Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-05 / 256. szám
1 2018. NOVEMBER 5., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP g A sváb felmenők, a pedagógus szülők életre szóló útravalóval látták el A művészeti titkár elköszönt és már ú] területen áll helyt SZEKSZÁRD Nemrég színházi kosztümben, a világot jelentő deszkákon készült róla fotó. Jóllehet Móra Viktória már hosszú ideje művészeti titkárként dolgozik Szekszárdon, a Német Színházban. Pontosabban szólva, az előbbi megállapítás múlt időben értendő: tíz év után ugyanis elköszönt a számára kedves intézménytől és egy új kihívásnak igyekszik megfelelni. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu- Láthattuk, mint intézményen belüli „civilt” abban a bizonyos epizódszerepben. Lehet, hogy egy ígéretes színészi karrier tört ketté a Deutsche Bühnetől való távozásával?- Nos, ez az, amit már sohasem tudhatunk meg... Abból az egy mondatból, hogy „Zahlen, bitte!” és némi magyar méltatlankodásból ez örökre rejtély marad, de talán jobb is így. Ám a tréfát félretéve: ez a kis sze-. rep azért üdítő változatosságot jelentett az irodai munka mellett. Alapvetően a háttérben szeretek dolgozni.- Viszont a pedagógusi karrier, ha nem is teljesedett ki, annak idején részben útjára indult, szülei révén ez a pálya adta is magát...- Valóban, szüleim pedagógusok, testnevelők. Édesanyám harminc esztendőt töltött a Garay János Gimnáziumban, ebből tizenöt éven át látta el az igazgató-helyettesi tisztet. Édesapám többek között a Rózsa Ferenc Műszaki Szakközépiskolában, a Bezerédj Szakképzőben, a bonyhádi Petőfi Gimnáziumban tanított, ezen kívül megyei sportigazgatóként, valamint a Tolna Megyei Vöröskereszt vezetőjeként is tevékenykedett. Mindketten atlétaedzőként is dolgoztak, így a nővéremmel együtt gyakorlatilag az atlétikapályán töltöttük gyermekkorunkat. Azután a nővérem a torna felé fordult, én viszont maradtam a pályán, ahol főként gátfutásban jeleskedtem. A-sport szeretete máig tart, ha van egy kis szabadidőm, futócipőt veszek és nekiindulok a szekszárdi borvidéknek. Csodaszépek a völgyek, dombok, hálás vagyok, hogy ezen a helyen élhetek. A pedagógusi pálya is közel áll hozzám, érettségi után Szegeden kezdtem a tanárképző főiskolát német-francia szakon, később a Pécsi Tudományegyetemen tanultam levelezősként germanisztika szakon. A német nyelv tanításával mindig is foglalkoztam. Szüleim a sport szeretete mellett olyan örök értékeket közvetítenek számomra, mint az alázat, a szeretet, az elfogadás, a hit, nagyon büszke vagyok összetartó, szerető családomra!- Tíz évvel ezelőtt bekopogtatott a Deutsche Bühne Ungarn ajtaján. Vonzotta a színházi élet is, avagy inkább a szervezés része, a német nyelv használata, az emberekkel való kapcsolat okán tetszett meg a hely?- Amikor elolvastam az újságban a Deutsche Bühne Ungarn álláshirdetését, azt gondoltam, hogy ezt mintha nekem küldte volna a Jóisten. Rendezőaszszisztenst, súgót, ügyelőt kerestek. Voltam már ebben a színházban és nagyon tetszett az a fiatalos, könnyed, lüktető élet, ami onnan áradt. Vonzott a német nyelv használatának lehetősége, a sok érdekes ember, a változatosság, hogy megismerkedhetem valami teljesen új dologgal. Aztán a színpadi munka rögtön beszippantott... Nyolc éve pedig művészeti titkárként tevékenykedem. A DBU álláshirdetését, akkoriban nekem küldte a Jóisten Móra Viktória Horváth István kabinetfőnöke lett Fotó: M. D.- Milyen emlékezetes eseményt, történést, epizódot említene meg, ha egyszer majd a Deutsche Bühne Ungarn történetéről kérdeznék?- Minden nap . más volt, minden új előadás egy új történet, új munka új emberekkel, új sztorikkal. A Német Színház egy kis családias közösség, ezért is szeretnek külföldi művészek itt dolgozni, mert hallottak rólunk, hallottak arról, hogy milyen jó itt a hangulat. A premierbulik, a Miniévad fesztiválok, a tájolások, a közös bográcsozások mindig emlékezetesek maradnak számomra.- Amilyen szakavatott módon látta el munkakörét, a külső szemlélő azt gondolhatta volna, hogy innen soha nem akar távozni. Tíz év után ez mégis megtörtént. Kell időnként váltás az ember életében? Avagy nem feltétlenül, de érdemes élni a jobb - felkínált - lehetőséggel?- Váratlanul kaptam egy felkérést, és nem mondtam nemet. Tíz év után az ember amúgy is hajlamos kényelmesen belesimulni a megszokott rutinba. Ajánlatos időről időre megújulni, felfrissíteni a tudást, új ismereteket szerezni. Hálás vagyok a Német Színháznak, hiszen itt nagyon sok értékes emberrel ismerkedhettem meg, dolgozhattam együtt velük. Többen az életem részei maradnak. De most örülök az új kihívásnak, amit izgatottan várok.- Nyilvánosságra hozható, hogy mi lesz az új munkája? Ha igen, miképpen készül rá? Avagy sehogyan sem, csak adja lényét, ahogyan eddig? Merthogy ez mindig is bevált.- Az újságcikk megjelenésekor már Horváth István országgyűlési képviselő kabinetfőnökeként dolgozom. Ez teljesen új terület számomra. Nem igazán készülök konkrétan, inkább bízom magamban, bízom abban, hogy eddig is helyt tudtam állni az élet minden területén. Kellő alázattal, az emberek iránti szeretettel, nyitottsággal próbálom majd végezni a munkám. Tíz év után az ember hajlamos belesimulni a megszokott rutinba Kilenc évig élt egy német faluban Móra Viktória kifogástalanul beszél németül. Részben szülői örökség, részben tanulmányai, részben pedig Németországban töltött évei okán.- A német nyelvet úgymond az anyatejjel szívtam magamba- fogalmazott Viktória. - Édesanyám sváb származású, bátaszéki nagymamám messze földön híres szakácsnő volt, akihez nagyon szerettek jönni a Németországba kitelepített rokonok. Érettségi után nyáron tolmácsként dolgoztam egy német fiatalokból álló csoport mellett a Balatonnál, ahol megismertem egy kedves német fiút. Valahogy így kezdődött... Korán összeházasodtunk, és Németországban telepedtünk le. Egy kis faluban laktunk, nyitottságom által könynyen beilleszkedtem, elfogadtak a helyiek. Az ott eltöltött kilenc év alatt életre szóló barátságot is kötöttem. Fogorvosi asszisztensként dolgoztam, aztán megszülettek gyermekeink. Dominik ma már egyetemista, villamosmérnöknek tanul Győrben. Noelle lányom kilencedikes a Szekszárdi Garay János Gimnáziumban. Németország szép időszak volt, de nagyon hiányzott a hazám, a családom, ami az egyik oka volt annak, hogy hazaköltöztem. 60 ÉVE „a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezetben 60 anyakoca elhelyezésére alkalmas sertésfiaztató építésébe kezdtek. A tervek szerint a sertésfiaztatóba gőzfűtés segítségével egyenletes testhőmérsékletnek megfelelő száraz meleg lesz a téli elletések idején.” 60 ÉVE „Harc községben 128 000 forintos költséggel végig kikövezték a Sió utcát. A községfejlesztési alapból 80 000 forintot fordítottak erre a célra, és a falu lakossága 48 009 forint értékű társadalmi munkát végzett.” 60 ÉVE rekord mennyiségű töktermést takarított be Pusztahencsén Plézer Frigyes egyéni gazda. „Mint megtudtuk, 12 tövön 29 tök termett, melyeknek együttes súlya körülbelül 25 mázsa. A legnagyobb termés súlya megközelíti az egy mázsát.” 50 ÉVE „Fácánkerten, a Megyei Növényvédő Állomáson vadtoxikológiai laboratórium létesült, amelynek célja, hogy megállapítsák, milyen növényvédő szerek, illetve mekkora adagok hatnak károsan a mezei vadak szervezetére. Az országban elsőként történik ilyen kísérlet.” 50 ÉVE „a Paksi Téglagyárvezetője közölte, hogy az 1968. évi nyerstéglagyártási tervet teljesítették. A Tolna- Baranya megyei Téglaipari Vállalat külön feladattal is megbízta a Paksi Téglagyár kollektíváját: készítsenek terven felül 250 ezer nyers téglát. A külön feladatot is teljesítették.” 50 ÉVE „a Tolna megyei Vendéglátóipari Vállalat több mint 400 ezer forintos költséggel korszerű vendéglátóipari egységet alakít ki Nagymányokon. Az új egység első részét, egy szépen berendezett eszpresszót tegnap délelőtt már átadták rendeltetésének.” 35 ÉVE megjelent az élenjáró búzatermesztő gazdaságok országos névsora. „Tolna megyében a legjobb eredményt a bölcskei Rákóczi Termelőszövetkezet érte el: 867 hektár átlagában 7424 kg búzát takarított be hektáronként. A Dalmandi Állami Gazdaság 1140 hektáron termelt búzát, a hektáronkénti átlaga 7244 kg." 35 ÉVE 200 férőhelyes tehénistálló építését kezdte el a döbröközi Zöld Mező Termelőszövetkezet. A téesz korábban - a szekszárdi húsiparra építve - az évi 2-3 ezres hízókibocsájtást 6000 darabosra növelte. Ezután a szarvasmarha-tenyésztés erősítése következett, az említett beruházással, mely nyolcmillió forintba került. 35 ÉVE „Szekszárdon, a Népújság Galériában Szalai János, a Népújság főszerkesztő-helyettese fotókiállítást nyitott meg. A kiáUításon lapunk fotóriportere, Bakó Jenő mutatja be szibériai utazásán készített felvételeit.” 25 ÉVE „a megyei önkormányzat ünnepi közgyűlésén írták alá a kínai Szecsuán Tartomány és Tolna megye között létrejött Együttműködési és barátsági megállapodást. Szecsuán tartomány kormányzója, Xiao Yang bejelentette, hogy Tolna megyei bortermelők is részt vehetnek a szecsuáni szakkiállításon.” 25 ÉVE A szekszárdi Ifjú Szív Német Nemzetiségi Néptáncegyüttes és a Babits Mihály Művelődési Ház jótékonysági estet szervezett a Tolna megyei mozgássérültek javára. Az intézményben tartott rendezvényen nyolc művészeti csoport lépett fel. Szeri Árpád Az Ifjú Szív 25 éve a jótékonysági esten Fotó: TN archívum
