Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-24 / 273. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. NOVEMBER 24.. SZOMBAT Minden bolsevista hatalomátvétel pontosan ugyanúgy történik A kommunista gyilkosok pártja Lenin szellemében öltek a hazai bolsevikok Fotók: MW November 24-én Kun Béla vezetésével megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, és ezzel megkezdődött a gonosz uralmának felépítése. Nem sokkal később a hatalmat is megszerezték. A magyar kommunisták, Lenin e jó követői, 1918-1919-ben nem epigonok voltak, hanem profi gyilkosok. Nagy Miklós Mihály szerkesztoseg@mediaworks.hu Mint a Bulgakov-regényben, a sátán 1918. november 17-én, Galíciából, a lembergi vonattal érkezett Budapestre. A peronról a Moszkvában kapott elegáns öltönyében, egyik kezében kis bőröndjét fogva kisétált a Keleti pályaudvar főbejáratához, és megállt a lépcsők tetején. A kellemes késő őszi időben körülnézett. Kun Bélának hívták. Rezzenéstelen arcán nem látszott semmi érzelem. A késő őszi kellemes időben az utcán izgatott, láthatóan feldúlt emberek jöttek-mentek, vibrált a feszültség, és a posztos rendőr tekintetében határozatlanság, félelem bujkált. Kun elégedett volt, ezt az állapotot várta: emberei kellően előkészítették a kommunista hatalomátvételt. Tudta azonban, hogy arra még néhány hetet, esetleg hónapot várni kell. A gyilkos indulatok elvetett magvát tovább kell öntözni - akár így is kezdődhetne a korszakról egy film forgatókönyve, de ez sajnos nem érdekli a hazai filmes szakmát. Kun Béla tehát úgy gondolta, a dolgok jól állnak. Az öszszeomlás vezetője, Károlyi Mihály néhány napja politikusi és emberi voltában megalázva tért vissza a fegyverszüneti tárgyalásokról. Az ország peremvidékein idegen seregek nyomulnak előre, a kormány erőtlen és hiteltelen, a valódi politikai hatalom a Nemzeti Tanács és a Katonatanács kezében van. Az utcán a felhecceit tömegpszichózis diktálja a politikát, az államhatalom szétesett. A királyság államformája éppen egy nappal korábban szűnt meg. Teljes a zűrzavar. Erre volt szüksége. A bolsevik puccs technikáját egyenesen Lenintől tanulta, és tőle kapta az eligazítást: Magyarországon is legyen proletárdiktatúra. A polgárháborúba sodródott orosz kommunistáknak szükségük volt még egy szovjetizált államra, amely leköti ellenségeiket. Ez az idegen külpolitikai érdek hívta életre a magyar kommunisták pártját, aminek végzetes következményei lettek nemzetünk történetében. Kun Béla alaposan elsajátította a politikai puccs megvalósításának technikáját. Oroszországban részese volt a lenini hatalomátvételnek, amely nem csak Marx és Engels tanaira támaszkodott. Lenin alaposan tanulmányozta az 1871-es párizsi kommün, valamint az 1905. évi oroszországi éhséglázadás eseményeit. Egyik következtetése - a későbbi szélsőbaloldali mozgalmak rendre visszatérő eljárása - a határozott, a céltudatos, megállás nélküli fizikai harc erőltetése volt a hatalomért. Kun Béla is ezt hozta magával. A Magyarországra történő utazását megelőzően már igen harcias írásokat közölt az orosz forradalmi sajtóban. Ezekre felfigyeltek az Osztrák-Magyar Monarchia rendfenntartó szervezetei is. Tudták róla, hogy előbb-utóbb megérkezik, de miután Kun családja kolozsvári volt, elsősorban oda várták. Ám a sátán kijátszotta az államhatalmat, mert a magyarországi hatalomátvétel előtt még teljesítenie kellett a Lenintől kapott másik feladatot. Bécsben Friedrich Adlerrel, ezzel a szélsőbaloldali politikai bűnözővel kellett tárgyalnia, aki két évvel korábban meggyilkolta az osztrák miniszterelnököt. Adlert a bécsi szociáldemokrata kormány helyezte szabadlábra néhány héttel korábban. Adler és Kun ugyan nem volt közeli ismeretségben egymással, de - madarat tolláról, embert eszmei barátjáról - nagyon jellemző ez a kapcsolat. A gyilkolás, egész társadalmi osztályok megsemmisítése a bolsevizmus egyik központi gondolata, amelyhez mérhetetlen cinikus céltudatosság szükséges. Amikor Kun Béla megérkezett Magyarországra, ő is ennek az ördögi gondolatnak a hatása alatt állt. A Károlyi-féle hatalomváltás napján, október 31-én a hírhedt Pravdában terjedelmes cikket közölt az eseményekről. Ebben a lenini kommunista hatalomátvétel történetét kivetítette Magyarországra, és egyértelműen leírta, mi fog történni. Félelmetes sorok. Amint visszatért Bécsből, egyből hozzákezdett a szervezéshez. Segítette a Károlyi-féle kormányzat pipogyasága, valamint a szociáldemokraták megosztottsága. Az utóbbiak mérsékelt tömege pusztán szociális reformokat akart, míg a kemény vonalasok, Pogány József, valamint a nyíltan szélsőséges nézetű Galilei Kör olyan emberei, mint Korvin Ottó és Sallai Imre, kevésnek tartották a reformokat. Ők a teljes társadalmat akarták kommunista diktatúrává alakítani. November 24- én Kun Béla vezetésével megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, és ezzel megkezdődött a gonosz uralmának felépítése. Primitív, egyszerű fogásokkal dolgoztak. A még mindig zajos budapesti utcán folyamatosan hergelték a szociáldemokratáktól egyre inkább elkülönülő csőcseléket. Jelszavaik is szinte primitívek voltak, de nagyon jól irányítottak: az ember lelkének mélyén rejtőző alantas érzelmekre és ösztönökre hatottak. Stílusukkal, fogalmazásuk erősségével elhitették, ha a komplett uralkodó osztályt megsemmisítik, akkor eljön a Kánaán. Ha minden vagyont elvesznek tulajdonosaiktól, akkor majd mindenki jóllakik. Ha megsemmisítenek minden tőlük idegen eszmét, akkor eljön a társadalmi egyenlőség kora. Ha kipusztítják a vallást, ha feledésre ítélik a nemzet történelmét, akkor egy igazabb világ jön el. Minden kommunista hatalomátvétel ugyanúgy történik, és az emberek immár több mint két évszázada, a nagy francia forradalom óta mindig elhiszik az alantas demagógiát. Kun Béla és emberei a Károlyiékat meghaladó demokráciát, a társadalmi igazságosságot hirdették. Elhitették a nincstelenekkel, hogy ezeket csak és kizárólag fizikai erőszakkal lehet elérni. Politikai üvöltözésük zajában alig tűnt fel: a demokrácia és az egyenlőség, valamint a proletárdiktatúra nem illik össze. Hiszen áldemokrácia az, amelyben csak egyetlen társadalmi csoportnak lehet szólnia, ahol halál vár mindenkire, aki az egyenlőségről másként gondolkodik. A magyar kommunisták, Lenin e jó követői, 1918-1919-ben nem epigonok voltak, hanem profi gyilkosok. A fizikai erőszakot a belpolitika eszközévé emelték. Talán még maguk sem vették észre, és immár száz éve nem akarják meglátni: a sátánt szolgálják. Kun Béla a belpolitika szintjére emelte az erőszakot Mesél a nagy magyar kikötő Remekmű a felvidéki magyarság 20. századi történelméből Nem könnyű, de kötelező AJÁNLÓ Nem csak az ipartörténet iránt érdeklődőknek kínál csemegét Cseh Valentin új könyve. A Nemzeti és Szabadkikötő története a XIX. század végétől napjainkig című album a Csepel-sziget csúcsán lévő nagy magyar folyami kikötő históriáját tárja elénk gazdag képanyaggal. Mivel Trianon után az ország elvesztette tengeri kijáratát, felértékelődött a Duna, és fontossá vált egy már régen tervbe vett kereskedelmi kikötő megépítése Csepelen. A létesítményt, amely a kor legmodernebb dunai kikötőjének számított, 1928-ban avatta fel Horthy Miklós kormányzó. Különös párhuzam, hogy egykori tengeri kikötővárosunk, az Adria-parti Fiume is a világ legnagyobb és legmodernebb kikötői közé tartozott az első világháború előestéjén. Fiume elvesztését az ország a csepeli kikötővel próbálta ellensúlyozni, hiszen sikerült úgy felfejleszteni, hogy a 30-as évekre dunai „tengeri kikötővé” vált. Létjogosultsága azóta sem csökkent, sőt: a Dunán keresztül ez a kapocs, ami jelenleg összeköti hazánkat a világ tengereivel. BDA • jlWSgijy J t-l*."TrX&lSgKX •:pr' ; ■ v ' CSEH VALENTIN NEMZETI ÉS SZABADKIKÖTŐ Ajánló A Nemzeti és Szabadkikötő története Cseh Valentin Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt., 2018 A kötet letölthető a szabadkikoto.hu oldalról KÖNYV A Szlovák Köztársaság napjaink embere számára tökéletes nemzetállam benyomását kelti és ma már szinte hihetetlen, hogy az ország területe ezer éven át a magyar állam szerves része, annak „felföldje”, „felvidéke” volt. A magyar etnikai terület öszszezsugorodott, „nemzetiségileg vegyes területté” vált, az egykori német és rutén népesség pedig jelentéktelen szórvánnyá csökevényesedett. Ha csupán mutatókban vetjük össze a száz évvel ezelőtti és a mai állapotokat, akkor is feltűnhet a változások rendkívüli, természetellenes mértéke. A történész feladata, hogy kiderítse, mi történt velünk, és ami történt, annak mi áll a hátterében - ezekkel a mondatokkal ismerteti Popély Gyula immár három nagy kötetre terjedő monográfiáját a Felvidék történelméről. Popély magányos tudósként dokumentálta azokat a folyamatokat, amelyeket egy kutatóintézet számára sem lenne könnyű feladat. De nemcsak a történelem megismerése fontos, lényeges lenne, hogy az irodalom is bemutassa azt, ami történt velünk. A posztmodern keveréknyelvbe süllyedt unalmas kortárs hazai irodalmat teljesen figyelmen kívül hagyják a nemzeti sorskérdések, sőt cinkosai a marxista történelemszemléletnek, amely a magyar öntudatunk elfelejtésén dolgozik. Ilyen körülmények között született meg Jezsó Ákos Megyek túlra című remekműve, amely pont a felvidéki magyarság históriájának egyik fontos epizódját dolgozza fel a nagyszülei történetén keresztül, úgy, ahogy az volt. A regény a Felvidék visszacsatolásának évében, 1938- ban kezdődik és 1949-ben végződik. Ekkor már a Rákosi Mátyás vezette kommu-JEZSÓ ÁKOS MEGYEK TÚLRA Könyvajánló Megyek túlra Jezsó Ákos Magyar Napló kiadó, 2017 2500 Ft nisták teljhatalmat szereznek Magyarországon. Az újra elcsatolt területeken ismét elkezdődik a magyarellenes terror, Rákosiék pedig örömmel figyelik testvéreink üldözését, megalázását, sőt kifejezetten hálásak is ezért az elvtársaiknak. „A magyarság közös kínja, a szétszakítottság közös kínja, amit csak az érezhet meg, aki átélte a kisebbségi lét sanyarú sorsát - írja a szerző. - A kitaszítottságot, a reménytelenséget s az új urak gőgös gyűlöletét.” Erről szól ez a regény, amelynek tartalma nem könnyű olvasmány, zseniális írói vonalvezetése miatt ugyanakkor letehetetlen. Olvassuk el, ismerjük meg, ismertessük meg azt, ami velünk megtörtént - ez a mi erkölcsi kötelességünk. A szerzőnek pedig az volt, hogy nekünk erre alkalmat adjon. Szakács Árpád
