Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-15 / 265. szám

2018. NOVEMBER 15., CSÜTÖRTÖK BELFÖLD-GAZDASÁG y Új vállalkozókat képeznek negyvenmilliárdból A fiatalok a nyerők A GINOP források megoszlása / A 2014-2020-as operatív programok* hazánkban százalék j 2017-es kifizetési céljai*miiiiárd forint Jt 444,9 437,4 1405,1 Pénzügyi oc eszköz Turizmus 6 J Teljes összeg Foglal- jH 2733 koztatás Zo — milliárd és képzés forint Energia 2-----­io Vállalkozás­­■lo fejlesztés ________I 19 Kutatás­­fejlesztés ____I Infokom­munikáció MW-grafika, forrás: Magyar Idők. Miniszterelnökség, fotó: Shutterstock Regionális fejlesztések Gazdaságfejlesztés Környezet és energetika Vidékfejlesztés Humán-fejlesztés Közigazgatás-fejlesztés Versenyképes Közép-Mo. Halászati fejlesztések 297,2 I 44,9 3,4 Ml 244,3 146,6 *A kitűzött célokat 2018. január 31-ig kellett elérni Rekordot produkált a magyar autóipar SIKER A tavalyi nyolcezermil­­liárd forintos rekordösszeget jelentősen meghaladva, a 10 ezer milliárdot is elérheti a magyarországi autóipar éves termelési értéke - jelentette ki a külgazdasági és külügy­miniszter Budapesten, az Au­tomotive Logistics Közép- és Kelet-Európa 2018 Fórumon. Szijjártó Péter szerint az ágazat termelési rekordja az eddigi beruházások mellett az újabb autóipari befekteté­seknek köszönhető. A magyar gazdaság számára kulcsfon­tosságú kivitelben és a növe­kedés fenntartásában tovább­ra is kulcsszerepet játszanak az autógyárak és autóipari be­szállítók - tette hozzá. Egyértelmű sikernek nevez­te, hogy Magyarország most először került be a világ autó­exportjának 90 százalékát elő­állító húsz legnagyobb autóex­portőr állam közé. A kormány mindent meg­tett, hogy Magyarország az autóipar innovatív korszaká­ban is sikeres lehessen, támo­gatja az elektromos és önve­zető autók fejlesztését, gyár­tását és elterjedését. Kiemelte a beruházásösztönzési rend­szert és az infrastruktúra ki­építését. Megjegyezte, hogy az autóipar technológiai és digi­tális változásai a világgazda­ság egészének átalakulását vezérlik. MTI A kormány egy új pályázat­tal kiemelten támogatja a fiatalok vállalkozóvá válá­sát. Az átképzésben 7800 álláskereső vehet részt. Mediaworks összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu TÁMOGATÁS Négy venmilliárd fo­rintos keretösszeggel hirdették meg a Fiatalok vállalkozóvá vá­lásának támogatása és az Ál­láskeresők vállalkozóvá válásá­nak támogatása elnevezésű pá­lyázatot a Gazdaságfejleszté­si és Innovációs Operatív Prog­ram (GINOP) keretében. Rákos­­sy Balázs államtitkár hangsú­lyozta: mintegy 5200 fiatal és 2600 harminc év feletti álláske­reső nyerhet támogatást vállal­kozásának indításához és az el­sőéves működéséhez. Emellett a Magyar Állam­­kincstár (MÁK) egyszerűsí­tett költségelszámolási mód­dal nyújt segítséget azon fiata­loknak és 30 év feletti álláske­resőknek, akik a programhoz kapcsolódó vállalkozásindítás, és -fejlesztés felkészítésben ré­szesültek, és van jóváhagyott üzleti tervük. Az új fiatal vállalkozók kép­zési programokkal szerezhetik meg az induláshoz szükséges tudást. Elsajátíthatják az alap­vető jogi, pénzügyi, gazdálko­dási ismereteket, megismerhe­tik a vállalkozási formák típu­sait, képessé válhatnak előké­szíteni önfoglalkoztatóvá vagy vállalkozóvá válásuk lépéseit. A MÁK az újonnan alapított vál­lalkozásoknak 4,5 millió forin-További 15,9 milliárd forint uniós támogatást biztosítanak a 2014-2020 közötti ciklusban a GINOP-programban a társadal­mi vállalkozások fejlesztésére tot biztosít. Ez az összeg az ön­foglalkoztatás, továbbá a vállal­kozásban