Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)
2018-11-17 / 267. szám
ó TTWTTjr helyőrség / vendeqünk a Maavar Irószövetsé Simon Adri Szatmárnémeti song Áramelosztók és drótkötegek mindenütt, és porzó sitthalom néhány utcasarkon. A füst a ránk szakadó hőhullámmal elvegyült, Szatmárnémetiben így szállt le az alkony, földig hajolt, egy plakátfoszlányt felkapott - mintha torz halottról rántana le fátylat, s a szutykos képű, levitáló holdkorong súgott így augusztusban valamit a fáknak. A Hotel Dacia összes ablaka kitörve, és pattogzik mindenhonnan a vakolat, ha itt kellene egyszer maradnom örökre, építenék a város fölé egy fényhidat, vagy inkább egy gigantikus párakaput, melyből esténként víz zubog a térre, megtisztulna a város, a parkok, az út. De nem kell itt maradnom szerencsére. Szatmárnémetiben számos a műemlék, de mindent központilag hagynak lerohadni, nem éltem itt, nem is fogok, de hétszentség, hogy súlyos döntés lehet végleg itt ragadni: a házfalak most is elnyomást lélegeznek, a tűztoronyban mintha puskák ropognának, a kivilágítatlan utcán fékevesztett inalásba kezd pár felriasztott állat. Tornai József Az Ige Fejem fölött a mohó felhők délkelet kékségébe rohannak. Dühükből, tudom, hamarosan nehéz sárkány-eső zuhoghat. Mégse menekülök rögtön előlük üvegszemű szobám védelmébe. Elázhat az is, ki ijedten-óvatos, az is, kinek nevetés van kedvére. Hosszú éltem, te tanúsíthatod, hogy én mindig is ekként szoktam szembeszegülni szuronyos bajaimmal az elfutó vagy hosszú viharokban. Pedig inkább féltem, mint úri hősként rá-rácsaptam sorsom veszejtőire. így lettem inkább bátor-gyáva töprenkedő, mint a háborúzás hive. Létem kész. Tájképe itt lobog, talán már túl sok verseskötetemben, de ennyit követelt újra meg újra a sejtjeimbe beleégett lehetetlen, míg körbefogtak a lélektani árnyak, hiszen megőrül a szerelmetes költő, kinek éjjel is égboltjára süt az Ige, a múzsáknál is bujábban követelődző. Füvesasszony trezkarc, 50 » 40 cm) És a semmi... Lét-szegénységünk Komor, mélyvilági hely, híg apokalipszis, negyven éve itt felejtett vasbetondzsungel. Kölcsey-csapat és vad hagyományőrzés, a felperzselt határban bedőlt atombunker. E halk tájon véget ér a lázas Európa, szomjas a borvidék, remeg minden reggel. A teljes lakosság elment elvonóra, sorsfüggőségükre nincsen még ellenszer. Én Istenem, minek élek, ha a semmitől is félek? Száraz levél megzörrenik, bennem a vér meghidegszik. Éj közepén úgy ébredek, meztelen a halál követ. Nap szájától, teliholdtól meg kell válnom hús-magamtól. Az állatok halhatatlanok, semmit sem tudván az időről, koponyájuk malomköve nem forog, nincs személyük, ki percet percre őröl. Az emberé a dicsőség, a rontás, hogy múlik-hullik benne minden, napunk ezért koporsószög-mintás, hisz halál-rózsa nő eszes kertjeinkben. epilóg Szatmárba utazni remek móka, ha van hová utána hazajönni, Szatmárban senki sem tehet róla, hogy hazája csupán egy krumpliföldnyi. A völgyben szigorú viharok járnak, a felhők itt nehéz, lógó mellek, a fények fehéren lebbenő szárnyak, a sötét, mint gyertyán a faggyú, dermed. Óránként számolom, irhám mikor leng a sírkeresztfán, és a semmi, amit hordtam, leszáll rólam iszonyomban? Én Istenem, mire vársz