Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-27 / 299. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD Q 2018. DECEMBER 27„ CSÜTÖRTÖK Ferenc pápa egy jobb és békés világ megteremtése mellett emelt szót A testvériség Jézus ajándéka Ferenc pápa egyik fő gondolata az volt, nem kell félni az emberek közötti különbségektől, hiszen azok gazdagságra utalnak Fotó: AFP Az emberek közötti testvéri szeretetre helyezte a hangsúlyt Ferenc pápa kedden a világhoz intézett karácsonyi üzenetében, hangsúlyozva, hogy az emberek közötti különbségek nem veszélyt, hanem gazdagságot jelentenek. Ennek szellemében fejezte ki óhaját, hogy létrejöjjön a béke a palesztinok és az izraeliek, illetve a Szíriában és Jemenben egymással szemben állók között. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VATIKÁN Mielőtt a katolikus egyházfő, Ferenc pápa Urbi et Orbi áldást adott Róma városára és a világra, a Szent Pétertéren összegyűlt tömeghez intézett üzenetében hangsúlyozta: a Jézus által nekünk ajándékozott testvériség nélkül hiábavaló lenne minden erőfeszítésünk egy jobb világ kialakítására, még a legjobb szándékok, tervek is „lélek nélküli struktúrákká” válnának. A hírügynökségek idézik a pápa szavait, amelyek szerint minden ember testvér, bármilyen legyen a nemzeti, kulturális, vallási hovatartozása, még akkor is, ha különböző eszméket vallanak, de képesek tisztelni egymást és hallgatni egymásra. Ferenc pápa hangot adott óhajának, hogy az izraeliek és palesztinok vegyék fel újra a párbeszéd fonalát, lépjenek a béke útjára. Szíria számára is azt kívánta, hogy a háború hosszú évei után ismét rátaláljon a testvériségre. Felszólította a nemzetközi közösséget, hogy határozottan cselekedjék egy olyan politikai megoldás érdekében, amely félretenné a pártos érdekeket, s amely lehetővé tenné, hogy a szíriai nép - különösen a saját földjüket elhagyni kényszerültek - ismét békében élhessen saját hazájában. A pápa kifejezte reményét, hogy a nemzetközi közösség közvetítése révén tető alá hozott fegyverszünet nyomán fellégezhet a háború és nélkülözés miatt elgyötört lakosság. A katolikus egyház vezetője beszédében szólt Afrikáról, ahol - mint ahogy megfogalmazta - emberek milliói menekültek el lakóhelyükről mindenféle humanitárius segítség és élelem nélkül. Kifejezte reményét, hogy mégis elhallgatnak majd a fegyverek, és a testvériség új hajnala köszönt be az egész kontinensen. Külön megemlékezett a pápa azokról a keresztény közösségekről, melynek tagjai a világ több pontján kisebbségben élnek, sebezhetőek vagy figyelmen kívül hagyják őket. „Adja meg az Úr számukra és minden kisebbség számára a lehetőséget, hogy békében élhessenek, s hogy elismerjék jogaikat, főleg a vallásszabadMagyar egyházi vezetők karácsonyi üzenetei Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti bazilikában tartott ünnepi beszédében felhívta a figyelmet, Isten párbeszédre hív minket és boldoggá akar tenni minden embert. Hozzátette, Isten nagy terve az egész emberiség szabadulásának és boldogságának nagyszerű ajánlata. Arra hív, hogy túl a tér ' és az idő határain az ő szeretetében boldogok legyünk. A Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Bogárdi Szabó István kitért arra is, hogy karácsony története azt tanítja meg, hogyan lép a szorongás helyébe felülmúlhatatlan öröm, a gyötrődés és harc helyére szent ámulat, a hódítás helyébe a szent hódolás. Az Evangélikus Egyház elnökpüspöke, Fabiny Tamás sze- « rint József példája arra tanít, hogy merjük Isten elé vinni gondjainkat. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, Heisler András szerint közös vallási hagyományunk a ' Biblia és annak tanításai, ami összeköt bennünket. <4 sagot’ - mondta az egyházfő. Keresztények célkeresztben, az életük a tét Az iszlám lehet a legnagyobb világvallás Üldöztetés a sorsuk Fordulhat az arány? Keresztények Muzulmánok Vallás nélküliek Hinduk Buddhisták Népi vallások MW grafika, forrás: Pew Research Center INTOLERANCIA A keresztényüldözés a világ egyes országaiban a kormányzati politika része - derül ki egy átfogó elemzésből, amely a magyar kormány megrendelésére készült. A Közel-Keleten az 1970-es években vált elsődleges politikai erővé az iszlamizmus, ezzel párhuzamosan a keresztényeknek üldöztetés, kitelepítés és a politikai hatalomból való kiszorítás jutott ki. Irakban és Szíriában a kurdok, a szunniták és a síiták egyaránt keresztény területek után sóvárognak, Libanonon kívül pedig a térség öszszes országában elveszítették a stratégiai döntéshozatalban betöltött szerepüket Jézus követői - tájékoztat a Budapest Report on Christian Persecution 2017 című jelentés. Ebben szó esik arról, hogy az arab rezsimek és Irán általánosságban tiszteletteljesen szólnak a keresztények vallási jogairól, ám a gyakorlatban ennek nyoma sincs, mert még egy keresztény templom felújítása is erős társadalmi ellenállásba ütközik. Az Arab-öböl országaiban törvény tiltja a kereszténységre való áttérést, a perifériára szorított őshonos keresztényeknek pedig legfeljebb csak titkos vallásgyakorlást tesznek lehetővé. Szíriában a 2011-ben kitört háború óta a felére csökkent a keresztények száma. Egyiptomban ugyanettől az évtől szaporodtak meg a kopt keresztényekkel szembeni terrortámadások. Csak abban az évben mintegy 350 ezer kopt hagyta el Egyiptomot. Két éve Kairóban az Iszlám Állam (IÁ) felrobbantott egy kopt templomot, 25-en haltak meg. A líbiai Szirt városában is kopt keresztények estek áldozatul a dzsihadistáknak, amikor a szélsőséges iszlamisták 21 vendégmunkást fejeztek le három éve. Abban az évben az IÁ egy olyan videót is közzétett, amelyen közel harminc etióp kereszténnyel végeztek. Észak-Korea koncentrációs táboraiban is többségében keresztényeket tartanak fogva. Fekete Afrikában - főleg Nigériában - a Boko Haram iszlamista terrorszervezet jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a keresztényekre. A nomád állattartó és a lakosság felét kitevő muszlimok Nigéria északi részén a szárazság miatt egyre délebbre vonulnak, s ezzel kiszorítják a földművelő keresztényeket. A jelentésben azt is hangsúlyozták: Európát az Iszlám Állam és korábban az al-Kaida ideológiája is háborús területként definiálta. Mint írták, az iszlámban az erőszak vallásjogi, ésnem etikai kérdés, s új mozzanat benne a civil lakosság célpontként való meghatározása. MW NÉPESSÉG A Föld hét és fél milliárdos népességének nagyjából egyharmada keresztény, s bár ez jóval több, mint az 1,8 milliárdot megközelítő muzulmánok létszáma, utóbbiak közössége jóval dinamikusabban nő - olvasható a Budapest Report on Christmas Persecution 2017 című összeállításban. A keresztényüldözést górcső alá vevő jelentésben kiemelték: a krisztusi vallást követő közösség száma az új évezredben nagyjából félmilliárddal növekedett, a muzulmán hívok közössége is közel ennyivel gyarapodott, s ezzel Mohamed követőinek a létszáma majdnem másfélszeresére ugrott az ezredforduló óta. A globális muzulmán népesség várhatóan 2060-ra éri el a keresztény közösség nagyságát, hárommilliárd feletti létszámmal. Az iszlám vallás híveinek az életkora és a termékenységi rátája jól érzékelteti a tendenciát: míg a muzulmánok átlagéletkora 24, addig a keresztényeké 30 év. Az utóbbi csoport páronként átlagban 2,6 gyermeknek ad életet, ám a muzulmánoknál ez a szám 2,9, ez pedig minden vallás közül a legmagasabb érték. Napjainkban minden harmadik keresztény ember Fekete-Afrikában, Ázsiában, vagy a csendes-óceáni térségben él, míg a nyugati világ - Észak-Amerika, Európa, Japán, Ausztrália - hívői a világ kereszténységének egyre kisebb hányadát alkotják, hiszen századunk végére Európa és Amerika népessége nagyjából kétmilliárd lesz, Ázsia és Afrika lakossága viszont megközelíti majd a kilenc és fél milliárdot. A tanulmány rámutatott, negyven év leforgása alatt Afrikában élhet majd a globális kereszténység 42 százaléka. Az átrendeződés mértékét mutatja, hogy 2010-re az Egyenlítőtől délre élő keresztények száma megközelítette az összeurópai lakosságét. A kereszténység térvesztése az iszlámmal szemben a közelkeleti térségben a legszembetűnőbb. 1900 és 2010 között az egyebek mellett Egyiptomot, Irakot, Líbiát, Izraelt, valamint Szíriát magában foglaló területen megnégyszereződött a keresztények összlétszáma, ezzel párhuzamosan pedig a nem keresztény - főként musziim - lakosság létszáma a tízszeresére nőtt. Ennek eredményeképpen a keresztények aránya az e vallás bölcsőiéként ismert régióban az össznépesség tíz százalékáról ötre csökkent. MW Kairótól északra Tanta templomában is robbantottak Fotó: AFP
