Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-06 / 233. szám

2018. OKTÓBER 6., SZOMBAT GAZDASÁG y Százhetven milliárdos program indul az öntözés fejlesztésére Azért a víz marad az úr Az agrárium területén elen­gedhetetlen az öntözés bő­vítése a klímaváltozás mi­att. A kormány tíz év alatt 170 milliárd forintot szán erre a célra. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu VÍZGAZDÁLKODÁS Tíz évre szó­ló öntözési programot hirde­tett meg a kormány a 2020 és 2030 közötti időszakra - ír­ja a Népszava. A program - amelyre várhatóan 170 milli­árdos keret áll majd rendelke­zésre - minden, az öntözéssel kapcsolatos projektet támo­gatna. Költségvetési pénzből tározók és a gazdák birtokát elérő csatornák létesülnének. A termelőknek csupán az len­ne a kötelességük, hogy saját földjükön kiépítsék, majd mű­ködtessék a rendszert. Persze azzal is számolni kell, hogy az öntözés megnöveli a termelé­si költségeket, drágább lesz az öntözött területeken megter­melt élelmiszer, ennek mér­tékét bizonyára a piac dönti majd el. A várhatóan 800 mil­liárd forintnyi plusztermés vi­szont fékezheti az árak elsza­badulását. Jelenleg mintegy 120 ezer hektáros területet öntöznek az országban, s a szakértők szerint uniós és állami támo­gatással, valamint önrésszel, UKRAJNA Magyarország vízmérlege (felszíni vizek) / SZLOVÁKIA AUSZTRIA Tatabánya Debrecen Velencei-tó Szombathely Veszprém Balaton Székesfehérvár Kecskemét O ■ Érkező vízhozam 3602 m3/s rjH Keletkező vízhozam 180m3/s j Távozó vízhozam 3782m3/s Békéscsaba Szekszárd SZLOVÉNIA MW-grafika, forrás: ontozesimuzeum.hu Összesen évi 25 milliárd forintból tíz év alatt több mint a duplájára le­hetne növelni az öntözött föld­területek kiterjedtségét. Meg­érné. Makó környékén példá­ul átlagosan hektáronként 20-30 tonna vöröshagyma terem, öntözéssel 60-70 tonnára lehet növelni a termést. Egyébként a körülbelül 80 ezer hektáros szabadtéri zöldségtermő terü­let mintegy 80 százalékát ön­tözik, ám a gyümölcsösöknek alig több mint ötödét locsol­ják. Miközben az a cél, hogy növeljék az öntözött területek nagyságát, a felszíni vizeket minél jobban felhasználják, a felszín alatti vízbázis hasz­nálatát szeretnék visszafogni. Azokat a fúrt kutakat pedig meg akarják szüntetni, ame­lyek ivóvízbázisból nyerik az öntözővizet. Behozatalra szorulunk burgonyából Gyenge-közepes termésre szá­míthatnak azok a hazai burgo­nyatermelők, akik nem öntöz­ték az állományt. Paradox mó­don az aszály mellett némely területeken a sok eső okozott gondot, volt, ahol belvíz alá kerültek a burgonyaföldek, ami szintén visszafogta a termés­­eredményeket. A minőséggel nincs gond, a mennyiség mel­lett azonban a gumók alakja és mérete megsínylette a száraz­ságot. A termés a hazai fogyasz­tás 75-80 százalékát fedezi, ét­kezési burgonyából az import az elmúlt években 22-28 ezer ton­na volt. A burgonyaexport 5-10 ezer tonna, elsősorban Romá­niába és Csehországba irányul, míg a legtöbb étkezési burgo­nya Franciaországból, Hollandi­ából és Szlovákiából érkezik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kama­ra szerint fél évszázad alatt a ti­zedére csökkent a hazai burgo­nyatermesztés, s ebben az év­ben egy hektárról kevesebb mint 24 tonnát tudnak betaka­rítani a gazdálkodók, szemben . az optimálisnak tartott negyven tonnával. HÍREK Dráguló műanyag pohár ZACSKÓ A termékdíjtörvény módosításával várhatóan nő az egyszer használatos mű­anyag poharak, edények ter­mékdíja, és a kör tovább bő­vülhet az egyszer használa­tos műanyag evőeszközökkel, köztük a keverőpálcával, va­lamint a szívószállal. 2021-től teljesen betiltják a műanyag zacskókat. Magyarországa vonatkozó európai szabályo­zást évekkel megelőzve jelen­tős mértékű termékdíj meg­fizetését írta elő 2012-ben, amivel hat év alatt a felére si­került csökkenteni a forga­lomban lévő műanyag zacs­kók számát. MW Közép-Európa híd Kína felé MEGÁLLAPODÁS Magyaror­szág és a kelet-közép-európai régió hidat jelent Európa és Kína között, a térség már be­bizonyította, hogy az Európai Unió kicsi, de jól működő mo­torjává vált az elmúlt években - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke egy rendezvényen, ahol beje­lentették: a kínai Fudan Egye­tem és a Budapesti Corvinus Egyetem közös MBA-képzést indít. A jegybank elnöke ki­emelte: a közös képzés során tehetséges jói képzett szak­embereket kívánnak kinevel­ni. A rendezvényen háromol­dalú megállapodást írtak alá az MNB, a Budapesti Corvi­nus Egyetem és a sanghaji Fudan Egyetem vezetői. MW Varga Mihály: Ki kell használni a tartalékokat Akár több százezer nyugdíjas dolgozhatna Jelenleg 35-40 ezer idős ember vállal munkát Fotó: Shutterstock Drónok is figyelik a csempészcigit Sikeres Pallas Athéné Alapítványok VAGYONOSODÁS Fennállásuk óta a legsikeresebb negyed­évüket zárták a Pallas Athéné Alapítványok: vagyonuk két1 milliárd forinttal gyarapodott, így összvagyonuk 272,188 mil­liárd forintot tesz ki, alapítá­suk óta 5,788 milliárd forinttal gyarapították. Az alapítványok 7 milliárd forint értékben 1400 oktatási, tudományos pályáza­tot támogattak. A Pallas Athéné Alapítvá­nyok sikeres befektetési tevé­kenységük részeként az Euró­pai Központi Bank iránymuta­tásaival összhangban leépítet­ték államkötvény-állományu­kat és magasabb hozamú in­gatlanbefektetések irányába csoportosították át őket. A vagyonelemek értéke a szeptember 30-i állapot sze­rint az alábbi módon alakul: a Pallas Athéné Alapítványok­nak juttatott 266,4 milliárd fo­rintnyi vagyonból a vagyon ér­téke 272,188 milliárd forint, az alapítványok és az általuk ala­pított gazdasági társaságok összességében 99,365 milliár-­­dot ingatlanban, 96,172 mil­­liárdot befektetési jegyben, 55,546 milliárdot vállalati köt­vényekben és 21,105 milliár­dot bankbetétben tartanak. Az alapítványok értékterem­tő munkája eredményeként az elmúlt hónapokban adták át a felújított Várkert Kioszk, vala­mint a budai Várban található egykori óvárosháza épületét, amelyek képzőművészeti, ok­tatási vagy tudományos funk­ciót szolgálnak. MW FOGLALKOZTATÁS Sikeres fel­zárkózási pályára állt a ma­gyar gazdaság, de azért nincs okunk elégedetten hátradől­ni - mondta a héten Varga Mihály pénzügyminiszter. A kormány célja, hogy a ko­rábbi évekhez hasonlóan meg­maradjon a fegyelmezett költ­ségvetési politika, ami egy­ben az államadósság mérsék­lődését eredményezi évről év­re. Egyúttal több olyan terüle­tet is meghatároztak, amelyen hozzá kell nyúlni a rendszer­hez a versenyképesség javítá­sa érdekében, ezekben a kér­désekben a következő hóna­pokban konkrét törvényjavas­latokra lehet számítani. A miniszter fontosnak tart­ja, hogy a mostaninál sok­kal jobban kihasználjuk a munkaerőpiaci tartalékokat, mivel ebben más európai or­szágokhoz mérten elmara­dunk a jó nemzetközi példák­tól. Jelenleg nagyjából 4,5 mil­lióan dolgoznak, de nem le­het elvetni annak lehetőségét, hogy számuk ötmillióra emel­kedjen. A fiatal, aktív korosz­tály foglalkoztatásában nincs probléma, azonban több olyan csoport van, amelyek tarta­lékot képeznek, de nem jut­nak munkához. Varga szerint ilyen csoportba tartozik a ma­radék munkanélküli, az a 150 ezer ember, akiknek be kel­lene állniuk legalább a köz­foglalkoztatásba, illetve ideá­lis esetben a munkaerőpiacra. Egyébként is cél, hogy a köz­munkások közül minél többen a piaci foglalkoztatásban tud­janak elhelyezkedni. Akadá­lyok vannak a munkába visz­­szatérő nők előtt is, illetve az egyik legfontosabb tartalék csoport a nyugdíjaskorúakból áll - írja a Magyar Idők. Varga elmondása szerint je­lenleg nagyjából 35-40 ezer idős ember dolgozik, és abszo­lút reális cél, hogy ez a szám akár megtízszereződik, ezt já­rulékmentességi kedvezmé­nyekkel az állam is támogat­ja. Magyarországnak változat­lanul fontos, hogy uniós, azon belül is a német kereskedel­mi és tőkevonzó lehetőségeit fenntartsa. Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke el­mondta, jelentősen csökkent az ország gazdasági sebezhe­tősége, azonban itt is további lépések kellenek. Jó hír, hogy az idei tőkekivonás a fejlődő piacokról Közép-Európát érin­tette a legkevésbé, Magyaror­szág ezen a téren is kitűnt, ne­künk van a legjobb tőkemeg­tartó képességünk. MW FOGÁS Nyolc hónap alatt más­fél milliárd forintnyi illegális dohányárut vont ki a feketepi­acról az adóhatóság. A szerve­zet munkatársai az idén szep­temberig lefoglaltak 29 mü­­lió szál cigarettát és több mint 7,5 tonna fogyasztási dohányt. A tetemes mennyiség együttes értéke jócskán túllépte az 1,2 milliárd forintot.- Újszerű csempészmód­szer mostanában nemigen je­lent meg - számolt be a tapasz­talatokról a Magyar Időknek a vámosok jövedéki ügyekkel foglalkozó szóvivője. Leopold Róbert pénzügyőr őrnagy el­mondta: egyesek például a Ti­szán, az áru úsztatásával kísér­leteznek, és olyanok is akad­nak, akik autóban elrejtve hoz­zák be az árut vagy szállítják az országban a cigarettát, a do­hányt. Felelevenítette az esetet, hogy a közelmúltban a rend­őrök éppen ellenőrzésre akar­tak kivezetni egy kocsit az au­tópályáról, amikor a sofőr me­nekülőre fogta, letért egy föld­­útra, és le is hagyta üldözőit. Az autót végül összetörve, so­főr és utas nélkül találták meg a rendőrök, ellenben a 8500 doboz, csaknem 11 millió fo­rint értékű cigarettát nem tud­ták magukkal vinni. Ha ezt a mennyiséget sikerült volna pi­acra dobni, öt és fél millió fo­rint kár éri az államot a jövedé­­kiadó-bevétel kiesése miatt. A szóvivő közölte, a csem­pészet visszaszorítása érdeké­ben a NAV a modem technikát is beveti, a hagyományosnak mondható teherautó- és vonat­röntgen mellé már drónokat is munkába állított. MW

Next

/
Thumbnails
Contents