foglalkoztatott mun­kavállalók elindítására fordít­ható. Az összeg 40 százalékát- mondta Bodó Sándor, a Pénz­ügyminisztérium államtitkára a budapesti nemzetközi konferen­cián. A felhívásra több mint 400 szervezettől 15 milliárd forintot az új vállalkozás elindításához szükséges eszközökre, techno­lógiai fejlesztésre, bérleti díjra, marketing és kommunikációs tevékenységre lehet elkölteni. lefedő projektötlet már be is ér­kezett. A szociális foglalkoztatás területén 2016 óta 177 társa­dalmi vállalkozás 7.2 milliárd fo­rint támogatásban részesült. HÍREK Húsz új egynapos sebészet alakul EGÉSZSÉGÜGY Nyolcmilliárd forintos összköltséggel egynapos sebészeti ellátóhelyeket alakítanak ki húsz helyszínen az Állami Egészségügyi Ellátó Központ projektje keretében - jelen­tette be Székesfehérváron Vi­­tályos Eszter, az Emberi Erő­források Minisztériumának ál­lamtitkára. Ez az ellátás több szempontból is előnyös: a be­avatkozást követő 24 órán belül a beteg elhagyja a kór­házat, és otthonában gyógy­ulhat. Rövidebb lesz az ápolá­si idő, gyorsabb a gyógyulás, kevesebb a komplikáció, és sokkal költséghatékonyabb rendszer működhet. MTI Nyugdíj mellett jobb a munka SZÖVETKEZET Már több mint 45 ezer tagja van a csaknem 150 nyugdíjas-szövetkezet­nek. Kilencezren dolgoztak - főként a kereskedelemben, vendéglátásban, járműipar­ban - és együttvéve 1,6 mil­liárd forintot kerestek. A dol­gozóknak előnyös a foglal­koztatás rugalmassága, a cé­gek pedig jelentős költsé­get takaríthatnak meg. Janu­ártól pedig még inkább meg­éri nyugdíjas-szövetkezeti ta­gok munkaviszonyban tör­ténő foglalkoztatása, mert a munkáltató több adóteher alól mentesül, a munkavál­lalónak pedig mindössze a ti­zenöt százalékos jövedelem­­adót kell fizetnie. MW Tizenötmilliárd forintnyi projektötlet már be is érkezett Több lehetőségük lesz az állattenyésztőknek A hazai gazdálkodókat védi az új törvény A szabályozás a hazai tenyésztőknek fog kedvezni Fotó: MTI Közigazgatási bíróságok alakulnak MEZŐGAZDASÁG Új korszak kezdődött az európai és a ha­zai tenyésztésszervezésben, miután az Európai Unió ren­deleté alapján novembertől új szabályok vonatkoznak e te­vékenységre - írja a Magyar Idők. Erre Nagy István a Ma­gyar Állattenyésztők Szövet­ségének (MÁSZ) küldöttgyű­lésén hívta fel a figyelmet. A közigazgatási egyeztetés után a parlament elé kerül­het az új állattenyésztési tör­vény - közölte a miniszter. Az új jogszabály célja, hogy a november elején hatályba lépett uniós rendeletet szem előtt tartva a lehető legjobban védje és segítse a magyar te­nyésztőket és a hazai tenyész­tésszervezési rendszer meg­erősítését. A miniszter jelezte: az uniós rendelet a jog eszközével vág rendet és emeli közös neve­zőre az eddig tagállami ha­táskörben szabályozott törzs­könyvezési, teljesítményvizs­gálati, értékbecslési alapel­veket, s kitárja a kaput a te­nyészállatok és a szaporító­anyagok kereskedelme előtt. A rendelet előírásait novem­ber elsejétől minden tagál­lamban alkalmazni kell. Bár a magyar állattenyésztési tör­vény az elmúlt 25 évben meg­határozta az ágazat működé­sét, az uniós rendelethez iga­zodva új jogszabály megalko­tására van szükség. Nagy szerint a törvényter­vezet közigazgatási egyezte­tése folyamatban van, ezt kö­vetően kerül az Országgyűlés elé. Bár az uniós jog elsőbb­séget élvez, nem helyezi ha­tályon kívül a nemzeti szabá­lyozást, így az állattenyészté­si törvény hatályban marad mindaddig, amíg az új hazai szabályozás életbe nem lép. Az EU rendelete lehetővé te­szi, hogy egy fajtát egy orszá­gon belül több tenyésztőszer­vezet is tenyésszen, és azt is, hogy egy adott tenyésztőszer­vezet az ország határain kí­vülre is kiterjessze.