még, ha az időm csak ajándék, és amivé egyszer tettél, gyorsabban dobod szét egy percnél? Oly szomorú vagyok, amily vidám az isten, a kozmosz-törvény, az erő, a bölcsesség, hogy bármit akar, újra megteremtsen, egybeszögelve az ember napját-estjét. Nekünk nincs módunk, hogy a semmi mögé lépjünk, mintha volna bármi, ami örökkétig való atommagban-részben. Ez a mi nagy lét-szegénységünk: a vérrel-hússal sem törleszthető adó. (QRODALMI (MAGAZIN VI. ÉVFOLYAM - 2018/111 megjelenik evente négyszer alapítva: von I Aha: íowfi BOSZORKÁNYSÁG Az Irodalmi Magazin Boszorkányság című száma a boszorkány ábrázolásait követi nyomon a gyermek- és ifjúsági irodalomtól kezdve az egyetemes és magyar literatúra legnépszerűbb és kevésbé ismert történetein át a kortárs szövegekig. Az ismeretterjesztő tanulmányok, esszék és műelemzések mellett a kiadvány válogatást ad több évszázad lírai és prózai terméséből, így nemcsak irodalomtörténeti érdekességek sorát kínálja a legszélesebb olvasóközönségnek, de exkluzív gyűjteményt is a boszorkány alakja és karakterváltozatai - a tündér, a szépasszony, a lidérc, a vadlány, a banya - köré csoportosuló alkotásokból. Szabó Magda, Lázár Ervin, John Updike klasszikusainak, Czóbel Minka, Kiss Anna és Szilágyi Domokos költészetének kedvelői éppoly haszonnal forgathatják e folyóirat lapjait, mint azok, akiket a középkor csodás lényei, a Báthori Annáról szóló regények vagy a fantasyuniverzum szereplői ragadnak magukkal. A gazdag képi illusztrációjú lapszám az irodalmi feldolgozások bemutatásán túl a társművészetek irányába is kitekint; valamint négy interjút közöl a boszorkányság históriájához és művelődéstörténeti jelenségéhez kapcsolódóan. A Mezey Katalinnal, Ladik Katalinnal, Hódosy Annamáriával és Alt Krisztiánnal folytatott beszélgetések közös elmélkedésre hívják az olvasót, néhány példát említve: a boszorkányság nőtörténeti aspektusáról, a költészet mágikus minőségéről, az orvoslás és a babonás hiedelmek viszonyáról, az írói szerep, a spiritualitás felelősségéről. Az interjúk gondolati íve útjelzőül szolgál a téma hagyományos és jelenkori reprezentációinak feltérképezéséhez éppúgy, mint a boszorkány figurájában összpontosuló emberi-társadalmi feszültségek megértéséhez. A kulturális tradíció motívumrendszerének kiegészítéséhez járulnak hozzá azok az írások is, amelyek a boszorkányság kérdéskörét tárgyaló tudományok ismeretei felé szélesítik ki a téma irodalmi horizontját és stiláris ikonográfiáját. A fiktív tartomány gonosz mostohái, férfiakat elragadó bűbájosai és nagyhatalmú varázslónői - és többek között Nemes Nagy Ágnes Bors nénije, Csokonai Vitéz Mihály vén papnéja, Gárdonyi Géza Baksánéja, Móricz Zsigmond Veresnéje, Wass Albert Nucája, Weöres Sándor Psychéje - mellett ugyanis a kiadvány azon valós, hétköznapi emberek felé is figyelemmel fordul, akiknek áldozata mindmáig mélyen elgondolkodtató történelmi súlypontot képez a teremtő képzelet ama sokszínűségében, amelyet a lapszám reményeink szerint kifejez. Az Irodalmi Magazin a peranyagokból idézett szemelvényekkel nekik állít emléket. Keresse az újságárusoknál! Megrendelhető a www.magyarnaplo.hu weboldal könyváruházában is! IRODALMI-KULTURÁLIS MELLÉKLET 2018. november
