Tolnai Népújság, 2019. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-14 / 11. szám

fi BELFÖLD-KÜLFÖLD 2019. JANUÁR 14., HÉTFŐ HÍREK A migráció kulcskérdés BUDAPEST A migráció kulcs­kérdés minden európai or­szágban, az elmúlt három év­ben egyértelművé vált, hogy a migrációhoz kapcsolódó poli­tikai kérdések az élet minden területét áthatják - mondta a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős ál­lamtitkár. Kovács Zoltán felidézte az Orbán Viktor mi­niszterelnök csütörtöki sajtó­­tájékoztatóján elhangzotta­kat, amelyek szerint a követ­kező két évtized meghatáro­zó kérdése lesz Európában a bevándorlás, illetve az illegá­lis migránsok érkezése. Az ál­lamtitkár kifejtette: Európá­nak vissza kell találnia a gyö­kereihez. MW Hosszú lesz az idei farsang MAGYARORSZÁG Idén nagyon hosszú a farsangi időszak, két hónapig tart - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az Ml-en. A farsang kezdete víz­kereszt, január 6-a, és hamva­zószerdáig tart, ami idén már­cius 6-ára esik. Az ősi tavasz­váró ünnephez sok népha­gyomány kapcsolódik, főként a farsang utolsó három nap­ja az, amit leginkább kihasz­náltak a szórakozásra. Ebben az időszakban a bálok mel­lett voltak mulatságok külön a gyerekeknek, az asszonyok­nak, a fiatalok körében pedig ez az ismerkedés időszaka is volt. A lakodalmakat is főként ilyenkor tartották. MW Újabb családtámogatási intézkedéseket jelent be a kormányfő Orbán Viktor évet értékel A miniszterelnök február 10-én mond beszédet, valószínűleg a Várkert Bazárban Fotó: MTI A miniszterelnök február 10-én, várhatóan a Várkert Bazárban tartja évértéke­lő beszédét, ahol ismerteti a kormány legújabb család­­támogatási döntéseit, és az európai parlamenti válasz­tás tétjéről is beszélni fog. A Fidesz-KDNP február 13. és 14. között tartja meg ki­helyezett frakcióülését. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BUDAPEST Az elmúlt évhez ké­pest korábban, február 10-én, vasárnap tartja 21. évértékelő­jét Orbán Viktor miniszterel­nök, jó eséllyel a Várkert Ba­zárban - tudta meg a Magyar Idők. Az időpont megválasztá­sa összefüggésben van azzal, hogy a kormánypártok - a ko­rábbi évek gyakorlatától eltérő­en - az évértékelőt követő hé­ten rendezik szokásos kihelye­zett frakcióülésüket az Ország­­gyűlés tavaszi ülésszakát meg­előzően. Tavaly a képviselőcso­portok tanácskozása megelőz­te Orbán Viktor évértékelőjét, most viszont olyan fontos be­jelentések várhatók a febru­ár 10-i kormányfői beszédben, amelyek feladatot rónak majd a frakciókra a törvényhozás­ban. A miniszterelnök az évér­tékelőn fogja egyebek mellett ismertetni a családok védel­méről szóló, tavaly november­decemberi nemzeti konzultá­ció kapcsán meghozott kor­mányzati intézkedéseket. A miniszterelnök az eu­rópai parlamenti választás tétjéről is beszélni fog. Or­bán Viktor a kormányinfón megfogalmazta: „Magyaror­szág célja, hogy az EU min­den intézményrendszerén belül, minden intézmény­ben kerüljenek többségbe a bevándorlásellenes erők, az EP-ben, utána a az Európai Bizottságban, majd a nem­zeti parlamenti választások eredményeként az Európai Tanácsban is.” A kormány ál­tal belső használatra készítte­tett decemberi közvélemény­kutatási adatok szerint a ma­gyar választópolgárok 52 szá­zaléka a bevándorlást tartja a legfontosabb kérdésnek. Ez lesz a 21. Az évértékelő intézményét Or­bán Viktor 1999-ben honosí­totta meg Magyarországon a Vigadóban tartott beszédé­vel, miniszterelnökként. Azóta minden évben - legutóbb ta­valy, február 18-án - megtar­totta szokásos, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren számon tartott nagyívű beszé­deit Orbán Viktor. A kihelyezett frakcióülések gyakorlata több évtizedes hagyományra tekint vissza. A parlamenti pártok az aktuális ülésszak előtt jönnek össze több napos tárgyalásra. A kormánypártok kihelye­zett, összevont frakcióülését a Magyar Idők információi sze­rint február 13-14-én tartják, az Országgyűlés tavaszi ülés­szaka pedig a következő hétfőn, február 18-án kezdődik. A kihe­lyezett frakcióülés február 13- én este Orbán Viktor miniszter­elnök zárt ajtók mögötti értéke­lőjével indul. Csütörtökön a nap kiemelt témája a családok vé­delméről szóló konzultációból következő feladatok. Természe­tesen az EP-kampányra való fel­készülés és a migráció is napi­renden szerepel a Fidesz-KDNP képviselőinek együttes ülésén, A képviselők munkacsoportjai a tavaszi ülésszak törvényhozá­si programját is megtárgyalják. Szili: Erősíteni kell a magyarságot Grezsa István Magyar Házat adott át Nagydobronyban Fotó: MTI Hamarosan lezárul az ÁSZ vizsgálata Elhagyja a Jobbikot a gazdasági vezetője KÁRPÁT-MEDENCE Az idei esz­tendő elsődleges célja az, hogy a Kárpát-medence ma­gyarsága megerősödjön - je­lentette ki Szili Katalin mi­niszterelnöki megbízott, aki a nagyváradi Partiumi Keresz­tény Egyetemen szombaton megrendezett újévköszöntő ünnepségen mondott beszé­det. Kifejtette: a magyarság és a Kárpát-medence megerő­södése a szomszédos államok számára is jó, emellett Európa új igazodási pontjává válhat a térség. A székelyföldi autonó­miatörekvések mellett a szór­vány megvédése is fontos fel­adat, ezért minden magyar közösséget és embertársat se­gíteni kell. Ezt szolgálták a nemzetpolitika keretében az elmúlt nyolc évben meghozott intézkedések is - tette hozzá. Szili Katalin bírálta Európát amiatt, hogy hallgat az ősho­nos nemzeti kisebbségekről és nem akarja megkülönböz­tetni őket a bevándorlóktól. Szombaton az Ml-en a mi­niszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy a magyar kor­mány egyebek mellett gazdasá­gi és családtámogatásokkal se­gíti a felvidéki magyarság bol­dogulását. Szili Katalin felidéz­te, nemrég volt 25 éve annak, hogy a felvidéki magyar vá­lasztott képviselők Komárom­ban megfogalmazták a szlová­kiai magyarságot érintő legfon­tosabb céljaikat. Hétvégén pedig Grezsa Ist­ván miniszteri biztos átad­ta az anyaország támogatá­sával épült Magyar Házat Nagydobronyban. A világ ösz­­szes magyar közössége közül a legnehezebb helyzetben a kár­pátaljai magyarság van, ezért mindenkor számíthat Magyar­­ország feltétlen támogatására - jelentette ki az avatóünnep­ségen. MW 240 ezren éltek a Nők40 programmal BUDAPEST Fontos volt bevezet­ni a nők negyven év munka­­viszony, illetve gyermekneve­lés utáni nyugdíjba vonulását lehetővé tevő programot,, amit az is mutat, hogy a 2011-es be­vezetés óta összesen 241 ez­ren vették igénybe ezt a ked­vezményt - mondta az Em­beri Erőforrások Minisztéri­umának parlamenti államtit­kára. Rétvári Bence kifejtette, a Nők40 program a kormány azon alapértékét tükrözi, hogy a legnagyobb mértékben azo­kat kívánják támogatni, akik munkát is vállalnak és gyer­meket is nevelnek. Ez a prog­ram sokkal inkább családtá­mogatási intézkedés, mintsem nyugdíjpolitikai lépés, mivel a családoknak segít abban, hogy például a nagymama részt vál­lalhasson az unokák nevelésé­ben - hangsúlyozta az állam­titkár. Kiemelte, a Nők40-nel a kabinet elismeri azt is, hogy a nőknek a gyermekvállalás fo­kozott fizikai igénybevétellel is jár amellett, hogy a férfiak is a vállukon viselik a család fenntartásának, a gyermekek nevelésének terhét. A program választási lehe­tőséget teremt a nőknek: 40 év munkaviszony, illetve gyer­mekneveléssel eltöltött idő után tovább kívánnak-e dol­gozni, vagy nyugdíjba vonul­nak. Hangsúlyozta, évente 30 ezer nő, édesanya választja ezt a lehetőséget, vagyis az összes nyugdíjmegállapítás mintegy hatodában igénylik ezt a ked­vezményt. MW CSŐD Hamarosan befejezi az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a pártok kampánybeszámolói­nak elemzését, a szervezet az elkészített jelentéstervezetet minden pártnak elküldte véle­ményezésre - tudta meg a Ma­gyar Idők. A számvevőszék el­lenőrzése kiterjed a Jobbik­ra is, ahol már a kampánybe­számoló júniusi nyilvánosság­ra hozatalánál komoly aggá­lyok adódtak. A Jobbik csak­nem egymilliárd forintot köl­tött el a 2018-as országgyűlési választás kampányában, ebből 720 millió forint volt az állami támogatás. A Sneider Tamás pártelnök által aláírt kampány­beszámolóból az látszott, hogy a párt mindössze húszmillió fo­rintnyi adományt tüntetett fel a költség részeként, miközben több vezető politikus is azt ál­lította, hogy az ÁSZ által kisza­bott büntetés befizetésére indí­tott társadalmi gyűjtésből be­folyt csaknem százmillió forin­tot teljes egészében kampányra fordították. Vagyis a beszámo­lóból nyolcvanmillió forint sor­sa ismeretlen. A párt beszámolója más ponton is elvérzett, amikor a pártelnök pár nappal a tételes kimutatás után az RTL Klub­nak azt állította: 2017 óta egy banktól sem kaptak hitelt. En­nek ellenére a beszámolóban „hitel” címszó alatt szerepelt egy 84 millió forintos tétel. A párt július végén új beszá­molóval rukkolt elő, ugyan­csak Sneider Tamás aláírásá­val. Azon túlmenően, hogy egy párt nem tehet közzé több be­számolót, az új dokumentum­ban más összegek szerepeltek, mint az eredetileg közzétett iratban. A legszembetűnőbb változás, hogy a jelentés sze­rint a Jobbik nem 996 millió fo­rintot, hanem egymilliárdnál is többet költött el az április 8-i vá­lasztás február 17-én kezdődött kampányidőszakában. Valószínűleg az előbbiekhez lehet köze annak is, hogy a hét­végén Schön Péter - aki az el­múlt években felügyelte a párt igen zűrös pénzügyeit - lemon­dott posztjáról. Tavaly március­ban egyébként Schön Péter is látható volt azon az Origo.hu ál­tal nyilvánosságra hozott fotón, melyen nagy táskákkal a ke­zükben Szabó Gábor pártigaz­gatóval távoznak Simicska La­jos irodájából. Sneider Tamásék beszámolója több sebből vérzik Fotó: MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents