Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-02 / 254. szám

2018. NOVEMBER 2., PÉNTEK BELFÖLD y Krízisambulanciák az országban a kapcsolati erőszak megelőzéséért Segítséget kérni nem szégyen Rácsok Balázs: Fellépünk a bántalmazás ellen Fotó: Kallus György Hét hazai városban nyílt már kríziskezelő ambulancia a kapcsolati erőszak veszélyez­tetettjeinek és áldozatainak megsegítésére. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) és az Emberi Erőforrá­sok Minisztériuma (Emmi) or­szágos kampányt indított a szolgáltatás népszerűsítésé­ért. Rácsok Balázs, a MÖS szakértője szerint a magya­rok alapvetően zárkózottak, ám minél többet beszélünk a bántalmazásról és a meg­oldási lehetőségekről, an­nál többen fognak segítséget kérni idehaza. Balázs D. Attila szerkesztoseg@mediaworks.hu- Mi a krízisambulanciák fel­adata?- Kríziskezelő ambulanciák most létesülnek először Ma­gyarországon. Ezek jelentik az első lépést az ellátórend­szerben, mert a megelőzést cé­lozzák. Ilyen létesítmény Mis­kolcon, Szolnokon, Oroshá­zán, Budapesten, Devecseren, Mosonmagyaróváron és Ka­posváron nyílik. Megismerte­tésük érdekében figyelemfel­keltő kampányt indítottunk, mert minél többet beszélünk erről a témáról, annál töb­ben mernek segítséget kérni. Az pedig, hogy többen kér­nek segítséget, nem azt jelen­ti, hogy Magyarországon nő a bántalmazások száma, sokkal inkább azt mutatja, hogy az emberek megnyílnak és mer­nek segítségért fordulni az el­látórendszerhez.- Mennyire van összefogás ezen a területen? •- Azt gondolom, az össze­fogást a mostani kampány is jól mutatja. A kormányzati és a civil szereplők mellett több éve segíti a kapcsolati erőszak elleni küzdelmet az Avon és a Vodafone Magyarország Ala­pítvány. Részt vesznek ab­ban, hogy minél több ember­hez eljusson a kampány üze­nete. Hozzájárulnak ahhoz, hogy az online tanácsadás­ban és a Titkos Menedékház­ban megfelelő szakembereket tudunk alkalmazni, és ahhoz is, hogy új fejlesztéseken gon­dolkodhassunk.- Megfigyelhető különbség fal­vak és városok között a tekin­tetben, hogy honnan folyamod­nak többen segítségért?- Mindenhonnan jönnek se­gélyhívások. Abban sem lá­tunk összefüggést, hogy a bán­talmazás csak a szegényebbe­ket érintené. Viszont érdekes, hogy a krízisambulanciák be­indulásával középosztálybeli­ek is többen keresnek fel min­ket. Ők általában nem kérnek lakhatási segítséget, de magá­ban a bántalmazás tekinteté­ben ők is támogatást és szak­embert igényelnek.- Milyen kimutatások, tapasz­talatok alapján vágtak bele egy ilyen mérvű országos pro­jektbe, mint a krízisambulan­ciák üzemeltetése?- Az iskolákban tartott pre­venciós tréningek során el­gondolkodtató adatokkal kel­lett szembesülnünk. Kide­rült, osztályonként van há­rom-négy olyan gyermek is, aki érintett a kapcsolati erő­szakban. Azt is látjuk, hogy a megkérdezettek nagy hánya­da bizonytalan abban, mi he­lyes és mi nem családon belül, ráadásul úgy gondolják, hogy ami a családon belül történik, annak ott is kell maradnia. Ez azért gond, mert ha történik a diákkal valami, arról nem mer beszélni. Ezeket a pre­venciós tréningeket több éve kezdtük el, 15 ezer gyermek­kel találkoztunk már. Sok gye­rek itt hall először arról, hogy egyáltalán lehet segítségért folyamodni, vagy hogy az nem normális, ami vele történik.- Zárkózott a magyar társada­lom?- Ha megnézzük Magyar­­ország történelmét, láthatjuk, sosem voltunk arról híresek, hogy kiteregessük a családi szennyest. Azt tapasztaljuk, hogy még a segítségért for­dulás sincs benne a köztudat­ban, sőt nagyon sokszor szé­gyenként, vagy betegségnek élik meg egyesek. Ha valaki­nek pszichológust ajánlunk, aki tudna segíteni a problémá­ján, sokszor még ma is falakba ütközünk. Teszi ezt akár az a szülő is, akinek a párja évek óta brutálisan veri, amikor ré­szeg, mégis szégyennek tart­ja a segítségkérést. Ezért kell nagyon is sokat beszélni, kom­munikálni erről, hogy a hoz­zánk fordulás ne okozzon szé­gyenérzetet.- Ekkor lehet hívni a 06-80-20- 55-20-as telefonszámot.- Igen, és emellett a www. aszeretetnemart.hu honla­pon is jelentkezhetnek azok, akiknek már menekülni kell. Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT) említett hívószámán segítséget, tanácsot lehet kér­ni. Elsődleges feladatuk, hogy segítséget nyújtsanak a kap­csolati erőszak, gyerekbántal­mazás áldozatainak és szük­ség esetén gondoskodjanak az elhelyezésükről.- Milyen fokozatai vannak még az áldozatokat segítő ellátó­­rendszernek?- Létezik a Titkos Mene­dékház intézménye, ahová nagyon súlyos bántalmazot­tak kerülhetnek be. Ez fél­éves ellátást biztosít. Jelenleg az egyetlen ilyen intézményt a segélyszervezet működte­ti, de idén még hét ilyen me­nedékház fog nyílni az Em­mi támogatásával. Ez óriá­si lépés, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló negy­ven férőhely meg fog sokszo­­rozódni. A következő ellátási forma a krízisközpont. Ennek az a feladata, hogy a bántal­mazás során kialakult krízis­­helyzetet gyorsan kezelje, és azt segítse elő, hogy a bántal­mazás miatt kialakult krízis­­helyzet megoldása után a bán­talmazottat az ellátórendszer más intézményei támogassák tovább. Amikor valaki beke­rül egy ilyen központba, és el­tölt ott nyolc hetet, lehetősége van, hogy másfél évre csalá­dok átmeneti otthonába vagy félutas házba tudjon költözni, ami öt évig ad lakhatási lehe­tőséget a bántalmazottaknak. Ez azért fontos állomás, mert ha belegondolunk, az áldozat sok esetben mindent hátra­hagyva menekül. Egy életet újjáépíteni pedig nem lehet pár hét alatt.- Hallani arról, hogy a bán­talmazottak között férfiak is akadnak...- Igen, de a férfi még ne­hezebben fordul segítségért, adott esetben fél, hogy a mun­katársi közösségben kine­vetik, mert megverte az asz­­szony. Én találkoztam már férfi-nő kapcsolaton belül szexuális erőszakot szenve­dett és fizikailag megvert fér­fival is. Van olyan, aki inkább tűr, hagyja, hogy bántalmaz­zák, és ebben a szégyenér­zet meg az érzelmi zsaro­lás is közrejátszik. De a fizi­kai erőfölény miatt nyilván a nők fordulnak hozzánk töme­gével, többnyire ők kerülnek életveszélyes helyzetbe bán­talmazások folytán.- Mindezek tekintetében, bizo­nyára találkoznak sikertörténe­tekkel is a munkájuk során?- Vannak sikerek, de az odáig vezető út nagyon hosz­­szú. Segítettünk egy család­nak, ahol az apának fegyve­re is volt, azzal is fenyeget­te a családtagokat. A család több mint tíz évig folyamatos lelki és fizikai bántalmazás­nak volt kitéve. Aztán egy es­te, épp hazafelé tartottam au­tóval, és rendőri igazoltatás­ba futottam bele. Elkérték a rendőrök az én dokumentu­maimat is, mire megszólalt az igazoltató rendőr: „Jó na­pot kívánok, Balázs bácsi!” Először nem ismertem meg, aztán beugrott, hogy ki az. Ő volt az egyik gyerek a csa­ládból. Elmondta, hogy na­gyon jól vannak, sikerült új életet kezdeni a családnak. Ő elment rendőr szakközép­be - persze nem véletlenül -, egyrészt meg tudja véde­ni a családját is, ha kell, más­részt, hogy minél több ember­nek tudjon segítséget nyújta­ni, akiket bántalmaznak. Ez egy igazi sikertörténet volt számomra. Újabb szavazókat veszített a Jobbik Honvédelmi vészhelyzetre is felkészülnek Ötvenes tartalékosok A behívhatok száma 850 ezerrel növekedhetne Fotó: MTI PARTVERSENY A Fidesz negyed éve csaknem ugyanakkora tá­bort mutat fel, szeptemberben a választókorú népesség 35, je­lenleg 36 százaléka támogatja. A Jobbikot októberre újabb sza­vazatveszteségek érték, 10-ről 8 százalékra szűkült a támoga­tóik aránya - olvasható a ZRI Závecz Research friss felméré­sében Az MSZP tábora, akárcsak a múlt hónapban, októberben 7 százalékos volt. A korábban 4 százalékos DK jelenleg 5 száza­lékon áll. Az LMP a parlamenti választásokat követően mind­végig 3 százalékos volt, most a választókorúak 2 százaléka tá­mogatja. A biztos pártválasztóknál a Fidesz-KDNP-nek 57 százalé­kos tábora van. Itt szoros a ver­seny a Jobbik és az MSZP kö­zött: előbbi 12, utóbbi 11 szá­zalékos. A sorban a DK köve­ti őket 7 százalékkal. A Mi Ha­zánk Mozgalom az eltökélt vá­lasztópolgárok 1 százalékára számíthat. MW JAVASLAT Benkő Tibor honvé­delmi miniszter a héten be­nyújtotta az Országgyűlésnek a Magyar Honvédség új szer­vezeti rendjének kialakításá­ról szóló javaslatot. A tervezet szerint tíz évvel, 50 évre növel­nék a behívhatósági korhatárt. Ezáltal megközelítőleg 850 ezer emberrel növelnék a had­kötelezettség alapján behív­hatok számát. Valamint rögzí­ti az önkéntes tartalékos szol­gálatvállalás ösztönzését is, és bevezeti az úgynevezett honvé­delmi veszélyhelyzet fogalmát. A több törvény módosításá­ról szóló tervezet többek között a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség irányítá­sának szétválasztásáról is ren­delkezik, így elválhatna az irá­nyítás és a vezetés, a Magyar Honvédség katonai vezetése ki­válna a HM-ből, a Magyar Hon­védség felső szintű vezető szer­veként önálló honvédségi szer­vezetként létrejönne a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek nyomán a HM nem len­ne a Magyar Honvédség része, tisztán központi államigazga­tási szervként működne, és a miniszter irányítást gyakorol­na a Magyar Honvédség felett. A javaslat elfogadása esetén ja­nuár elsejével lép hatályba. A javaslat tartalmazza a hi­vatásos állományba kerülés szabályainak rugalmasabbá tételét, a kirendelés intézmé­nyének megteremtését, és új kategóriaként megjelenne a honvédelmi alkalmazott. A ki­képzett tartalékos állományt pedig kibővítenék a katonai tanintézetben hallgatói, hon­véd tisztjelölti vagy altisztje­­lölti szolgálatot teljesítő férfi­akkal. Ezenfelül az önkéntes tartalékos szolgálatvállalást a honvédelmi szolgálati díj kiter­jesztésével, valamint részükre pótlék megállapíthatóságának törvényi megalapozásával kí­vánják ösztönözni. A világban megváltozott biz­tonsági helyzet szükségessé te­szi, hogy Magyarország is fel­készüljön az új típusú „szürke zónás” kihívások kezelésére a szabályozás terén is. MW HÍREK Feljelentették Demeter Mártát SZÁMONKÉRÉS A Fidesz felje­­' lentette Demeter Mártát, az LMP társelnökét hivatali visz­­szaélés és személyes adatok­kal való visszaélés miatt. De­meter Márta, a honvédelmi és rendészeti bizottság alel­­nöke Orbán Viktor kiskorú lá­nyáról híresztelte, hogy kato­nai géppel jött haza Ciprus­ról, ám kiderült, ez nem igaz. Demeter Márta a párt szerint olyan katonai adatokat hozott nyilvánosságra, amelyek 30 évig titkosak. MW Új űrkutatási kormánybiztos KINEVEZÉS Novembertől Fe­­rencz Orsolya Ildikó lesz a kormány űrkutatási biztosa. Feladata lesz gondoskodni az űrkutatási tárgyú szerződé­sekről, felügyelni az űrkutatá­si stratégiákat és képviselni a kormányt a hazai és nemzet­közi űrkutatási szervezetek­ben. Ferencz Orsolya a téma kiváló szakértője, korábban az ELTE Űrkutató Csoport tu­dományos főmunkatársaként dolgozott. MTI A pártok támogatottsága (2018. október, százalék) FIDESZ Q PÁRBESZÉD EGYEB PART MW-grafika, forrás: zaveczresearch.hu

Next

/
Thumbnails
Contents