Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-20 / 269. szám

2018. NOVEMBER 20., KEDD SPORT 15 Labdarúgóink tudják, hol úszott el a csoportelsőség az NL-ben Rossi túl későn érkezett Dzsudzsák és Kalmár köszönti az első válogatott gólját szerző Nagy Ádámot Fotó: Tumbász Hédi Kádár Tamás és Kleinheisler László elviharzott, a vissza­térő csapatkapitány, Dzsu­dzsák Balázs régi fegyveré­vel élt, megkerülte a sajtó számára fenntartott vegyes zónát, s alternatív útvonalon távozott a Groupama Aré­nából. Ellenben Willi Orbán készségesen nyilatkozott. A Bundesliga egyik legjobb védőjének nem derogált ta­lálkozni a sajtó munkatár­saival. Ebben is különbözik az al-lttihad Kaiba labdarú­gójától. Szilágyi László szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Kemény téli hi­degben didergett a lelkes ma­gyar és finn sajtóhad a Grou­pama Aréna vegyes zónájában, mindazok, akik kíváncsiak voltak a vasárnapi Nemze­tek Ligája-mérkőzés (2-0) fő­szereplőire. A magyar váloga­tott két meghatározó embere, Kádár Tamás és Kleinheisler László villámgyorsan távozott a stadionból. Kádár kijelentet­te: nem nyilatkozik a magyar sajtónak. Hiába vártak sokan Dzsudzsák Balázsra, a régi-új csapatkapitány régi fegyverét alkalmazta: alternatív útvona­lon hagyta el a Groupama Aré­nát. Gulácsi Pétert szintén nem látta senki a vegyes zónában. A mindig készséges és alapos elemző, az élete első felnőtt­­válogatotti gólját szerző Nagy Ádámra viszont türelmesen vártak, ám őt „elrabolták” dop­pingvizsgálatra. Az RB Leipzig védője, Willi Orbán kifejezetten boldognak, felszabadultnak tűnt. „Feltol­tuk a védekezésünket, agresz­­szíven letámadtuk a finnek védelmét, nehezen tudtak mit kezdeni ezzel a harcmodorral. A szurkolók varázslatos han­gulatot teremtettek, ráadásul, ahogy az észtek elleni mécs­esén, ezúttal is kint voltak a szüleim a stadionban. Sokat je­lentett, hogy a helyszínen szur­koltak. Ami a válogatottat ille­ti, az elmúlt két találkozón nem kaptunk gólt, személy szerint nekem is egyre jobban ment a játék, kezdek összeszokni a többiekkel, s persze nem sze­retném elhallgatni Marco Ros­si szövetségi kapitány szerepét sem, akit kiváló szakember­nek tartok. A célunk egyértel­mű, szeretnénk kijutni a 2020- as Eb-re, és ezért mindent meg is fogok tenni” - mondta el a védő, akivel rengeteget nyert a válogatott. Talán még nem ennyire biz­tos a helye Kalmár Zsoltnak, de ha ilyen sarkalós gólpasszokat tud, mint amilyet bemutatott a finnek ellen, hamarosan alap­­ember lehet. „Marco Rossival egy éven keresztül dolgoztam Dunaszerdahelyen, tudtam, hogy mire számíthatok tőle. A kapitány remekül tud moti­válni, s ha egy játékos érzi a bizalmat, akkor a pályán pró­bálja meghálálni a lehetősé­get” - méltatta Rossit a közép­pályás, aki szerint élete eddigi legjobb meccsét játszotta a vá­logatottban. „Eddig jobbára 20- 25 perceket kaptam, akkor ne­hezebben tudtam megmutat­ni, hogy mit tudok. Most azért jobb a helyzet. Sajnos a tallinni döntetlen sokba került, ha nye­rünk Észtországban és nem rontjuk el a tamperei meccset a finnek ellen, akkor most sok­kal boldogabbak lennénk” - vont mérleget Kalmár. Szalai Ádám megdicsérte já­tékostársát, kreatív labdarúgó­nak nevezte a dunaszerdahe­­lyi futballistát, aki „ha egy ki­csit aktívabbá válik a védeke­zésben is, remek középpályás lesz”. A center sajnálkozott fe­lette, hogy Rossit későn ne­vezték ki, rögtön tétmeccsek­kel kezdett. Ennek ellenére már most vannak részsikerek. „Kétféle felállásban, a 4-3-3-as szisztémában és a 3-5-2-es já­tékrendszerben is igyekszünk futballozni. Az utóbbi hadrend­ben másféle