Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-01 / 279. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. DECEMBER 1., SZOMBAT Egykori játékosok elismerő szavai mondatják vele, érdemes ezt csinálnia Kiemelt helyen áll Harsi polcán a VOSZ-tól kapott Príma dí] Harsányi Mária (díjjal a kezében) a Prima díj átvétele után korábbi utánpótlás-játékosaival: Studer Ágnessel (balról), Bálint Rékával és Studer Zsuzsával Fotó: M. D. SZEKSZÁRD Idén Magyar Sport kategóriában vehetett át megyei Prima díjat Har­sányi Mária, az Atomerőmű KSC Szekszárd kosárlabda­csapatának utánpótlásedző­je. Múltról, jelenről és picit a jövőről is beszélgettünk vele. Berg Sándor sandor.berg@mediaworks.hu - Pályafutása megkoronázása­ként tekint erre a díjra?- Végtelenül örültem az elis­merésnek, úgy gondolom, hogy amit a szekszárdi és a magyar kosárlabdáért játékosként és edzőként eddig tettem, azt most ezzel a szép, a polcomon kiemelt helyen álló szobrocs­kával díjazta a VOSZ. Mindezt szülővárosomban kaphattam meg, ez még nagyobb elisme­rés. Nem is bírtam ki könnyek nélkül. Azonban őszintén mon­dom, ennyi év távlatából nem számítottam rá, nagyon megle­pődtem - mondta lapunknak a kitüntetett Harsányi Mária, a KSC Szekszárd kadett és junior csapatának edzője.- A „Harsi” név és a szekszár­di kosárlabda az elmúlt évtize­dek alatt összeforrt. Ha nem a sport mellett dönt, Harsányi Mária nevét most hol olvashat­nánk?- Valószínűleg a pedagó­gusi pályát választottam vol­na, így valahol arrafelé kelle­ne keresni. Sosem felejtem el, kis koromban, ha volt egy kis szabadidőm, állandóan taní­tani akartam. Ha a szomszéd gyerekekkel voltam, akkor nekik magyaráztam, nekik mondtam, hogy mit csinálja­nak. Úgy terveztem, hogy a Budapesti Főiskolán tanulok tovább, végül beleszerettem a kosárlabdába, így érettségi után a BF-ből BSE lett.- Elég nagy ugrásnak tűnik ez, főleg annak tudatában, hogy későn kezdett el kosarazni.- Tizennégy évesen ismer­kedtem meg a sportággal, ké­sőbbi apósom, Szabó Ödön mesteredző látott bennem fan­táziát, ő karolt fel. Később ma­gával vitt a BSE-hez, ahol iga­zi játékossá váltam. Sokat kö­szönhetek neki emberként és sportolóként is. Kétszer nyer­tem a csapattal bajnokságot, egyszer pedig Magyar Kupát, és ott kaptam először utánpót­láscsapatot is.- Nem lepődött meg, hogy Önre bíztak egy olyan csapa­tot, amelyben csak pár évvel fi­atalabbak szerepeltek?- Edzésszituációban so­kat segítettem a csapattár­saknak, ezt vette észre Szabó Ödön edzőm is. Ismét hasz­nálhattam pedagógusi véná­mat, és habár későn kezdtem el kosárlabdázni, mégis sok tudást tudtam átadni a gyere­keknek.- A sportág iránti szeretete mellett temperamentuma is közismert. Utánpótlásedzőként ez áldás vagy inkább átok?- Sokáig úgy éreztem, a ke­ménységem miatt és mert han­gos vagyok és nyíltan elmon­dom a kritikámat, sok játéko­som nem szeret. Aztán pár éve, amikor egy korábbi tehetsé­ges játékosom, Gaál Zsófia fel-Harsányi Mária 14 évesen kez­dett el kosárlabdázni Szekszár­­don, 1971-ben a BSE-hez iga­zolt, amellyel kétszeres magyar bajnoknak és egyszeres kupa­győztesnek mondhatja magát. A ponterős játékos a válogatott­ba is meghívót kapott. A fővá­rosból hazatérve még játszott az NB l-es és NB ll-es Szekszárd­keresett és elmondta, rólam ír­ja a szakdolgozatát, hogy mi­lyen a jó edző, teljesen ledöb­bentem. Azóta több egykori ta­nítványomtól jött visszacsato­lás, hogy az a következetesség és időbeosztás, amit miattam kellett megtanulniuk, mennyit segít nekik felnőttkorukban. Ezek azok a pillanatok, amiért megéri ezt csinálni. A mai fiá­ban, a másodosztályú Bonyhád­­ban és a paksi Atomerőmű SE- ben, végül 45 évesen vonult visz­­sza az aktív játéktól. Jelenleg a KSC Szekszárd kadett (U16) és junior (U18) csapatának edző­je, ahol tehetségekből nincs hi­ány. Vincze Nikolett már tagja az NB l-es csapatnak, rajta kí­vül Djokics Zseljko vezetőedző­talokat sajnos nehezebb ráven­ni a kemény edzésre és követ­kezetes játékra. Persze vannak kivételek, ilyen Studer Ágnes, aki nagyon alázatos, minden edzésemen a maximumot nyúj­totta, hatalmas a munkabírá­sa. Mindig nyerni akar, olyan, mint én. A jelenlegi utánpótlás­ból Andi Hannát és Holcz Rebe­kát tudnám hozzá hasonlítani. vei Miklós Melindában (2003), Andi Hannában (2003), Renczes Rebekában (2003) és Holcz Re­bekában (2004) látunk komoly perspektívát. Harsányi Mária szárnyai alól többek között Csá­szár Andrea, Bálint Réka, Haj­dú Zsanett, Tamis Dorottya és a Studer-testvérek, Ágnes és Zsu­zsa került az NB l-be.- Szavaiból azt veszem ki, hogy ha lehetne, sem csinálna sem­mit másként, mint ahogy tette eddigi hosszú karrierje során.- Életem nagy részét a kosár­labda tölti ki. Ehhez nagyban hozzájárult, s ezért sokat is kö­szönhetek a néhai élettársam­nak, Kemény Sándornak, aki 16 és fél éven keresztül ott állt mellettem olyan hátteret biz­tosítva, amivel maximálisan tudtam a sportra koncentrál­ni. Nélküle sem edzőként, sem családanyaként nem tudtam volna helytállni. Büszke va­gyok Noémi lányomra és Gergő fiamra, akik szintén sokat tesz­nek a kosárlabdáért, vezetői let­tek a KSC Szekszárdnak. Sem­mit sem bántam meg, és amíg ugyanígy, teljes odaadással tu­dom végezni a munkámat és az egészségem engedi, csinálni is fogom, mert ez az életem. Az aktív játéktól a szekszárdi utánpótlásig HIRDETÉS MÁR KAPHATÓ A HÉTKÖZNAPOK ÉS ÜNNEPEK ÉTELEI CÍMŰ SZAKÁCSKÖNYVÜNK! Válogatás olvasóink legjobb receptjeiből Kapható kézbesítőinknél, ügyfélszolgálati irodáinkban! Ara 3990 Ft A múlt emlékeit és a jövő terveit egyaránt megismerhetik Játszani mindenki szeret PAKS Szüleik és nagyszüle­­ik játékaival Ismerkedhet­nek meg a gyerekek egy pak­si kiállításon. A felnőttek pe­dig a gyermekkori emlékeiket idézhetik fel, ha meglátogat­ják a városi múzeum e héten nyílt tárlatát. A 20. század já­tékait bemutató időszaki kiál­lítás a múzeum karácsonyvá­ró programjának első rendez­vénye. Aki pedig azt szeret­né megtudni, hogy a 21. szá­zadban milyen játékokkal ját­szunk, vagy fogunk játszani, azoknak az Atomenergetikai Múzeum december 4-én nyí­ló társkiállítása adhat választ a kérdéseire. TN A nagypapa játékai a mai gyerekeknek is nagyon tetszenek Fotó: Molnár Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents