Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-22 / 297. szám
6 15 onvvaianlo helyőrség A FÖLD, MELYET A TE ISTENED ÁD TENÉKED Bonczidai Éva Kissé érthetetlen, miért esik olyan kevés szó Réti László Európa, falak mögött és Sayfo Omar Allah tágas földje című regényeiről, hiszen Michel Houellebecq Behódolás című, hasonló témájú disztópiájáról könyvtárnyi irodalom született, és egy polcnyit a magyar nyelvű recepció is kitesz. 2015 januárjában, a Charlie Hebdo elleni merénylet napján jelent meg a francia író regénye, amelynek cselekménye 2022-ben játszódik, amikor Franciaországot egy muzulmán párt kormányozza az iszlám jog szerint. A migrációs válságra a magyar írók közül elsőként Réti László reflektált a 2016-ban megjelent Falak mögött című könyvében, amely idén ismét napvilágot látott Európa, falak mögött címmel az Ulpius Baráti Kör kiadásában. Réti László is sötét képet fest Európáról, amely 2033-ra hat és fél méter magas falat emel a déli határra, és folyamatos küzdelemben áll a betörni akaró emberáradattal és a terrorizmussal. Sayfo Omar Allah tágas földje című disztópiája a szerző első regénye, 2017-ben az Előretolt Helyőrség íróakadémia adta ki, és egy nem túl távoli jövőbe egy nyugat-európai nagyváros arab gettójába, a Zónába kalauzol, ahol a muszlim származású fiatalember, Naszím szemszögéből követhetjük a politikai változások következményeit. „Mint a nevemből is sejteni lehet, debreceni vagyok” - mutatkozott be egy televíziós beszélgetésen az iszlámkutatóként és külpolitikai elemzőként ismert Sayfo Omar, aki 1982-ben született, édesapja szír, édesanyja magyar. Bár ma már szinte tabunak számít bárkit a vallásáról kérdezni, Sayfo Omar általában megjegyzi a könyvbemutatóin, hogy ő református. Valószínűleg így próbálja eloszlatni azt az olvasói előfeltevést, hogy Naszím történetében a maga beilleszkedési küzdelmeit írta volna meg. Az Allah tágas földje Naszím és családja története mellett folyamatosan reflektál a politikai változásokra és a média szerepére - itt mintha előbújna az íróból a politikai elemző, és ilyen szempontból építi fel azt a kontextust, amelyben az olvasó is átláthatja, hogy Naszím milyen döntéshelyzetekkel szembesül, illetve egy-egy új törvény hogyan számolja fel az összes pozitív változással kecsegtető alternativát. Réti László Európa, falak mögött című könyve - gondolati szempontból - sokmindent hasonlóan láttat, mint Sayfo Omar disztópiája, de Szent Sebestyén - Triptichon 3 (olaj, vászon, 120«120 cm, 2017) LAPSZÁMUNK SZERZŐI Ady Endre (1877-1919) költő Ágoston Szász Katalin (1996) irodalomszervező, kulturális újságíró Benyhe István (1954) író, költő, műfordító Bonczidai Éva (1985) író, szerkesztő Gáspár Ferenc (1957) író, újságíró Horváth László Imre (1981) író, költő Ilyés Krisztinka (1999) író, költő Kántor Mihály (1974) szakíró Nagy Koppány Zsolt (1978) József Attila-díjas író, műfordító, szerkesztő Szentmártoni János (1975) József Attila-díjas költő, író, a Magyar írószövetség elnöke Szilágyi-Nagy Ildikó (1978) író, szerkesztő Szőcs Géza (1953) Kossuth-díjas költő, író egy jóval összetettebb és mozgalmasabb történetet tár elénk. Ez a könyv mesterien ötvözi a szórakoztató és izgalmas történetvezetést az ismeretterjesztéssel és a filozófiával, miközben érthetővé teszi mindazt, ami a mindennapi híradások szalagcímei mögött van, hogy a migrációs nyomás esetében Európa morális és önvédelmi reflexei hogyan dolgoznak egymás ellen. Az 1972-ben született írónak talán szakmájából adódóan is - Réti László húsz évig rendőr volt, nyomozó, majd rendőrkapitány — a motivációk megértése az egyik fő törekvése. A könyvnek négy főszereplője van: az amerikai újságírónő, a magyar rendőrnő, a terrorista és a magyarországi egyetemi tanár - a migráció problémájáról mindannyiuknak markáns véleményük és állásfoglalásuk van, de első perctől érezhető, hogy vérre menő személyes kötődésük is van mindehhez, és nem csupán az egyre komorabb híradások mentén dohognak és cselekszenek. Sayfo Omar és Réti László könyvei higgadt tárgyilagossággal mutatják meg, hogy Európában sok olyan muszlim közösség van, amelynek problémás az integrációja, és sok olyan, amelyiknek nem. Itt inkább mechanizmusokat látunk, sodródó embereket és olyanokat, akik megpróbálnak kiigazodni a párhuzamos nyilvánosságok és álhírek között. Az írók tisztán látnak - ezt érzi az olvasó, és ez nemcsak a következetes cselekményvezetésben érhető tetten, hanem az ok-okozati és logikai fejtegetések mentén kirajzolódó Európa-kép alakulásában is. Ráadásul a könyvek megjelenése óta több, megírásukkor még fikciónak számító esemény mára valóság lett, és a híradásokból visszaköszönő tény. Mindkét könyvben kiemelten fontos a kultúrához, a hagyományhoz való viszonyulás, a generációk közötti kapcsolatok felvázolása. Fontos alapvetés ugyanis, hogy nem két vallás képviselői állnak egymással szemben, hanem két kultúra értékrendje mellett érdekek is ütköznek. Összetett és sokszor sérült szülő-gyerek kapcsolatokon alapul a család, Naszím esetében három generációnál is jelen van a fiúk lázadása, a hagyományok feladása, mely olykor csak a nosztalgia kelléke, az apa például mindig Koránt hallgat whiskyzés közben, de a hit már nem jelent kapaszkodót. Félelem van és gyökértelenség, hiszen hősünk szülőföldje egy olyan Európa, amely nem az otthona. Réti könyve is rámutat arra, hogy a család szentségét hirdető európai értékrend addig degradálódott, hogy törvénybe kellett iktatni a szülőtartási kötelezettséget, a bevándorlók esetében pedig eltörölni a családegyesítési jogot. Egyértelmű, hogy az egyszeri emberek sorsa jelentéktelennek hat a geopolitikai változások viszonylatában, de jól példázzák, milyen mentségekkel adjuk fel azokat az elveket, ame-A KAMÉLEON SZERZŐJÉNEK BESTSELLERE Réti lyek egykor - vallástól függetlenül - szilárd alapot biztosítottak a társadalomnak. Ha csak az utóbbi száz év változásait nézzük, hogy hogyan alakult át a paraszti társadalom, hogyan tűnnek el közösségi szokások, válnak jelentéktelenné a rokonsági kötődések, láthatjuk, hogy helyükbe olyan dolgok lépnek, amelyek az emberek kényelmét és egyben magányát szolgálják, kezdve a közösségi oldalak kínálta közösségillúziótól a tespedésre alapozott ünnepeinkig. Könnyű észrevenni, hogyan üresedik ki egy-két generáció felnövekedése alatt mindaz, ami évszázadokig biztos iránytű volt, ha a „Ki vagy te?” kérdést nekünk szegezték. Az ember mindig is gyarló lehetett, bizonyára nem véletlen, hogy már az Ószövetség idején törvénybe kellett foglalni, hogy „Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, a melyet az Úr a te Istened ád te néked”. Régi, ismert intés ez, most mégis elemzők és kutatók vizsgálják, hogyan és miért változik meg a „kapott föld”, amelyen hosszú ideig élhetnénk. BALETTMESEK „Mesém egy messzi-messzi birodalomban játszódik, ahol az égben, mint megannyi harmatcsepp, óriás hagymakupolák fénylenek. Arany és ezüst színekben pompáznak, de van köztük zöld is, lila csíkokkal, kék színűek sárga csillagokkal és olyanok is, melyeket virágok és piros pöttyök díszítenek. Némelyik, mint a gyertya lángja, lobog az éjszaka sötétjében, és az embereket bátorságra buzdítja, amelyik pedig sisak alakú, az arra emlékezteti a halandót, hogy létezik gonoszság is a világban, bizony, a Fényesség Birodalma a Sötétség Birodalmával határos” - Tallián Mariann színművész első kötete a balettek és orosz népmesék csodálatos világába röpít el minket. Igor Sztravinszkij zeneszerző és Mihail Fokin koreográfus balettművét Tűzmadár címmel 1910- ben mutatták be Párizsban, ahol hatalmas sikert aratott. A balettet azóta világszerte játsszák, és nagy közkedveltségnek örvend. Tallián Mariann most gyönyörű nyelvezettel és kifinomult érzékenységgel tolmácsolja, Szimonidesz Hajnalka lenyűgöző illusztrációival tárja szemünk elé, a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara pedig az auditív hangulatteremtésről gondoskodik a könyvhöz tartozó CD segítségével. A balettmese a közös, magyar mondavilágban is ismert motívumkincsből merít: a legkisebb királyfi (Iván Cárevics), aki elindul szerencsét próbálni, a tizenkét elrabolt Cárevna, Világszép Vaszilisza és szerelem első látásra, a gonosz varázsló, Koscsej, és a bűbájos segítő, a Tűzmadár, aki tollával ajándékozza meg hősünket - ilyen tárgyszavakkal lehet felvázolni a cselekményt. A Tűzmadár mitikus fejlődéstörténet, a jó és gonosz mindenkori megütközését és az égiek által elrendelt szerelem győzedelmeskedését meséli el. A Tűzmadár klasszikus mese, melynek műfaja egyre inkább kiveszőben van a Jancsika óvodába, játszótérre, mosdóba megy jellegű, lebutított és mondvacsinált mesék térhódítása miatt. Klasszikus mese, amelyre egyre inkább szükségünk van, mert nemcsak érzelmi és érzékelési fejlődést biztosít, hanem irodalmi előnevelést is. A kötet megszövegezése szépérzékről és arányérzékről tanúskodik, az elbeszélői hang imitálja az élőbeszédet, az önfeledt mesélés gesztusát, ez mégsem ront a szépirodalmi szövegszerűségen. Az illusztrációk kiegészítik a történet álomszerűségét, a kék és vörös színek, a filigrán alakok és az apró részletek kidolgozottsága megala-Ágoston Szász Katalin pozzák az olvasó elmélyült hangulatát, főképp ha a zenemű vonatkozó részeit a különböző fejezetek olvasása közben aláfestésként meghallgatja. A Tűzmadár szívmelengető olvasmány gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Szellemi és érzelmi műveltségünk olyan mélységeibe vezet vissza, ahol ma már csak ritkán járunk. Ezzel a könyvvel „[mjessze a horizont felett, valahol a galaxisok gyűrűjében, ott, ahol madár se jár, ahol sem idő, sem tér nem létezik, azon a helyen, amit emberi ésszel felfogni nem lehet, egy megnevezhetetlen erő egy kicsit helyére billentette a földet.” Tallián Mariann: A Tűzmadár - Igor Sztravinszkij balettműve alapján. Holnap Kiadó, Budapest, 2018 IRODALMI-KULTURALIS MELLÉKLET 2018. december
