Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-05 / 232. szám
3 MEGYEI KÖRKÉP 2018. OKTÓBER 5., PÉNTEK Olaszországban és Cipruson is kutatta a cserépedények elterjedésének útját Egy filozofálgató fazekas, aki egyben fazekaskodó filosz is Hatvanéves a megye egyik legismertebb fazekasa, a Sárszentlőrincen élő Nagy Zoltán. Kutató alkat volt világéletében. Tanulmányozta a néprajzot, a vallást, a misztikát. Jelenleg - amellett, hogy önkormányzati képviselő - teológiai tanulmányokat folytat és hitoktatóként dolgozik négy településen. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepuJsag.hu SÁRSZENTLŐRJNC Nagy a Pető fi-kultusz Sárszentlőrincen. Ott járt egy ideig iskolába a költő, mégpedig abba a házba - az volt az algimnázium épülete amelyben ma Nagy Zoltán, az egyik legismertebb Tolna megyei fazekas lakik a feleségével és három gyermekével. Felmenői is ott éltek, a nagyszülőkig bezárólag, akiknél ő kiskorában sok szép nyarat töltött, s akikhez 1987-ben leköltözött Budapestről.- Apám tévés volt - mondja -, már jó ideje nyugdíjas, hiszen én is a hatvanadik évemet taposom. Egy ideig a paksi tévét vezette, de főként az MTV munkatársaként járta az országot, a Kádár-rendszerben aktuális riportokat készített. Egy alkalommal a Mezőtúri Háziipari Szövetkezetnél forgattak, s ennek köszönhetően kerültem kapcsolatba a fazekassággal. Érettségi után kitanultam a mesterséget. Először a pesti elitképzőbe, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Radnóti Miklós Gyakorlógimnáziumába jártam, aminek a rendőrök nagyon örültek igazoltatáskor. Ezt felírni... Inkább elengedtek, ha adódott némi diákos kilengés. Aztán Mezőtúrra kerültem fazekasnak, ahol 1979-ben végeztem. Dolgozni kezdtem, nappal korongoztam, éjszaka meg a kedvteléseimnek éltem.- Mégpedig?- Eredetileg skandináv filológus szerettem volna lenni. Megfogott az a misztikus északi világ, ami a svéd népdalokból árad. Lenyűgözött az az elegáns melankólia, a sejtelmesség, a ködbe burkolódzó táj, a soha nem hallott nevű hőseivel, héroszaival. S aztán ugyanilyen érdeklődéssel fordultam a népművészet felé. A felfedező kíváncsiságával. Végiglátogattam a Kárpát-medence jelentősebb műhelyeit, beszélgettem idős mesterekkel, még Olaszországban és Cipruson is kutattam a cserépedények múltját, elterjedésének útját. Rá kellett jönnöm, hogy az ezekkel kapcsolatos néprajzi anyag rendkívül hiányos és rosszul feldolgozott. Ebből adódik a népi tárgyalkotás semmibevétele. Nálunk még pár évtizeddel ezelőtt is lehetett hallani olyan megfogalmazást, hogy „a magyar nép díszítő ösztöne”. Szóval, csak úgy ösztönösen pingálgattak őseink, hogy legyen valami azon a tányéron és butellán... Hát nem! A parasztember sokkal racionálisabb annál, minthogy lényegtelen dolgokra pazarolja az idejét, energiáját. Nála mindennek jelentése, jelentősége van.- S mennyire lehet eltérni a hagyományos motívumoktól?- Minden családban más ízű a húsleves, de az alapanyag nagyjából ugyanaz és a főzési technika is. A fazekasságra is ez jellemző. Meg kell tanulni az alapokat, s onnan lehet, bizonyos határokat át nem lépve, fejlődni, egyéni alkotói világot kialakítani. Mezőtúron mi, Kosa Klára, Busi Lajos és Gonda Ist-Eredetileg skandináv filológus szeretett volna lenni Nagy Zoltán egy tetszetős, a Lázár Ervin-mesék ihlette kerámiaképét mutatja A szerző fotója A következő kiállítása Decsen lesz A huculok Nagy Zoltán sárszentlőrinci fazekas Budapesten született, 1958-ban. Érettségi után szerzett szakmunkás-bizonyítványt, Mezőtúron, 1979-ben. A Tolna megyei faluba, nagyszüleihez, 1987-ben költözött. Idős mesterektől tanult Korondon, Tiszafüreden, Hódmezővásárhelyen és Makón. Fehér alapú, sárga-zöld mintázatú edényeket, kerámiaképeket és alakokkal díszített kályhacsempéket készít. Legszebb munkáit mintegy nyolcvan kiállításon mutatta be. A következő tárlata a decsi faluházban lesz, decemberben. Munkásságáért megkapta a Babó Antal-díjat, „A Tolna megyei művészetért” plakettet és a Gránátalma-díjat. Izgalmas népcsoportnak tekinti Nagy Zoltán a huculokat. Érte őket orosz, román, lengyel, szlovák, magyar hatás a történelmi idők során, attól függően, hogy a határok hogyan változtak a Kárpátalján. Ők nem változtak. Őrzik népi hagyományaikat. Ragyogó kézműves munkákat készítenek a cserépedényektől a hímzésekig. ván vezetésével mindent csináltunk, a tataitól a köröndi mázas edényekig. Széles látókörű, nagy tudású, és a tudást átadni képes emberek voltak. Aztán elindultam a saját utamon, pontosabban: keresve a saját utamat. Ez se tetszett, az se tetszett igazán, míg végül a fehér alapú, sárga-zöld díszítésű kerámiáknál éreztem, hogy ez az enyém. Viszszatekintve, a kárpátaljai hucul fazekasság hatott rám leginkább és az erdélyiek közül a köröndi. Mikor belelendültem, már nemcsak edényeket készítettem, hanem kerámiaképeket és alakos kályhacsempéket is.- Eltartható ebből a család?- Közel sem, főleg, hogy most hitoktatóként dolgozom, és alig van időm odaülni a fazekaskoronghoz. Pályakezdőként, tíz évig Budapesten béreltem műhelyt, de egy drasztikus bérletidíj-emelés miatt otthagytam a fővárost. Kialakult kapcsolatom volt több népművészeti bolttal, úgyhogy a nyolcvanas években még nem jelentett gondot az értékesítés. Később bonyolultabbá vált a helyzet. Próbáltam ezt-azt. Voltam például nevelő a helyi gyermekotthonban, míg meg nem szűnt. Aztán egy nagy váltás: elkezdtem a teológiát Budapesten, és hittant tanítok nyolcvan gyereknek Pakson, Pálfán, Nagydorogon és Sárszentlőrincen. Kérdezgetik, hogy megy a tanulás ebben a korban. Élvezem! Most vagyok végzős. Az evangélikus gyülekezet felügyelőjeként is tevékenykedem több mint tíz éve. Önkormányzati képviselő is vagyok a faluban. Nem unatkozom. A fazekas munkámban, főleg kezdetben, nagyon sokat segített, hogy már akkor is kutató, filosz alkat voltam. Most meg a teológiában segít a néprajzi tapasztalat. Ahogy egy fazekas ember látja a világot, az is kőkemény filozófia. Vállalkozóbarát környezetet hoznak létre, közművekkel Új ipari park épül Bátaszéken Sok érdeklődő volt az agrárnapon BÁTASZÉK Sajtótájékoztatót tartottak tegnap délelőtt a Bonyhádi úton, ahol hamarosan elkezdik egy új ipari park alapjainak a kiépítését. Fehérvári Tamás, a Tolna Megyei Közgyűlés elnöke örömmel tudatta a sajtó képviselőivel: közel 1,1 milliárd forintból iparterület és agrárlogisztikai központ létesül, valamint iskola és tanuszoda energetikai korszerűsítése valósul meg a városban. Dr. Bozsolik Róbert polgármester az ipari parkról elmondta, egy hathektáros területről van szó, melyet minden közművel ellátnak - víz, villany, gáz, szennyvíz, csapadékvíz-elvezetés -, és ide várják a vállalkozókat, akiknek telephelyet biztosítanak majd itt. Érdeklődők már vannak, elsősorban építőipari, szállítmányozási valamint agrárjellegű vállalkozások. A beruházás teljes költségét a város pályázaton nyerte el, mely 267 millió forintot jelent. A tervezett munkák a jövő év nyarára fejeződnek be. Ide épül hamarosan az az agrárlogisztikai központ is, mely egy kétezer négyzetméteres csarnokból és egy hatszáz négyzetméteres tárolóból, hűtőházból áll. M. I. Bozsolik Róbert és Fehérvári Tamás bejárták a területet Fotó: M. D. SZEKSZÁRD-PALÁNK Az AM DASzK mezőgazdasági, rendészeti és közszolgálati ágazati képzésével, valamint a húsipari termékgyártó, pék, gazda és tejipari szakmunkás képzésekkel ismerkedett 240 szekszárdi és környékbeli általános iskolás az Agrárképzések Napján. A palánkiak szokás szerint az érzékekre is hatottak, kóstolni, tapintani is lehet azokat a termékeket, amelyek a már itt tanulók kezei közül kerültek ki. Ezen túl az érdeklődők kipróbálhatták a gépparkot, belekóstolhattak egy kicsit az itteni diákéletbe. A meghívott vendégek Mácsár Zsuzsanna, az Agrárminisztérium Agrárszakképzési Főosztály Intézményfenntartási Osztály oszt41yvezetője, Vendégh Edit, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Tolna megyei Szervezetének elnöke és dr. Léber Viola, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei igazgatója voltak. Bakáné Gyurkovics Erika a NAK képviseletében a tanuló előszerződés előnyeiről beszélt. A szakmák bemutatásában sikeres vállalkozók működtek közre, így a Lavina pékség, az MCS Mohácsi Vágóhíd Zrt., a Tolnatej Zrt. és a Syngenta Kft. képviselői. B. K.
