Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-05 / 282. szám
2018. DECEMBER 5., SZERDA KITEKINTŐ g SZEKSZÁRD: A Karácsony mentőakció (francia családi vígjáték), 14.30. Nyughatatlan özvegyek (angol-amerikai thriller), 17 óra. Gyémánthajsza (amerikai romantikus thriller), 19.30. ADVENT SZEKSZÁRD Béla király tér: a Szekszárdi Muslinca Férfikórus bordalokat ad elő, 17 óra. KIÁLLÍTÁS BONYHÁD Vörösmarty Mihály Művelődési Központ: Idő-Tér- Kép - Biszák László és Alexandra Manea képeiből nyílik kiállítás, megnyitja Csötönyi László, 17 óra. BONYHÁD Solymár Imre Városi Könyvtár: Alkotni öröm - Deichsler Margit alkotásaiból nyílik kiállítás, 17.30. PINK FLOYD-EST SZEKSZÁRD Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár: Wish you were here - a Hungarian Pink Floyd Club klubestje, 17 óra. KÉZMŰVES FOGLALKOZÁS BONYHÁD Völgységi Múzeum: Tű, cérna, olló - karácsonyi díszek készítése 14-16 óráig. CSÜTÖRTÖK MOZI BÖLCSKE: A Karácsony mentőakció (francia animációs film), 16 óra. Legendás állatok: Grindewald bűntettei (amerikai kalandfilm), 18 óra. Ami nem öl meg - A tetovált lány visszatér (amerikai krimi-thriller), 20.30. SZEKSZÁRD: Lengemesék 2. - Tél a nádtengeren (magyar rajzfilm), 14.30. Robin Hood (amerikai kalandfilm), 17 óra. Bohém rapszódia (angol-amerikai életrajzi dráma), 19.30. SZEKSZÁRD Béla király tér: érkezik a Mikulás 16-19 óráig. A Holló együttes Ajándék című műsora, 17 óra. TAMÁSI Könnyű László Könyvtár: Hány perc az ünnep? - Kántor István, Erdős Orsolya és Erdős Péter karácsonyi műsora, 18 óra. Levéltárak törzsvendége a nagydorogi krónikás Könyvek és füzetek megjelentetése a cél Gyakori vendég a levéltárakban Dobri István, a nagydorogi krónikás. Négy kötete jelent meg eddig, s további két könyv és egy helytörténeti füzetsorozat anyaggyűjtését, sajtó alá rendezését végzi most, a felesége közreműködésével. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu NAGYDOROG Az értékmegőrzés, a hagyományápolás, helyi szinten is a múlt kutatásával és dokumentálásával kezdődik. Könnyű helyzetben vannak az olyan települések, ahol önzetlen és aktív krónikások élnek. És könnyű helyzetben vannak azok a krónikások, akiknek önzetlen és aktív segítőik vannak. Nagydorogon ez a helyzet. Dobri István járja a levéltárakat, saját költségén utazva, kutatva, esetenként latin nyelvű dokumentumokat fordíttatva, míg felesége elvégzi az aprómunkát, az anyag gondozását, számítógépre vitelét.- Négy könyvem jelent meg eddig - mutatja: - A mi településünk Nagydorog című 2000- ben, aztán 2014-ben kettő és tavaly egy. A közbenső hoszszabb szünet oka, hogy 2002- 2010-ig a falu polgármestere voltam, és amellett nem jutott időm helytörténettel foglalkozni. De nyugdíjba mentem, s akkor elkészült a Nagydorogiak a világháborúk poklában és a Kajdacsiak a világháborúk poklában című, korabeli dokumentumokkal és képekkel illusztrált két kötetem. Aztán, a reformáció 500. évfordulóján látott napvilágot a Nagydorogi reformátusok harangjai című kiadvány. Összesen hét harangja volt a gyülekezetnek. Ebből jelenleg három található a templomtoronyban. A 67. évében járó Dobri István kajdacsi származású. Házasságkötése révén, 1976- ban került Nagydorogra. Pe-Dobri István helytörténeti kötetei társaságában A szerző fotója A legrégebbi sír a 16. lelkipásztoré Nagydorogon eddig 27 református lelkipásztor szolgált. Közülük a 16. volt Komádi Nagy Mihály, aki több helytörténeti írásban is szerepel. Szeghalmon született 1745-ben. Először a Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd Svájcban, a Bázeli Egyetemen. A nagydorogi gyülekezet élére 1775- ben került, ahol haláláig, 1826-ig szolgált. Ő szentelte fel 1776- ban a ma is látható református templomot, és ő nyitotta meg a községi - a későbbi református - temetőt, 1819-ben. Ma az ő sírja a legrégebbi a temetőben. A Tolnai Egyházmegye espereseként is működött, 1803- tól haláláig. Felesége nemes Kenessey Julianna volt. Két fiúk született, Sámuel és Dániel, akik szintén lelkipásztorok lettek. A települést hosszú ideig túlnyomórészt reformátusok lakták. A helyzet akkor változott, amikor - 1803-ban -, vásárlás útján a katolikus Széchenyi család birtokába került a község. dagógusként dolgozott mielőtt polgármesterré választották. A történelem, a helytörténet mindig érdekelte. Levéltári búvárkodásait most is folytatja. Legtöbbször Szekszárdra és Budapestre jár.- Párhuzamosan dolgozom most, több anyag nyomdai előkészítésén - mondja. - Az egyik már 90-95 százalékban kész: A nagydorogi reformátusok története, 1583-2016-ig. Az első írásos emlék 1583-ban említi Dorogot. Ez az induló dátum, és eljutunk, 450-460 oldalon keresztül napjainkig. Felkutattam és közlöm az itt szolgált 27 lelkész életútját, a gyülekezet bővülését, az imaház, majd a templom építését, a harangok, az orgona beszerzését, és így tovább. A másik leendő kötet vaskosabb lesz, körülbelül 650 oldal. Címe: 200 éves a nagydorogi községi (református) temető. Az első temetés 1819. június 20-án történt. Az évfordulóra, jövő nyárra, jó lenne, ha elkészülne a könyv. Tartanék akkor egy előadást, temetőbejárással társítva. Érdekes emberekről és esetekről mesélnek a sírok. Van itt még Napóleon seregében szolgált francia katona is. A harmadik dolog, amivel foglalkozom, a Nagydorogi helytörténeti füzetek. Ebből lesz legalább tizenöt. Megjelentetem az egykori toliforgatóink műveit, aztán azokat a publikációkat, amelyeket nem helyiek írtak a községről, továbbá lesz füzet a nagydorogi oktatásról, mezőgazdaságról, iparról, az egyesületekről, a zsidóságról és az egészségügyről is, érintve a kolerajárványt, amikor egy év alatt 250 temetés volt a 2500 lakosú községben. Összegyűjtöttem a valaha kiadott 53 képeslapot. Az is kitesz egy füzetet. Önerőből csinálom, határidők nincsenek, de szeretek haladni a munkával. Úgyhogy pár év alatt ezek a tervek, remélem, lapozgatható valósággá válnak. Liszt Ferenc a miénk is „A XIX. századi románul a leg- H jelentősebb magyar zeneszerzője, a világ egyik legnagyobb zongoraművésze. A műsor e kivételes géniusz gyermekéveit, franciaországi ifjúkorát, kezdeti sikereit, folyamatosan növekvő népszerűségét, európai virtuóz turnéit mutatja be weimari letelepedéséig.” Az ajánló a Magyar történelmi arcképcsarnok című sorozat újabb állomásához kapcsolódik: a ma 09.50-től, a Duna World csatornán megtekinthető dokumentumfilm Liszt Ferenc különleges életét tárja a tévénézők