Tolnai Népújság, 2018. december (29. évfolyam, 279-302. szám)

2018-12-13 / 289. szám

fi CSALÁD ROVAT 2018. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK Az egész nemzet ügye a családtámogatás A magyar jövő a magyar gyermekekben van. A népesedé­si problémákra nem a migráció, nem a bevándorlók töme­ges betelepítése a megoldás, hanem a gyermeket nevelő családok támogatása és a fiatalok gyermekvállalásának elősegítése. A kormány hatékony, kiszámítható, követke­zetes családpolitikát biztosít, ez szükséges ahhoz, hogy a népesedési válságból kilábaljunk. A kormány számtalan intézkedésének köszönhetően a gyermekvállalási kedv Magyarországon 2011 óta húsz százalékkal nőtt. Az Európai Unió országainak népességi adatai (2015) Népességszám (fő) H Külföldiek száma az adott országban (fő) ’H Külföldiek aránya százalékban 9747 355 SVÉDORSZÁG 5471753 FINNORSZÁG ma 4 677 627 546 050 ÍRORSZÁG BELGIUM m 562958 269175 LUXEMBURG ESI 64 875165 5 640 674 NAGY-BRITANNIA BEI 16 900 726 834786 HOLLANDIA 5 659 715 DÁNIA m 11 237 274 1 1 327 421 ‘ Husi 81197 537 8 651 958 38 005 614 msmsm LENGYELO. NÉMETO. ^33^ CSEHORSZÁG m 66 456 279 4 405 775 FRANCIAO. 'EH 8584926 U&UÉI 10 374 822 PORTUGÁLIA 46^9565 SPANYOLORSZÁG AUSZTRIA | 2 062874 107766 SZLOVÉNIA 1 rv KO 9 855571 156 366 MAGYARO. 4225316 HORVÁTORSZÁG 60795 612 5 026153 OLASZORSZÁG EES 439691 46 935 ! MÁLTA J EB 1314870 197638 ÉSZTORSZÁG 1986 096 288 946 LETTORSZÁG 2921262 LITVÁNIA 5421 349 SZLOVÁKIA 19 870 647 ROMÁNIA 7202198 BULGÁRIA 10858 018 GÖRÖGORSZÁG EB 847 008 139606 CIPRUS Forrás: Eurostat KSH Az Európai Unió 28 tagorszá­gában 2018. január 1-jén 512,6 millió fó' élt. A tagállamok né­pessége az utóbbi csaknem hatvan évben negyedével gya­rapodott. Ezen belül a születé­sek és halálozások egyenlege­ként azt mondathatjuk, hogy a hatvan évet nézve növekedett ez idő alatt a népesség, ami az összes növekedés háromnegye­dét magyarázza, míg a fennma­radó egynegyednyi bővülésért a migráció a felelős. Ugyanak­kor az elmúlt években Európá­ban a gyermekvállalási kedv messze nem érte el azt az ér­téket, amely ahhoz szükséges, hogy a népesség reprodukálja magát, 2016-ban a 28 tagország átlagában a teljes termékenysé­gi arányszám 1,60 volt. A migránsválságot megelő­zően Európába relatíve kevés illegális bevándorló érkezett, a bevándorlás elsődleges moti­vációi között a munkavállalás, a családegyesítés és a tanulás szerepelt. Azonban az illegális bevándorlók aránya 2014-től kezdve felerősödött, a koráb­bi év 110 ezer fős adatáról 490 ezer főre, ők elsősorban Szíriá­ból, Irakból és Afganisztánból érkeztek ide. Az Európai Ha­tár- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) adatai szerint 2012- 2018 között összesen 3,094 mil­lió fő lépett be illegálisan az Eu­rópai Unió területére. Ezt a hat évet elemezve megállapítható, hogy a csúcsot a 2015-ös 1,82 milliós adat jelentette. A 2017- ben mért 204 719 fő fele a 2016- os adatnak, háromszorosa a 2012-es, duplája a 2013-as adat­nak. Összesen az elmúlt pár év­ben közel 16 millió bevándorló (illegális és legális) érkezett az Európa Unió valamelyik tagor­szágának területére, közülük minden második nem európai országban született. 2015-ben Németországban 10,7, Spanyol­­országban 9,5, az Egyesült Ki­rályságban 8,7, Olaszország­ban 8,3, Franciaországban 6,6 százalék volt a külföldiek ará­nya, míg a 9 855 571 lakosú Magyarországon 156 366 kül­földi élt, így arányuk 1,6 száza­lékos volt. Ez a hazai arány annak is betudható, hogy Magyarország a demográfiai kérdéseket nem bevándorlással, hanem a csa­ládok támogatásával szeret­né megválaszolni. Ezért 2010- 2018 között a családok támoga­tására fordítandó költségveté­si összeg a kétszeresére emel­kedett, 960 milliárd forintról 1929 milliárd forintra, 2019- re pedig a kormány már 2004 milliárd forintra növelte a költ­ségvetési keretet. A ráfordí­tások mértéke a GDP arányá­ban a 2010. évi 3,5 százalékról 2019-re 4,6 százalékra növeke­dett. Az összes ráfordításon be­lül a pénzbeli családtámoga­tási ellátások, kedvezmények összege nyolc év alatt 43 milli­árd forinttal, 2019-re pedig to­vábbi 26 milliárd forinttal nö­vekedik. Az idei év, 2018, a családok éve. A korábbinál is több, a csa­ládokat szolgáló döntés szüle­tett. A sok ösztönző mellett lét­rehozták a neves orvosról, pszi­chológusról elnevezett Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (Kincs) köz­pontot, amely szervezet kutatá­sokkal segíti a kormány dönté­seinek előkészítését és a csalá­dokat középpontba helyező po­litika megvalósulását. Elmond­ható, hogy hazánkban már több mint 35 éve tart a népes­ségfogyás, de a kormány csa­ládpolitikájának köszönhetően nőtt a gyermekvállalási kedv. A kutatások alapján: a teljes ter­mékenységi arányszám a 2011-es 1,23-os mélypont után 2017- re 1,5-re nőtt, ami több mint húszszázalékos emelkedést je­lent. Amíg 2000-2010 között 23 százalékkal csökkent a há­zasságkötések száma, 2010 óta a másfélszeresére emelkedett, 42,5 százalékkal több házassá­got kötöttek tavaly, mint 2010- ben. Nem kérdéses az sem, hogy a népesedési problémák­kal folytatott küzdelem való­jában az értékek küzdelme, a küzdelem pedig valójában ar­ról szól, képesek vagyunk-e ki­állni a hagyományos családi értékek, az élet értéke mellett, képesek vagyunk-e nap mint nap igent mondani rájuk. Egyre több jel, adat és fel­mérés mutatja azt, hogy a ma­gyar emberek, köztük a fiata­lok házasságban, a gyerme­kek közös felnevelésében gon­dolkodnak és hisznek a csa­ládi értékekben. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal felmé­rése alapján bizakodásra ad okot, hogy a 40 év alattiak kö­rében megduplázódott azok száma, akik szerint a házas­ság élethosszig tart. Egy má­sik felmérésből pedig az de­rült ki, a megkérdezettek 75 százaléka tartja fontosnak a szülői felelősségmegosztást. 2010 óta 22 százalékkal csök­kent a válások száma, továbbá ahol mégis elválnak a szülők, ott jelentősen - 3 százalékról 13 százalékra - nőtt a közös felügyeleti jog igénybevétele. A magyar emberek nem csu­pán értik a családpolitikát, ha­nem igénylik és támogatják is. Abban nemzeti konszenzus lát­szik kirajzolódni, hogy a gyer­meket nevelő családok támoga­tása a nemzet jövője szempont­jából is kulcsfontosságú. Nov­embertől tart a családpolitikai nemzeti konzultáció, decem­ber végétől értékelik az íveket, elektronikusan beérkezett vá­laszokat. A fiatalok önálló élet­kezdését segítő új támogatás­ról is kikérik az emberek vé­leményét. Kutatások szerint a magyarok családban szeretné­nek élni, ám a fiatalok általá­ban eggyel több gyermeket ter­veznek, mint amennyi megszü­letik. Ennek oka egyaránt lehet az életkor vagy az anyagi hely­zet, a kormány viszont szeret­né lebontani ezeket az akadá­lyokat. A fiatalok gyermekvál­lalását segíti a családi adóked­vezmény, a gyermekétkeztetés, a-tankönyvek költségeinek át­vállalása, az otthonteremtési kedvezmény, a diákhitel elen­gedése gyermekvállalás ese­tén, és ezt szolgálná a fiata­lok életkezdési támogatása is. Eddig is számos olyan döntést hoztak, amely gyakorlatilag ál­lampolgári kezdeményezésből született, sokszor kapnak ér­tékes jelzéseket, amelyeket be­építenek a szabályozásokba. Az biztos, hogy most, a konzultá­ció kapcsán sem lesz ez más­képp. Jogi védelem a családoknak A családok védelmének al­kotmányos alapelveit szabá­lyozza a nemzeti jogrendsze­rünk alapját képező Alaptör­vény, amely szerint Magyar­­ország védi a házasság intéz­ményét mint férfi és nő kö­zött, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközössé­get, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. A csa­ládok védelmét sarkalatos törvény szabályozza, amely szerint minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésé­hez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. A szülők kö­telesek kiskorú gyermekük­ről gondoskodni. E kötelezett­ség magában foglalja gyer­mekük taníttatását. Az Alap­törvényben előírt sarkalatos törvényként az úgynevezett csvt, azaz a családok védel­méről szóló 2011. évi törvény az, amelynek egésze a fen­ti alkotmányos alapelvek ki­bontásaképpen a házasság, a családok, az anyák, a gyer­mekek védelmének legalap­vetőbb elveit és szabályait ha­tározza meg. A jogszabályban többek között az szerepel, hogy a család Magyarország legfontosabb nemzeti erőfor­rása. A társadalom alapegy­ségeként a család a nemzet fennmaradásának biztosíté­ka és az emberi személyiség kibontakozásának természe­tes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania. Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

Next

/
Thumbnails
Contents