházásokat, hiszen az építőcégek az egyik állami beruházást hagyták ott egy másikért. Domokos szerint a nagy beruházások ütemezésével, időbeli széthúzásával az állam növekedési tartalékot tud képezni azokra az évekre, amikor a gazdasági bővülés lassulásával kell számolni. Ehhez fontos az összehangolt kormányzati munka, az állami beruházásmenedzsment kiépítése. A túlórakeret emelésében az online pénztárgépekkel és az EKÁER-rel indult gazdaságfehérítés újabb, fontos Az állami beruházásokat sokkal jobban kell ütemezni, jelentette ki korábban Varga Mihály pénzügyminiszter. Az állami beruházási ügynökség létrehozása ezt már intézményesített formában is segítheeszközét látja az elnök. Elmondta: az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak feketén fizették ki a pluszmunkáért járó juttatásokat. A megoldás rugalmasabbá teheti a cégeket, és jó a munkavállalóknak is, hiszen közös megegyezésen alapuló szerződés szerint, legálisan fizetik ki őket. Igenis van súlya annak, hogy a dolgozó vállalja-e a pluszmunkát. Ha néhány év múlva változik a gazdasági, munkaerőpiaci helyzet, akkor a parlamentnek - ahogy most is - joga, lehetősége és kötelessége is lesz, hogy módosítson a jogszabályokon - mondta Domokos László. ti, első döntésük a Soroksár és Kelebia közti vasútvonal új pályázatának felülvizsgálata. A vonal fejlesztésének megugró költségeit a kormány nem vállalta, és új beszerzési eljárást rendelt el. Kelebiai vasútvonal: új pályázat Öt százalékra csökkent a tartós tej áfája Az új évvel változás jött az adórendszerben Tovább nő az idén a lakossági hitelpiac Az új szerződések összege ADÓVÁLTOZÁSOK Számos ponton módosult az adórendszer az új évben. Ötezer forinttal nőtt a két gyermeket nevelő szülők kedvezménye, a 350 ezer érintett így gyermekenként húszezer forinttal csökkentheti adóját havonta. Az öregségi nyugdíj mellett dolgozók jövedelme után csak a 15 százalék személyi jövedelemadót kell befizetni, írja a Magyar Idők. Változás továbbá, hogy 18-ról 5 százalékra csökkentették az ESL és az UHT tejek áfáját is, az áruházak az áfacsökkentést átadják a vevőknek, így ezentúl olcsóbb lesz ez a termék. A társadalmat érintő adóváltozások például, hogy húszezer forintig minden lakossági átutalás mentesül a pénzügyi tranzakciós illeték alól, és lényegesen módosult a cafeteria-rendszer is. A legkisebb vállalkozások áfamentessége 8 millióról 12 millió forintra növekedett. Július elsején folytatódhat a szociális hozzájárulási adó 19,5-ről 17,5 százalékra mérsékelése. Megszűnik a magánszemélyek egyes jövedelmeit terhelő, 75 százalékos különadó, a hitelintézeti különadó és a kulturális adó. A baleseti adó beolvadt a biztosítási adóba, az egészségügyi hozzájárulás pedig a szociális hozzájárulási adóba. Január elsején ezzel párhuzamosan nőtt az üdítőital, a szörp, az energiaital, a cukrozott kakaópor, az előre csomagolt cukrozott készítmény, a sós snack, az ételízesítő, az ízesített sör, az alkoholos frissítő és a gyümölcsíz népegészségügyi termékadója, és az adóköteles italok körébe került a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes ital is. MW Több támogatás jut a baromfira ÁLLATJÓLLÉT Megemelt támogatási kerettel, az eddigihez hasonló szakmai tartalommal tervezi meghirdetni az Agrárminisztérium a 2018 végén kifutott támogatási program helyébe tervezett, 2025-ig szóló állatjóléti támogatást - közölte a tárca. Az ügyben április óta tartanak a szakmai egyeztetések az Európai Bizottsággal, az új program így csak a hivatalos jóváhagyást követően indul. A tárca a Világgazdaságnak hangsúlyozta: kellő időt hagynak a támogatási kérelmek beadására. Az idei költségvetésben a baromfi-állatjólléti támogatások folyósítására több mint 12 milliárd forint áll rendelkezésre, amely meghaladja a korábbi évek keretét. A baromfitartás a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb ágazata. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet vágási adatai szerint az elmúlt év első tíz hónapjában - élősúlyban mérve - 571 ezer tonna baromfit vágtak le, ez 12,7 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában volt. Tavaly novemberben a vágócsirke termelői ára kilónként 257 forint volt, ami 4,2 százalékos emelkedés. Egy kilóra vetítve a friss egész csirke feldolgozói értékesítési ára 7 százalékkal, 490 forintra, a csirkecombé 6,1-del, 457-re, a csirkemellé 12,5 százalékkal, 1142 forintra emelkedett egy év alatt. MW HITELEZÉS A tavalyinál lassabb, de két számjegyű bővülésre számít a lakossági hitelpiacon a Világgazdaságnak nyilatkozó bankok többsége. Az MKB Bank szerint a hitelezési folyamatok kedvező tendenciái várhatóan megmaradnak, a lakáscélú hitelfolyósítások lassabban, de közel két számjegyű ütemben nőnek. A személyi kölcsönök folyósítása 25 százalékkal is nőhet. Az OTP Bank az újonnan kihelyezett lakáshiteleknél több mint 20, a kölcsönöknél pedig 20-25 százalékos bővülést vár. A K&H Banknál a lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök szegmensében egyaránt két számjegyű növekedést várnak. Az alacsony munkanélküliség, a növekvő bérek, a magas foglalkoztatottság, az emelkedő ingatlanárak és az alacsony kamatok is a hitelpiac növekedését serkentik. Az MKB Bank szerint a lakáshiteleknél 10 százalék alattira teszik a változó kamatozás arányát, a személyi kölcsönöknél pedig az új hitelek 70- 80 százaléka lehet az éven túli kamatfixálású termék. A lakáshitelek esetében a CIB Banknál már 2018-ban is többségében legalább ötéves kamatperiódusú jelzáloghiteleket igényeltek az ügyfelek, arányuk tovább nőhet, a személyi kölcsönnél a futamidő végéig fix a kamat. Ugyanez a helyzet az OTP Banknál is, az éven túli kamatperiódusú lakáshitelek aránya a piaci kamatozású konstrukciók között idén meghaladhatja a 90 százalékot. A bankok szerint az idén is lakáscélú hitelek és a személyi kölcsönök húzhatják leginkább a piacot. MW Adóügyben jól járnak a két gyermeket nevelők Fotó: Shutterstock