gondolkodásra va­gyunk ítélve ahhoz képest, amit megszoktunk, de jól rea­gáltunk erre a finnek ellen.” Lovrencsics Gergő is a felál­lással foglalkozott. „A Mister mindent megmutatott Telki­ben. Próbáltam ezt elsajátíta­ni a rendelkezésre álló néhány napban. Szerintem nem ment rosszul a játék” - értékelte tel­jesítményét a középpályás, majd a válogatottról is ejtett né­hány szót. „A hazai meccseket hoztuk, nem ezzel volt a gond. Sajnos idegenben a megszerez­hető kilenc pontból csak egyet szereztünk meg, ezen múlott a csoportelsőség” - mondta a Fradi játékosa. Alexander Zverev már csak néhány pontra van a világranglistán Federertől Tényleg a legnagyobbak között a helye Alexander Zverev (balra) a vasárnapi döntőben Novak Djokovicot győzte le Fotó: AFP TENISZ Hogy milyen a világbaj­nokok élete? Nos, Alexander Zverev két nap alatt legyőzte Roger Federert és Novak Djokovicot, méghozzá fantasztikus telje­sítménnyel. Az elődöntő után bocsánatot kért a svájcitól, pe­dig csak betartotta a szabályo­kat. A fináléban négyszer vet­te el a szerb adogatójátékát, aki a világbajnokságon előtte mind a 36-ot hibátlanul hozta. A mindent eldöntő mérkőzés­labdát olyan ütéssel értékesí­tette, ami talán a vb legszebb pontja volt. Megköszönte a kö­zönség támogatását, pedig a londoni 02 Arénában egy nappal korábban ok nélkül fü­tyülték ki. Győzelmi beszéde a szezon egyik legjobbja volt, tele tisztelettel, érzelemmel és humorral - csak kicsit hosz­­szúra sikeredett, ezért le is keverték egy idő után, mert ő csak mondta és mondta. Két­ségkívül a férfitenisz legna­gyobb tehetsége, aki 21 éve­sen már csak néhány pontra van Federertől a világrang­listán, nyert három mester­tornát, de most, a világbajno­ki sikerrel ért igazán a legna­gyobbak közé. Zverev a vasárnapi döntőben szinte tökéletes játékkal, 6:4, 6:3-ra nyert Djokovic ellen, így ő 1995 és Boris Becker óta az el­ső német világbajnok, a negye­dik olyan teniszező a sportág­ban, aki egy verseny elődöntő­jében és a fináléjában Federert és Djokovicot is le tudta győzni - pedig a szerb négy nappal ko­rábban a csoportmeccsen még lemosta őt a pályáról. Képessé­gei megkérdőjelezhetetlenek: atletikus, jól lát a pályán, ma­gasságához képest kifejezetten gyors, tenyeressel és fonákkal is stabil, jól adogat és fogad, te­hát a játék egyik elemétől sem kell félnie, nincs igazán gyen­ge pontja. Illetve, egy azért volt korábban: a feje. A hamburgi születésű játé­kosnak kiskora óta az édesap­ja, az egykori szovjet teniszező, id. Alekszandr Zverev az edző­je, aki kiváló játékost faragott a fiából, ám azzal már nem tu­dott mit kezdeni, hogy a feszült szituációkban szétesett, dü­höngött, nem koncentrált meg­felelően. De a Zverev család jó döntést hozott, amikor szer­ződtette Ivan Lendít, aki a ha­sonló habitusú Andy Murray-t is a csúcsra vezette. „Nagyon hálás vagyok Iván­nak, nem kezdődik rosszul az együttműködésünk - ne­vetett a pályán Zverev. - Ez a legfontosabb trófea, amit va­laha nyertem, nagypn büszke vagyok rá, az elődöntőben és a fináléban olyan játékosokat győztem le, akiket nagyon tisz­telek. Novak fantasztikus teni­szező, a második fél évben mu­tatott teljesítményéhez hason­lót még sohasem láttam. Én azt is tudom, hogy remek ember. Sok mindent megosztott velem az életről, ám ezeket a témá­kat most nem részletezném... Bármelyik meccset megnyer­heti, amelyiket akarja, szóval, hálás vagyok neki, hogy most enyém lehet a trófea! Köszö­nöm a szurkolóknak, hogy el­jöttek, még ha szombaton volt is néhány kellemetlen pillana­„Kétségkívül jobban játszott el­lenfelem, mint a csoportmecs­­csen, minden