elé. Az ajánló nem túloz, az 1811 és 1886 között élt művész valóban a zsenik szűk táborát gyarapította, mindemellett többször is hitet tett magyar mivolta mellett. Eb-, ben egy cseppet sem gátolta, hogy bár az akkor Magyarországhoz tartozó Doborjánban született, magyarul nem beszélt. Anyanyelvként a németet sajátította el, majd párizsi éveiben a franciát. Számunkra, Tolna megyeiek számára azért is fontos Liszt Ferenc, mert Augusz Antal meghívásának eleget téve négy alkalommal isjártSzekszárdon. De megfordult Tolnán, Pakson, ellátogatott Hőgyészre, Őcsénybe és Decsre - utóbbi helyen kislányával együtt megtekintett egy helybeli parasztház belsőt és csónakázott a Csörge tavon. Mindez egyszer megérne egy külön Liszt Ferenc dokumentumfilmet. Sz. Á. Liszt Ferenc 1987-ben Forrás: lisztmuzeum.hu Bonyhádi diákok nyerték a Vágó István vezette vetélkedőt A tévében is bizonyíthatnak Hagyományt teremtett a torna BONYHÁD Remek hangulatban telt a tizenötödik, jubileumi Kvízelítő nemrég a bonyhádi Petőfi Sándor gimnáziumban. Ehhez hozzájárult az is, hogy a megmérettetés levezetésében idén is - immár hatodik alkalommal - szerepet vállalt Vágó István, közismert televíziós műsorvezető. A vetélkedőn nyolc csapat vett részt meghívásos alapon: két-két csapat képviselte Nagykanizsát, Dombóvárt, Keszthelyt és Bonyhádot - tájékoztatott Gruber László, a verseny főszervezője. A diákok az első forduló során egy tesztet töltöttek ki, majd három „nyomógombos” fordulóban bizonyíthattak, hol egyedül, hol párban, hol a teljes csapattal. Az első helyen a Galág Botond Balázs, Zareczky András és Ömböli Csaba alkotta helyi hármas végzett. A második helyezett nagykanizsai, a harmadik dombóvári csapat lett. Gruber László azt is elárulta, hogy a megmérettetésen indult bonyhádi növendékek közül négyen hamarosan egy televíziós, általános műveltségi vetélkedőn is részt vesznek. Ezt a próbát tavaly egyébként a petőfis csapat nyerte, akkor egy vatikáni út volt a jutalmuk. H. É. Idén is Vágó István vezényelte le a Kvízelítőt Beküldött fotó PAKS Az első Országos Tűzoltó Asztalitenisz Tornát rendezte nemrég a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság az ASE csarnokban. A versenyre a főigazgatóság, a megyei igazgatóságok, a katasztrófavédelmi kirendeltségek, valamint a hivatásos tűzoltóságok állománya nevezhetett. A mérkőzések egyszerre tíz asztalon, négyes csoportokban zajlottak, ahol körmérkőzések során dőlt el, hogy ki jut tovább a főtáblára. A 3. és 4. helyezett vigaszágon kieséses rendszerben folytatta a tornát. Eredmények, férfi páros: 1. Müller Róbert és Jankó Gábor, 2. Ivony Tamás és Sebők János, 3. Tombory Levente és Szedeli István Zsolt, valamint Rehák Zsolt és Kása Ádám. Női páros: 1. Gerendái Éva és Monostori Judit, 2. Pete Dóra és Zahola Éva. Vegyes páros: 1. Dékány Adrienn Eszter és Greksa Attila, 2. Pete Dóra és Ilyés András, 3. Timpfelné Kálmán Ilona és Sebők János, valamint Szipola Éva és Kárász Dávid. Női egyéni: 1. Dékány Adrienn Eszter. 2. Szipola Éva 3. Zahola Éva és Pete Dóra, a vigaszági győztes Gerendái Éva. Férfi egyéni: 1. Petkovics Barnabás, 2. Kása Ádám, 3. Illyés András és Ivony Tamás, a vigaszági győztes Sebők János. H. E.
