Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-31 / 253. szám

fi BELFÖLD-KÜLFÖLD 2018. OKTOBER 31., SZERDA Óvodákat, bölcsődéket alakítanának ki a kórházak növekvő bérek Jelentősen nőttek az orvosi fizetések HÍREK Mégsem világítják át a tanárokat TERHELÉS Már nincs napiren­den a pedagógusok munka­terhelésének kérdőíves vizs­gálata - ezt erősítette meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) az Emmi. Augusztusban Maruzsa Zoltán államtitkár közölte, hogy 170 ezer peda­gógusnak küldenek kérdőívet. Más kérdések mellett rákér­deztek volna az óraszámokra. Az anonimitás nem lett volna biztosított, hiszen a kitöltőnek meg kell adnia oktatási azo­nosítóját. A PDSZ kezdemé­nyezésére egyébként 2010- ben, a Tárkival készült egy ku­tatás, az azt mutatta, egy pe­dagógusnak heti 51,5 munka­órája volt. MW Felmentették az operatőrt MIGRÁNSAFFÉR Bűncselek­mény hiányában, felmentet­te a Kúria a Pesti Srácok ope­ratőrét, László Petrát, akit ga­rázdaság miatt első, majd má­sodfokon is elmarasztaltak a bíróságok, mert a vád szerint 2015 szeptemberében mig­­ránsokat rúgott meg Rész­kén, amikor illegális beván­dorlók áttörtek az államhatá­ron. A Kúria szerint az opera­tőr nem követett el garázdasá­got; igaz, a bírói testület nem találta megalapozottnak a vé­delem érvélését sem, amely szerint László Petra jogos ön­védelmi helyzetben volt, ami­kor a felé rohanó migránsokat megrugdosta. (Pesti Srácok) Újra Jövőre is folytatódik az orvo­sok bérének dinamikus eme­lése, 871 ezer forintos orvo­si és 400 ezer forintos szak­dolgozói átlagfizetést tervez­nek. A szakdolgozókat illető­en a kormányzat valamilyen formában a lakhatást is segí­tené, és kórházakhoz tartozó óvodákat hozna létre, hogy így is támogassa a munka­­vállalókat. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu BORÍTÉK Csak ebben az év­ben majdnem 100 ezer forint­tal nőtt az orvosok havi brut­tó bére, adta hírül a Pesti Srá­cok. Az egészségügyben dol­gozók bruttó fizetési adatait az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma (Emmi) bocsá­totta a portál rendelkezésé­re, a Magyar Államkincs­tár (MÁK) október 4-i elem­zése alapján. Ebből kiderül: 2003-ban egy orvos havi bruttó 261 580 forintot vihe­tett haza, egy egészségügyi szakdolgozó 132 019 forintot, az egyéb egészségügyi dolgo­zók pedig 112 368 forintot. A fizetések 2010-ig az inflá­cióval is alig tartottak lépést, az orvosok bruttó bére akkor 338 126 forint, a szakdolgo­zóké 170 925 forint, az egyéb egészségügyi dolgozóké pe­dig 150 611 forint volt. Ezzel szemben az idén (az első nyolc hónap adatai sze­rint) az orvosok bruttó átlag­bére 714 019 forint, a szak­dolgozóké 328 963 forint, az egyéb egészségügyi dolgozó­ké pedig 268 145 forint volt. A bérnövekedés folytatódni fog, jövőre ugyanis 871 103 forintos bruttó orvosi, illetve 401 334 forintos szakdolgo­zói átlagfizetést terveznek, amely remélhetőleg mérsé­keli majd a területi és egyéb különbségeket. A MÁK ada­tai tartalmazzák az összes állami, illetve önkormányza­ti egészségügyi intézmény­ben dolgozó személy összesí­tett havi fizetési adatait, et­től, mivel átlagszámról van szó, egyes orvosok vagy szak­dolgozók fizetése felfelé és lefelé is jelentősen eltérhet. Az eltérések egyebek mel­lett a beosztásból, a szolgála­ti időből, a területi különbsé­gekből adódhatnak. Bérfejlesztést nemcsak az orvosoknál, hanem a szakdol­gozóknál