elismerésem az övé - nyilatkozta Novak Djoko­vic a vereség után. - Nyilván tunk... Annyira jó itt - de, oké, átveszem a trófeát.” Miután a kezéből végre ki­imádkozták a mikrofont és megkapta a trófeát - volt tűzi­játék, konfetti, miegymás -, és elindult a sajtószoba felé, letu­dott néhány tévéinterjút, elké­szített több tucat közös képet az arra járókkal, és már majd­csalódott vagyok, de Sascha megérdemelte, sokat edzünk együtt, fantasztikus srác. Sen­ki sem szeret veszíteni, de nem szabad csak egy mérkőzést nem bejutott a sajtótájékoztató termébe, amikor valaki meg­kocogtatta a vállát. A Man­chester United és az angol vá­logatott legendás labdarúgója, David Beckham érdeklődött, hogy készíthetnek-e egy közös képet...? Nos, ilyen a világbajnokok élete. Klein Ron/Nemzeti Sport nézni, összességében eredmé­nyes második fél éven vagyok túl. Most két-három hét pihe­nőt tartok, aztán készülök a kö­vetkező szezonra.” Djokovic csalódott, de elégedett a második fél évével JEGYZET Mad Max Fábik Tibor jegyzet@mediaworks.hu Vasárnap Abu-Dzabiban le­gördül a függöny a Formu­la-1-ben, s ugyan a nagy kérdésekre már megvan a válasz - Lewis Hamilton megszerezte az ötödik vb-cí­­mét, és a konstruktőrök kö­zött a Mercedes is révbe ért -, azért még akad, ami a zá­rófutamon felcsigázhatja az érdeklődésünket. Például az, hogy Max Verstappen­­nek helyreállt-e a vérnyo­mása a Brazil Nagydíj óta. Interlagosban a verseny­ben vezető Red Buli-pilótát Esteban Ocon alighanem a futamgyőzelemtől fosztot­ta meg, amikor a lekörözé­­se után visszatámadott, és belement a hollandba, aki a megsérült autójával végül csak másodikként ért célba. Ocont még a futamon elma­rasztalták, tíz másodperces stop-and-go büntetést ka­pott, de ez természetesen nem jelentett kellő elégté­telt az okkal háborgó Vers­­tappennek. Ám akármeny­­nyire felment nála a pumpa, az igazán nem volt szép tő­le, hogy a futam után a nyílt színen obszcén szavakkal becsmérelni kezdte francia kollégáját, majd még meg is lökdöste. Efölött a Nemzetközi Au­tósport Szövetség sem hunyt szemet, és két nap közmun­kára ítélte az emberkedő hollandust. Hogy ez ponto­san mit jelent, nem tudjuk, mindenesetre a média biz­tosan lecsapna rá, ha Vers­­tappent egy órára befog­nák bokszutca-söprögetésre Abu-Dzabiban. A száguldó cirkuszban persze voltak ennél súlyo­sabb esetek is. Az 1982-es Német Nagydíjon az előző évben világbajnok Nelson Piquet vezetett a futamon, amikor egy ugyancsak lekö­rözött versenyző, Eliseo Sa­lazar nekiütközött. Mindket­ten kiestek, és Piquet az au­tójából fúriaként kipattanva ököllel támadt a vétkesre, jó nagyot húzott be a sisakjára, és még feléje is rúgott. Hozzá képest Verstappen kifejezetten visszafogott volt, azonban a „Mad Max” becenevet így is kiérdemel­te korábban a megalkuvást nem ismerő, agresszív ve­zetési stílusával. Bizony, jó néhány kalamajkát okozott már a pályán. Áz érem má­sik oldala, hogy 21 éves ko­rára már van öt futamgyő­zelme és 21 dobogós helye­zése. Senki nem került be ilyen ifjan a Formula-1-be, mint ő - 17 évesen -, ő a legfiatalabb pontszerző, do­bogós és futamgyőztes. S bár már a negyedik sze­zonját tapossa az Fl-ben, a feje lágya még mindig nem nőtt be. Ezt az is bizonyítja, hogy amikor az Oconnal tör­tént incidens után megkér­dezték tőle, nem segítene-e neki egy pszichológus, azt válaszolta, ha egy is a köze­lébe kerülne, páros lábbal rúgná ki, pszichológusnak ott van neki az apja. így persze már mindent értünk: az öreg pár éve ott­hon a fogdát is megjárta kocsmai verekedés miatt. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents