Tolnai Népújság, 2018. november (29. évfolyam, 254-278. szám)

2018-11-09 / 260. szám

2018. NOVEMBER 9., PENTEK BELFÖLD-KÜLFÖLD C| Orbán Viktor: Európa a nemzetek Európája lesz, vagy nem lesz HÍREK Ámokfutó egy diákbulin KALIFORNIA Tizenhárom ha­lálos áldozata van a kalifor­niai Thousand Oaks városá­ban történt lövöldözésnek, amelyben egy fegyveres fér­fi egy szórakozóhelyen tü­zet nyitott a diákrendezvény résztvevőire. A támadó végül önmagával is végzett. MW Nagy kockázatú bankkártyák BUDAPEST Az illegális beván­dorlók névtelen bankkártyái­val is összekapcsolódnak So­ros György törekvései - nyilat­kozta a Magyar Időknek Bo­ros Imre. A bankszakember szerint számos szabályt sért­hetnek az ENSZ-aktivisták ál­tal a migránsoknak Görög­országban osztogatott, név nélkül, korlátlanul használha­tó bankkártyák. Soros György 50 millió dollárt juttatott an­nak a szervezetnek, amely­hez a MasterCard társaság kártyaosztogató kezdeménye­zése kapcsolódott. MW Lebukott a Soros-egyetem BUDAPEST Tegnap kiderült, hogy nem indított egyetemi képzést a Soros-egyetem az amerikai Bard College-dzsal közösen, vagyis a CEU to­vábbra sem felel meg a ma­gyar felsőoktatási törvény­nek. A Magyar Idők kiderítet­te, csupán oklevél szerezhe­tő a CEU egyetlen amerikai „szakán”. MW Weber lett a csúcsjelölt Manfred Weber lett az Eu­rópai Néppárt csúcsjelöltje az Európai Bizottság élére - döntöttek a Néppárt helsin­ki kongresszusán. Európa a nemzetek Európája lesz, vagy nem lesz - hangsúlyoz­ta Orbán Viktor miniszter­­elnök a kongresszuson el­mondott beszédében. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu HELSINKI Az ÉPP frakcióve­zetője, Manfred Weber nyer­te meg azt a szavazást, amely az Európai Néppárt helsin­ki kongresszusán döntött ar­ról, hogy ki legyen a Néppárt csúcsjelöltje az európai parla­menti választásokon. 621 sza­vazatot adtak le, két érvényte­len volt köztük. Weber 492 sza­vazatot kapott. Ezzel megnyí­lik az út a bajor politikus előtt, hogy a jövő évi európai válasz­tások után az Európai Bizott­ság elnöke legyen. Az Európai Néppárt (EEP) kongresszusán Orbán Viktor miniszterelnök is felszólalt. A magyar kormányfő beszédé­ben kiemelte: a közép-európai nemzetek újracsatlakozásával Európa békésebb, erősebb és gazdagabb lett, mint volt. Eu­rópát mindig az erős nemze­tek tették sikeressé, és ez ma is érvényes, nincs erős Európa sikeres nemzetek nélkül - je-Családközpontú EPP-határozat Sikerült elérni, hogy az Euró­pai Néppárt kongresszusán el­fogadott határozat szövegébe bekerüljön, a demográfiai ki­hívásokra az elsődleges meg­oldást nem a migráció jelen­ti, hanem családközpontú poli­tikákat kell folytatni - mondta Novák Katalin Helsinkiben. Azt is sikerült elérni, hogy a csalá­di adókedvezmény rendszerét jó gyakorlatként megjelenít­sék a dokumentumban - tet­te hozzá. lentette ki. Kifejtette: a szoci­alisták, a liberálisok és a zöl­dek egy gyökereit és szellemi, lelki identitását vesztett Euró­pát akarnak. A mi európai ví­ziónk azonban a nemzetek Eu­rópája, amelynek 27 arca van, és amely egyszerre keresztény és demokrata - mutatott rá. A kormányfő azt mondta: mi az ÉPP, a győztesek pártja va­gyunk, akik ahhoz szoktak, hogy az emberek a saját párt­juknak tekintenek bennünket. Az EPP-ben korábban világ­­megváltó ideológiák helyett két lábbal álltak a földön, de mára ez a helyzet megváltozott. Or­bán Viktor szerint az elmúlt öt évben az ÉPP adta Európa ve­zetését, és vállalni kell a fele­lősséget azért, hogy az ango­lokat nem tudtuk belül, a mig­­ránsokat pedig nem tudtuk kí­vül tartani Európán. 2011-ben még tizenhat országban adták a kormányfőt, ma pedig már csak hatban - mondta. Hozzá­tette: nem csoda, hogy az ön­bizalmuk megsérült és behor­padt. A miniszterelnök úgy vélte, először helyre kell állí­tani az Európai Néppárt egy­ségét, és vissza kell térni a pártcsalád szellemi gyökere­ihez, meg kell hirdetni a ke­reszténydemokrácia reneszán­szát. Az olyan abszurditásokat, mint Fidel Castro és Kari Marx dicsérete, felejtsük el - fogal­mazta meg. A kormányfő elmondta: a kulcs a győzelemhez ugyanaz, mint volt, újra az emberek ol­dalára kell állni. Védjük meg őket az illegális migrációtól, a terrorizmustól, a bűnözéstől és a gazdasági bajoktól! írjuk fel újra a zászlónkra a régi igazsá­got, vagyis: a néptől, a nép ál­tal, a népért! - hangsúlyozta. Semmis a liberális városvezető tiltása Elnöki engedéllyel indul a varsói menet Tavaly közel hatvanezren vettek részt a függetlenségi megemlékezésen Fotó: AFP Erős döntetlen a tengerentúlon VARSÓ Állami rendezvényként tartják meg Varsóban vasár­nap, Lengyelország független­sége visszaállításának 100. évfordulóján az úgynevezett függetlenségi menetet, miu­tán a varsói főpolgármester betiltotta a hagyományos no­vember 11-i felvonulást. A legnagyobb ellenzéki párt, a Polgári Platform je­löltjeként megválasztott var­sói főpolgármester, Hanna Gronkiewicz-Waltz biztonsági okokra, valamint az Európai Parlament októberi, az uniós tagállamokat a „neofasiszta erőszak” megelőzésére felhívó határozatára hivatkozva tiltot­ta be a menetet. A tiltást köve­tően a szervezők bírósági fel­lebbezéssel reagáltak Gronki­ewicz-Waltz bejelentésére, és kilátásba helyezték, hogy az akciót a tiltás ellenére is meg­tartják. A helyzetet feloldotta az államfő szóvivőjének beje­lentése, amely szerint a felvo­nulás a lengyel elnök és a kor­mányfő döntése alapján im­már államilag szervezett ese­ménynek minősül, és azt a ko­rábban betiltott menet útvo­nalán tartják meg, a kormány támogatásával, legálisan. Sőt, minden lengyelt részvételre hívnak, akár baloldali, akár jobboldali szimpatizáns - fűz­te hozzá a szóvivő. Tavaly a menetet mintegy hatvanezer ember részvéte­lével tartották meg. A tömeg­ben provokátorok rasszista­ként értelmezhető transzpa­renseket emeltek a magas­ba. Az ízléstelen jelszavak­tól akkor a teljes lengyel po­litikai élet és a menet szerve­zői is elhatárolódtak. A történ­teket mégis érvként használ­ta fel a tavalyi, a lengyel jog­­államiságról szervezett vitá­ban Guy Verhofstadt liberális európai parlamenti frakcióve­zető, azzal hergelte politikus­­társait, hogy „több ezer fasisz­ta, újnáci, fehér fajvédő masí­rozott Varsó utcáin”. A függetlenség napja a leg­nagyobb lengyel nemzeti ün­nep. Annak emlékére rende­zik meg, hogy Lengyelország az első világháború végén, 1918 novemberében, 123 éves felosztottság után visszasze­rezte önálló államiságát. MW Font Sándor lehet Prőhle kihívója VÁLASZTÁS A Népszava érte­sülései szerint Font Sándor kormánypárti képviselő is indul az evangélikus egyház tisztújításán. Font Sándor az egyház világi vezetője szeret­ne lenni. Ezt a tisztséget 2006 óta Prőhle Gergely tölti be. Prőhle korábban helyet­tes államtitkár volt a fideszes kormányban, 2017 elején lett a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) főigazgatója. Prőhlét nemrég menesztet­te hivatalából Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter, amiért botrányos, az 1919- es kommunista terrort meg­valósító Tanácsköztársaságot népszerűsítő kiállítást ren­deztek a PIM egyik intézmé­nyében. Védekezésül Prőhle Ger­gely a Tanácsköztársaság esztétikájára hívta fel a fi­gyelmet, ám Kásler Miklós egyik nyilatkozatában egy­értelművé tette: a gyilkosok­nak, a gyilkosságoknak nin­csen esztétikájuk. Prőhle Gergely nemrég az Evangélikus Életnek adott in­terjújában jelentette be, hogy harmadszor is vállalja a meg­méretést az evangélikus egy­házi pozícióért. Font Sán­dor sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a sajtó­­értesülést. A Népszavának Font csak annyit mondott, hogy ez egyházi belügy. Hoz­zátette: alkalmas időpontban majd a nem egyházi érdeklő­dők is tájékoztatás kapnak a jelöltek kilétéről. MW FÉLIDŐ Megszületett a legfris­sebb előzetes eredmény az amerikai félidős választáso­kon. A washingtoni szenátus­ban 51 republikánus és 46 de­mokrata képviselő kap helyet, a kisebb súllyal bíró képvise­lőházban pedig 197 republi­kánusra 223 demokrata jut. Donald Trump republikánus amerikai elnök a félidős vá­lasztásokat követő első sajtó­­értekezletén igyekezett ki­sebbíteni pártja képviselőhá­zi veszteségeit, hangsúlyoz­va, hogy évtizedek óta a leg­nehezebb helyzetben voltak, hiszen nagyon sokan most vo­nultak vissza soraikból a po­litikától. Utalt arra is, hogy az ellenzéki demokraták győ­zelmét segítették a nagy ado­mányozók és - ahogyan meg­fogalmazta - egyes „különle­ges érdekcsoportok”. Az Egye­sült Államokban tartott ked­di félidős választás eredmé­nye „erős döntetlen” Donald Trump elnök javára - mond­ta Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakér­tője tegnap az Ml-en. Mindez erősíti az amerikai elnök kor­mányzati pozícióját a 2020-as választások előtt - tette hoz­zá. - Az ellenzéki demokra­ták ugyan megszerezték a többséget a képviselőházban, ám a szenátusban erősödtek a republikánusok, vagyis az el­nök pártjának pozíciói. Törté­nelmi távlatban még inkább Donald Trump győzelmeként értékelhető a választás, hi­szen a korábbi elnökök rendre több alsóházi támogatót vesz­tettek a félidei választásokon - fejtette ki a szakértő. MW

Next

/
Thumbnails
Contents