Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-01 / 228. szám
ß MEGYEI KÖRKÉP 2018. OKTÓBER 1., HÉTFŐ Nyugdíjba ment a szekszárdi kórház bőrgyógyászatának osztályvezető főorvosa Negyven éven át gyógyított, évtizedekig vezette az osztályt SZEKSZÁRD Dr. Bajor Klára a közelmúltban, Szekszárd Város Napján az ünnepi közgyűlésen vehette át a Tormay Károly kitüntető címet. A Balassa János Kórház májusban nyugalomba vonult osztályvezető főorvosával ebből az alkalomból beszélgettünk. Gyuricza Mihály mihaly.gyuricza@partner.mediaworks.hu - Miért lett bőrgyógyász?- A férjemmel csoporttársak voltunk, s még az egyetemi évek alatt összeházasodtunk. Ő egy „nagy szakmát”, a szülészet-nőgyógyászatot választotta. Annak nehéz az ügyeleti része, sok éjszakai munkával jár. Úgy gondoltam, valakinek a családban is helyt kell állnia, s ezért döntöttem egy úgynevezett „kisebb” szakterület mellett. A másik ok: a bőr- és nemibeteggondozóban Fenyó'háziné dr. Horváth Mária, egy fantasztikus egyéniség volt a főnök, s ő is arra inspirált, hogy ebbe az irányba induljak el a pályán. Ezt egy pillanatig sem bántam meg, nagyon szeretem a hivatásomat. A negyvenegy esztendő alatt voltam „kis orvos”, segédorvos, alorvos, majd főorvos lettem. 1994 szeptemberében neveztek ki osztályvezető főorvosnak, s 24 éven keresztül az is voltam. A bőrgyógyászat úgynevezett „kis szakma”, de soha nem volt kisebbségi érzésem a többi orvossal szemben. Ez a terület rendkívül változatos, főleg így, hogy az ember kórházban is dolgozik, ambuláns rendelésen is, s még ott a magánrendelés. A kórházi munkám során találkoztam az öszszes súlyos bőrbetegséggel, amelyeket fel kellett ismerni, meg kellett gyógyítani. Munkámban szerepe volt és van a belgyógyászatnak is, hiszen ezek a betegségek összefüggenek egymással, nagyon sok bőrbetegség belgyógyászati betegséghez kapcsolódik. Mindezek mellet a magánrendelésen kozmetológiával is foglalkoztam.- Az elmúlt négy évtized alatt, gondolom, sokat változott a bőrgyógyászat is.- Amikor dolgozni kezdtem, volt olyan betegünk, aki egy évig feküdt a kórházban, addig gyógyítgattuk. Ez teljesen megszűnt, valaha ambuláns forgalom alig volt, most meg nagyon intenzív. Naponta 30-50 ambuláns beteg fordul meg az osztályon, és akkor még nem beszéltünk a bőr- és nemibeteg-gondozóról. Az átlag életkor nő, mind több idős ember kerül a bőrgyógyászatra. Elsősorban napfény okozta károsodással, daganattal. Ezen kívül tény az is, hogy az egyre gyakrabban látogatott uszodák, wellnessrészlegek nem kívánt velejárói a vírusos, bakteriális fertőzések. Többnyire nem is anynyira a higiénia, a tisztaság hiányzik, például elég, ha az uszodában van egy gyerek, sok szemölccsel a talpán, s ez bizony másokat is megfertőzhet. Nagymértékben megnőtt az allergiás megbetegedések száma is. Az utóbbi években óriási haladást értünk el a pikkelyösömör kezelésében. A mai, korszerű biológiai terápiával a súlyos psoriasis beteg tünetmentessé tehető és az ízületi panaszok is megszűnnek.- Bizonyára nem véletlenül dolgozott 41 évig éppen a szekszárdi kórházban.- Nagyon szerettem, szeretem azt a légkört, ami itt van. Nehezen jöttem el. Azt hiszem, szellemileg is, fizikai-Dr. Bajor Klára 1953-ban született Tolnán, ott járt általános iskolába és gimnáziumba is. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen 1977-ben végezett, jó eredménnyel (cum laude), s októberben elkezdett dolgozni a szekszárdi kórházban. Férje, dr. Winkler László, szülész-nőgyógyász főorvos. Mindig jó partner volt, mondja a főorvos asszony, aki nagyra értékeli, azt is, hogy ő nyugodtan mehetett külföldi kongresszusra, konferenciára, szinte minden évben. Nemrég jött haza Párizsból, az európai bőrgyógyászati kongresszusról. Két fiuk már Budapesten él a családjával, mindketten vezető beosztásban dolgoznak. Két év Algériában Két évig Algériában dolgoztak a férjével, 1984-85-ben. Megismertek egy teljesen más kultúrát, életmódot és nem mellesleg megtanulták a francia nyelvet az angol meg a német mellé. Anyagilag is nagy segítséget jelentett a két éves kiküldetés. A megkeresett keményvalutának köszönhetően sokat jártak külföldön. lag is bírnám még a munkát. A kollégáim megbecsültek, ez kifejeződött abban is, ahogyan a búcsúztatómat megrendezték. Még most is elérzékenyülök, amikor erről beszélek. A kórháznak van egy sajátságos légköre, amit például jelez, hogy ha el is mennek, teszem azt nővérek, a többségük visszatér. Mindig nagyon jó kollektíva volt a miénk, orvosok, nővérek egyaránt, ezt a Balassa-díjjal a kórház is jutalmazta. Az évek során nagyon sok beteggel találkoztam. Ha végigmegyek a szekszárdi utcán, szinte minden második ember rámköszön. Most, hogy betöltöttem a 65. évemet, úgy éreztem, nem kellene már annyit dolgozni: napi legalább nyolc óra munka a kórházban, plusz a magánrendelések. Egy kicsit kezdett sok lenni. Aztán itt van a család. Négy unokám van, egy kislány és három kisfiú, közülük három iskolás. Most, a nyári szünet után, amikor hazamentek Szekszárdról, a kislány azt írta, hogy „Nagyon jó nagyszülők vagytok.” A nyugdíjba menetelem időpontját sem véletlenül időzítettem a nyári szünet elejére. Szeretnék minél több időt az unokákkal tölteni, hiszen, ha megnőnek, felnőnek, erre már kevesebb alkalmunk lesz. A nyugdíjazástól több szabad időt remélek. Gyerekkorom óta hegedülök, tagja vagyok a Szekszárdi Kamarazenekarnak. Nem hagyom abba a munkát sem, folytatom a magánrendeléseimet Szekszárdon, Tolnán, és októbertől heti egy napot Pakson rendelek. Még ebben az orvoshiányos világban is nyugodt szívvel jöttem el, adtam át az osztályt dr. Karagity Eliza osztályvezető főorvosnak. Hál’ Istennek nálunk több fiatal is van, a bőrgyógyászat most népszerű szakma. Soha ennyien nem voltunk az osztályon. Mindig nagyon jó kollektíva volt a miénk, orvosok, nővérek egyaránt Száz óvodás és 160 iskolás is részt vett a felvonuláson Szüreti nap, csikósparádéval Évfordulós táncosok az ünnepi műsorban DUNASZENTGYŐRGY Hagyományápolásból jeles. így értékelhető a szombati, dunaszentgyörgyi szüreti felvonulás, melyen mintegy hatszázan vettek részt a 2600 lelkes falu lakói közül. Elől vágtatott 8-10 csikós, sűrű ostorpattogtatások közepette, utánuk ment a hintó a gazdával (Binder Zoltán) és a gazdánéval (Kazinczi Krisztina), majd a szüretelők a megfelelő installációval, a bíró (Binder László) és a bíróné (Czimmer Anna), a népviseletbe öltözött gyerekek, a zenészek és mások: hagyományőrzők, pónifogatosok, szülők, hazalátogató elszármazottak, érdeklődők. A főszervező Henczéné Borbás Márta iskolaigazgató volt, aki elmondta, hogy 12. alkalommal rendezték meg a szüreti napot a településen. A mintegy száz óvodást és 160 iskolást a rokonok is elkísérték, ami már magában igen népes társaságnak számít. S még jó páran csatlakoztak a sportpályától induló, több utcát érintő menethez. A lovasok, Lacza József vezetésével vesznek részt az évről évre egyre több közreműködőt és nézőt vonzó, szeptemberi látványosságon. W. G. A faluban élő gyermekek zöme felvonult BÁTAAPÁTI Az idei, remek hangulatú szüreti mulatság kiegészült a fennállásának 20. évfordulóját ünneplő Aranyfácán Néptánc Egyesület jubileumával. A hagyományoknak megfelelően a bíró és a bíróné kikérésével indult az ünnepi program a faluban kora délután. A szerepeket valódi házaspár alakította Kasler László és felesége személyében. A minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett zajlott szüreti felvonulás a közösségi házhoz érkezett viszsza, amelynek udvarán felállított sátorban mutatta be az egyesület - az egykori, alapító táncosokkal karöltve - a jubileumra összeállított műsorcsokrát. A csoport annak idején 35 fővel jött létre. A vendégeket és a környező településekről érkezőket Darabos Józsefné, az egyesület alapító elnöke, Bátaapáti polgármestere, majd Vízin Balázs, a program műsorvezetője köszöntötte. A rendezvény során fellépett a Pyrgos Görög Tánc Együttes és a Sihell Ferry & Henna, a nap sztárvendégei. A programot - a támogatóknak köszönhetően - tombolasorsolás gazdagította, majd éjjelig tartó bál zárta. 1.1. Dr. Bajor Klára Ács Rezső polgármestertől vette át a kitüntetést a város napján Fotó: Mártonfai Dénes Tolna, Pécs, Szekszárd - az állomások