is terveznek, utób­biak esetében a lakhatást is segítik majd valamilyen for­mában - közölte Horváth Il­dikó egészségügyért felelős államtitkár a Karc FM rádió­ban. Hozzáfűzte: mivel sok gyermeket nevelő nő dolgo­zik az egészségügyi intéz­ményekben, kórházi óvodák, bölcsődék kialakítását is ter­vezik. Bukarest odavan Juncker állításától ERDÉLY Jean-Claude Juncker az elmúlt négy és fél évben bebi­zonyította, hogy alkalmatlan az Európai Bizottság vezetésé­re - jelentette ki Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügymi­niszter arra reagált, hogy a ro­mán külügyminisztérium üd­vözölte Juncker december else­jével, azaz Erdély és Románia egyesítésének centenáriumi ünnepségével kapcsolatos ál­lásfoglalását. Ismeretes, az Eu­rópai Bizottság elnöke a nagy román egyesülés napját egész Európa ünnepének nevezte. Szijjártó hangsúlyozta, Eu­rópa akkor lesz erős és egysé­ges, ha elfogadjuk, hogy bizo­nyos történelmi dátumok egye­seknek örömöt jelentenek, má­soknak viszont fájdalmat. Az is fontos lenne, hogy azok­tól, akik szomorúan emlékez­nek egy eseményre, ne várják el, hogy örüljenek, az ilyen elvá­rás ugyanis erkölcstelen és tisz­tességtelen - fogalmazta meg. A bukaresti külügyminisz­térium úgy látja, hogy Juncker üzenete annak a román állam­nak az európai elismerése, amely „az idők során hatha­tós, a legszigorúbb szabványo­kat is kielégítő” intézkedéseket hozott a nemzeti kisebbségek érdekében. Köztudott viszont, hogy Románia nem tartotta be 1918. december 1-jei gyulafe­hérvári ígéreteit kisebbségei­vel szemben. BDA Nem siratja Merkelt a német média VÉGJÁTÉK Nincs gyász Német­földön, a sajtó vegyesen érté­keli Angela Merkel döntését CDU-pártelnöki pályafutása befejezéséről. A Bild Gyertek vissza, AfD-szavazók! címmel közölt kommentárt, amely szerint Merkel „politikai örök­ségéhez” hozzátartozik az Al­ternatíva Németországnak (AfD), „egy párt, amelyben a holokausztot ártalmatlanként feltüntető emberek és rasszis­ták a hangadók”. Merkel sok millió embert fordított maga ellen menekültpolitikájával, és így „tömegesen vándorol­tak át az AfD-hez CDU-szava­­zók”. A lemondás „helyes, és sürgetően szükséges volt”. Egyáltalán nem biztos, hogy Merkel „terve” beválik, és 2021- ig kancellár tud maradni, mert a szocdem pártban kétségessé válhat a kormányzás folytatá­sa, a testvérpárt bajor Keresz­tényszociális Unióban pedig új lendületet vehet az elnök, Horst Seehofer körüli vita - ír­ta a Spiegel Online. Kiss J. László, a Corvinus Egyetem tanára az ECHO TV esti műsorában kijelentette, Merkel egyik politikai hagyté­­ka az a másfél millió migráns, Mutti megy, de marad Fotó: MTI aki Németországba érkezett el­lenőrizetlenül. Soha ilyen kon­centráltan és ilyen rövid idő alatt nem érkezett ekkora tö­meg - tette hozzá. A szakértő azt is megemlítette, hogy a Zöl­dek menekültpolitikája egybe­esik Merkel menekültpolitiká­jával. Az Alternatíva Németor­szágnak (AfD) formációval el­lentétben a Zöldek nyitottak az európai föderáció felé. Kiemel­te: a kancellár sosem szavaztat­ta meg a Bundestagot a mene­kültkérdésről, megsértve ezzel a schengeni és a német szabá­lyokat is. MW Többen is pályáznak elnöknek Friedrich Merz is elindul a CDU elnöki tisztségéért a párt de­cemberi kongresszusán, jelen­tette be a politikai pályafutását 2009 óta szüneteltető egykori szövetségi parlamenti frakció­vezető (őt követte Merkel ezen a poszton). Mellette még Annegret Kramp-Karrenbauer pártfőtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter is jelez­te, elindul a pozícióért. Nem nagyobb a román minimálbér értéke, mint a magyaré A nettó pénzt kell figyelni MÉRTÉKEK Valótlan informá­ciónak bizonyult az Mfor.hu portálon kedden megjelent cikk, amely azt állította, hogy a román minimálbér maga­sabb a magyarnál. Ezzel szem­ben a tény az, hogy a magyar minimálbér nettó értékét te­kintve mintegy 18 százalék­kal haladja meg a román mi­nimálbér hasonló adatát. Az Mfor írása ettől függetle­nül Is zavaros, mivel az anyag­ban keverednek a fogalmak és összemossák a bruttó és a net­tó minimálbér kategóriáit, il­letve viszonyítási pontként használják a vásárlóerő-pari­tást is. Ennek már csak azért sincs túl sok értelme, mert az adóterhek országonként elté­rőek, akár az adott éven be­lül is változhatnak, ráadásul a bruttó minimálbért nem, csak a nettó minimálbért le­het ténylegesen elkölteni a boltokban. Idén Magyarország kele­ti szomszédjánál jóval kisebb mértékben emelkedett a net­tó érték a bruttó (30 százalék) növekedéséhez képest. Ennek oka, hogy a bérre rakódó mun­káltatói járulékok csaknem teljesen megszűntek, ennek a típusú köztehernek a szere­pét pedig a munkavállalói já­rulékok vették át. Magyarán a bruttó minimálbér emelke­désének egy részét egyszerű­en a bruttó minimálbér adó­tartalmának a megnövelé­se generálta. Vagyis a bruttó minimálbér tekintetében Ro­mánia hiába jár Csehország, Szlovákia, sőt Portugália előtt is, mindez a lényegét tekintve fiktív növekedés. A levonások után ugyanis - lejben számítva - mindösz­­sze 9 százalékot ért el a nettó minimálbér emelkedése 2018- ban, amely nemhogy megelő­zi, el sem éri a magyarországi szintet. A hazai jövő évi mini­málbér emelkedni fog, ennek mértékéről a kormány állan­dó konzultációs fórumán zaj­lanak a tárgyalások a verseny­­szférával. VG | A romániai és a magyarországi minimálbér összehasonlítása (Ft) Románia Románia Magyarország Magyarország (bruttó) (nettó) (bruttó) (nettó) 2018 132100 80800 138000 91770 2019 144600 88500-­Forrás: VG-gyűjtés Bővíthetik a honvédség létszámát PARLAMENT Az Országgyűlés az eddigi 29 700-ról 37 650- re növelte a Magyar Honvéd­ség létszámának felső határát, igazodva a Zrínyi 2026 prog­ram céljaihoz. Benkő Tibor honvédelmi miniszter koráb­ban azt mondta, a kormány célja, hogy erős magyar hon­védséget építsen, ehhez pe­dig növelni kell a hivatásos és még inkább az önkéntes tar­talékos katonák számát. A ka­binet ehhez új, modern fegy­vereket szerez be. A felsorolt összlétszám nem tartalmazza a legfeljebb húszezer önkéntes tartalékos számát. MTI/MW BALKAN/MIGRACIO Tesztelik a magyar határt a migránsok, a nyugat-balkáni útvonalon több mint het­venezer bevándorló gyűlt össze - jelentette ki Németh Szilárd, a HM parlamenti államtitkára az Echo TV műsorában. A migránsok most választás előtt állnak: Horvátország felé indulnak, vagy pedig vállal­ják, hogy a magyar hatóságok kezére kerülnek - tette hozzá. Németh Szilárd emlékeztetett, Magyar­­ország határait a legkorszerűbb műszaki határzár védi, emellett a kormány által teremtett jogi környe­zet is garantált. A rendfenntartást segíti a komoly együttműködés Macedóniával, Szerbiával, Horvátor­szággal, illetve minden olyan állammal, amely már megtapasztalta a bevándorlás hatásait MW

Next

/
Thumbnails
Contents