- Ehhez a helyzethez a Ma­gyar Állattenyésztők Szövet­ségének és vele együtt a szö­vetséget alkotó tenyésztőszer­vezeteknek is alkalmazkod­niuk kell - mondta a minisz­ter. Az új nemzeti szabályozás megalkotásának célja éppen az, hogy a lehető legjobban védje és segítse a magyar te­nyésztőket és a hazai tenyész­tésszervezési rendszer meg­erősítését. A tenyészállat- és szaporítóanyag-előállításban törekedni kell arra, hogy mi­nél nagyobb szerepet kapjon a hazai tenyésztés, és a legki­sebb mértékben legyünk ki­szolgáltatva külföldi tenyésztő vállalkozásoknak. MW Élmezőnyben az ország gazdasága GDP Magyarország bruttó ha­zai terméke (GDP) a nyers ada­tok szerint 4,8 százalékkal nőtt (naptárhatástól eltekintev 5-tel) az idei harmadik negyed­évben a tavalyi azonos időszak­hoz viszonyítva - jelentette első becslése alapján a KSH. Az Eu­rostat által is figyelt adat tizen­négy éve 2004 harmadik ne­gyedévében mutatott legutóbb a mostanihoz fogható GDP- növekedést. A kormány szerint a bővülés üteme a negyedik ne­gyedévben is jóval meghaladja a 4 százalékot - mondta Var­ga Mihály pénzügyminiszter szerdán az M 1-nek. A negyedéves indexek hat éve töretlen növekedést mutatnak, egyetlen megingással. Szókéné Boros Zsuzsanna, a KSH főosz­tályvezetője kiemelte: a harma­dik negyedévben a legnagyobb mértékben a szálláshely-szol­gáltatás és a vendéglátás járult hozzá a növekedéshez, de az építőipar és a mezőgazdaság is jelentős teljesítményt nyújtott. A harmadik negyedévi GDP részletes adatait december 5-én közli második becslése alapján a KSH. A harmadik negyedévben a hazai gazdaság növekedés az EU-ban negyedéves összeha­sonlításban a negyedik, éves összehasonlításban a harma­dik. Az első helyezett lengye­leknél 5,1 százalék volt a növe­kedés a tavalyi harmadik ne­gyedévhez képest (nyolc tag­állam adata még nem ismert, éves alapon Írország és Málta kerülhet elénk). MW PARLAMENT Az igazságügyi miniszter értékelése szerint a közigazgatási bíróságokról szóló törvényjavaslat megfelel az európai normáknak, kiállja a Velencei Bizottság kritikáját és Magyarország érdekét szol­gálja. Trócsányi László az Or­szággyűlésben a törvényjavas­lat vitájában úgy értékelt, az önálló közigazgatási bírósági rendszer megteremtése a rend­szerváltás adósságának törvé­nyi szintű rendezése. Kiemel­te, a 2020. január 1-től műkö­dő közigazgatási bíróságokon a közigazgatási bírók jogállá­sa megegyezik majd a rendes bírókéval, aki jelenleg közigaz­gatási bíróként dolgozik, kéré­sére átveszik az új bíróságok­ra. A közigazgatási bíróságok bírált a köztársasági elnök ne­vezi ki. Létrejön az összbírói érte­kezlet, a közigazgatási bírói ta­nács és országos szinten az Or­szágos Közigazgatási Bírói Ta­nács. Valamennyi közigazgatá­si bíróságot érintő ügyekben a Közigazgatási Felsőbíróság el­nökének lesznek jogkörei. ^ Trócsányi László a törvény hatálybalépése előtti évet, 2019-et az átmenet évének ne­vezte, ekkor választják meg a közigazgatási felsőbíróság el­nökét. A bírák április 30-ig nyi­latkozhatnak áthelyezésükről. A miniszter megjegyezte, biz­tos benne, hogy valamennyi közigazgatási bíró átkéri ma­gát az új szervezetbe. A betöltetlen álláshelyek fe­lére 2019. június 15-ig pályáza­tot írnak ki. Trócsányi László tegnap a lengyel nemzeti füg­getlenség visszanyerésének al­kalmából rendezett ünnepsé­gen a Lengyel Köztársaság Ér­demrend parancsnoki kereszt­jét vehette át. MW Trócsányi szerint a törvény megfelel az európai normáknak Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents