Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)
2018-12-20 / 295. szám
g CSALÁD ROVAT 2018. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK Egyre több gyermek születik Magyarországon Az egész Európai Unióban jellemző demográfiai válság leküzdésére az egyes tagországok más-más módszert alkalmaznak: hazánk a családok biztonságának megteremtését, illetve a gyermekvállalás ösztönzését tűzte ki célul. Az elmúlt években kedvező változások kezdődtek Magyarországon a házasságkötések és gyerekvállalási kedv terén is. Mindeközben arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyerekekre milyen veszélyek leselkednek az online térben, éppen ezért az Emberi Erőforrások Minisztériuma Digitális immunerősítő programot dolgozott ki. Házasságkötések száma 2007 2008 2009 2010 2011 40 842 40105 36 730 35 520 35 812 36161 10 000 20 000 ‘Január-július 30 000 40 000 50 000 Forrás: KSH A 2017-ben megjelent Család és karrier című kutatásból - amelyet a tizenegy hazai egyetem 1500 hallgatójának válaszai alapján készítettek - az derül ki, hogy a megkérdezett egyetemisták a házasságot nem tartják elavult intézménynek, hiszen 89 százalékuk foglalkozik házassági tervekkel. Biztató az is, hogy - a KSH adatai szerint - a fiatalok döntő többsége, kilencven százaléka biztos abban, hogy szeretne gyermekeket. A megkérdezett fiatalok 43 százaléka legalább két gyermekben gondolkodik, 18 százalékuk a nagycsaládot is elképzelhetőnek tartja. A házasságkötéseket tekintve a teljes lakosság körében az elmúlt időszakban egyre kedvezőbb trendeknek lehetünk tanúi. Míg 2010-ben csupán 35 520, addig 2017-ben már 50 572 házasságot kötöttek, ami 42,4 százalékos növekedést jelent hét év alatt. 2018-ban január-július között eltelt időszakban már 28 294 házasságot kötöttek. A 2016-os ifjúságkutatás szerint az elmúlt években csökkent a bizonytalanok és nőtt a házasságot tervezők száma. A fiatalok első gyermekvállalással kapcsolatos tervei is - kis mértékben ugyan, de - változtak: míg korábban átlagosan 29. éves korukra tervezték az első gyermekvállalást, az azóta eltelt időszakban átlagosan 28 évre tehető ez az időpont. • A 2018-as Demográfiai portré megmutatta, hogy az első házasságkötések átlagos életkorának emelkedése megállt 2014-ben. A közvélemény továbbra is a házasságot tartja az ideális párkapcsolati formának, tízből kilencen ma is ezt javasolják a fiatal pároknak. Nőtt a válást ellenzők aránya, főként a negyven év alatti népesség körében. A 20-39 éves korosztály 38,3 százaléka szerint a házasság élethoszszig tartó kapcsolat, míg 2005- ben csak 22,6 százalék vélekedett így - derül ki a KSH Életünk fordulópontjai című kutatásából. Miközben a kormány gyermekvállalást ösztönző intézkedésekkel segíti a családokat, arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gyerekekre milyen veszélyek leselkedhetnek a XXI. században, ezek megelőzésével, illetve hatékony kezelésével ugyanis szintén hozzájárulhatunk a családok egységéhez. A gyermekekre és fiatalokra leselkedő veszélyek megértéséhez fontos tudatosítani, hogy míg 2012-ben a 15-29 éves korosztály 31 százalékának volt okostelefonja, 2016-ra ez a szám 85 százalékra emelkedett. A televízió erős pozíciója ellenére a fiatalok 88 százaléka tekinthető napi internethasználónak, és 24 százalékuk éjjel-nappal használja valamilyen formában a világhálót. Az internet számos lehetőséget rejt, térhódításával azonban olyan kihívások is megjelentek, mint a sexting (intim fotókkal való visszaélés), a grooming (behálózás), a cyberbullying (internetes megfélemlítés), az online zaklatás és az adathalászat. Több millió személyes adatot lopnak el évente, és a lopások ellen az óvatlan felhasználók védtelenek. Manapság, amit internetnek nevezünk és látunk, az a valós internet mindössze négy százaléka. A fennmaradó, láthatatlan 96 százalékban zajlik a bűnözés, a fegyver- és emberkereskedelem, a kábítószer- és szervkereskedelem is. Ezen a fekete, láthatatlan részen tárolják magyar viszonylatban, több mint ötvenezer ember adatát, és árulják különböző adatbázisokban, bűncselekmények elkövetéséhez, a közösségi médiáról nyert információkból. Gondot jelent az online játékoktól való függőség is. Ezt jelzi, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) - 2018-ban első alkalommal -a játékfüggőséget is a mentális betegségek listáján szerepeltette, amelyet olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedésként határoz meg, amelyben a játék elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben. Néhány országban a videojáték-függőséget már korábban a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is, működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a függőséget. A frissen publikált betegséglistát 2019 májusában terjesztik a WHO tagországai elé a 2022 januárjában történő jóváhagyás céljából - közölte az Egészségügyi Világszervezet. A közösségi média kapcsán negatív hatása lehet a fear of missing out (rövidítve: fomo) jelenségnek is, vagyis az attól való félelemnek, hogy lemaradunk vagy kimaradunk valamiből. A fiatalok ma összehasonlíthatatlanul több információt dolgoznak fel, több digitális adatot hoznak létre, sokkal többet vannak online, mint a korábbi generációk, ugyanakkor sebezhetőségük is nő. Ezért kell jobban megismerni a fiatalok szokásait az online térben, és egyúttal nagyobb hangsúlyt fektetni a veszélyek elleni hatékony védekezésre. Az UNICEF magyar bizottságának 2014- es kutatása szerint az internetes zaklatás minden harmadik gyermeket érinti Magyarországon, de csupán minden tizedik gyermek kér segítséget. A szülők rendszerint nincsenek felkészülve a digitalizációval járó kihívásokra. Digitális immunerősítő programmal a fiatalok védelméért A kormány egyik legfontosabb céljának azt tartja a családpolitikáján belül, hogy a fiatalok biztonságosabb online környezetben nőhessenek fel, tudatosabbak legyenek, és el tudják kerülni az ellenük irányuló online támadásokat. Ez a felismerés hívta életre Magyarország Digitális gyermekvédelmi stratégiáját és a Digitális immunerősítő programot is, amelyeket az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az Új Nemzedék Központtal dolgozott ki. A program célja egy olyan csomag összeállítása, amelyben több mint száz gyakorlatorientált javaslatot tartalmaz. Ezek arra irányulnak, hogy a fiatalok biztonságosabb kíbertérben mozoghassanak, jobban felvértezve önmagukat a veszélyekkel szemben. A javaslatokon többek között kiberbiztonsági szakértőből, országosan elismert reklámpszichológusbó! és rendőrfőtisztből álló szakembergárda dolgozik, ők alkotják a digitális immunerősítő kerékasztalt. A gyermekvédelmi stratégiát azért hozta létre az Emmi, mert drasztikusan csökkent a digitális világba való belépés alsó korhatára. Ma már egy alig kétéves kisgyermek is könnyedén használ egy okostelefont vagy egy tabletet, a gyermekek kiszolgáltatottsága pedig még a fiatalokénál is nagyobb. A Digitális gyermekvédelmi stratégiában éppúgy szerepel a tartalomszűrő szoftverek fejlesztése, mint a kortárs mentorprogram. A stratégia része az is, hogy a gyermekekkel bármilyen felelősségi kapcsolatba kerülő személyek - például tanárok, szülők, gyermekvédelemben dolgozók - megfelelő felkészítést kapjanak a médiatudatosságról és a jogorvoslati lehetőségekről. De a stratégia része a resztoratív - azaz a helyreállítást a fókuszba helyező - sérelemkezelési technikák alkalmazása is, hogy ha már megtörtént a baj akkor legalább annak negatív következményeit enyhíteni tudják. Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.
