Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-30 / 252. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. OKTÓBER 30., KEDD Súlyos sérüléseket okozott a gyorshajtás PAKS Bűnösnek mondott ki a bíróság egy hatvanhat éves férfit közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, és azért három hónap szabadságvesztésre ítélte és egy évre eltiltotta a B kategóriájú járművek vezetésétől. A fogházbüntetés végrehajtását egy év próbaidőre felfüggesztették. Az ítélet jogerős - tájékoztatott dr. Kovács Ildikó, a Szekszárdi Törvényszék sajtószóvivője. A bíróság kötelezte a vádlottat a felmerült bűnügyi költségből közel 168 ezer forint megfizetésére. Tavaly április 11-én történt, hogy a férfi 5 óra 50 perc körül, borult időben haladt a töredezett, egyenetlen, hullámos, kátyús, de száraz úton Sárszentlőrinc irányából Nagydorog felé. A vezető melletti ülésen foglalt helyet az utasa, aki menet közben kikapcsolta a biztonsági övét. A vádlott egy balra ívelő kanyarba mintegy 95-105 km/ órás sebességgel érkezett. Nem tudta követni a kanyar ívét, ezért azt le kellett vágnia. Ennek ellenére sem tud-Nem tudta bevenni a kanyart ta az autót a kanyarban tartani, a jármű lesodródott a jobb oldali füves útpadkára, majd ezt követően áttért a menetirány szerinti bal oldalra, egy fának ütközött, és a tetejére borulva állt meg. A vádlott sérülései nyolc napon belül gyógyulóak voltak. Utasának a zúzódások mellett eltört három csigolyája, elrepedt az egyik csuklócsontja és eltört az orrcsontja. A sértettet megműtötték, a baleset következtében a nyaki gerinc mozgása jelentősen beszűkült. Tényleges gyógyulása körülbelül öt hónapra tehető. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a vádlott idős korát, büntetlen előéletét. Ugyanakkor súlyosító körülményként értékelte a sértett többszörös, súlyos és maradandó sérülését, az ebből következő megnehezült élethelyzetét, valamint a hoszszú gyógyulási időt. 1.1. A székelyek máig őrzik a bácskai emlékeiket A Bukovinai székelyek Bácskában című kiállítás megnyitóján közreműködött a Teveli Székely Kör is \ Beküldött fotók Fotók és tárgyi emlékek mutatják be a három év történetét A kicsiny, mintegy tizenötezres népcsoport új hazára lelt a Bácskában és próbált megkapaszkodni. Erről szól a teveli általános iskolában megnyílt kiállítás, amely a bukovinai székelyek bácskai hányattatását járja körül. Balázs László laszlo.balazs@mediaworks.hu TEVEL A Szabadkai Városi Múzeum anyagából összeállított kiállítás, a Bukovinai székelyek Bácskában című tárlat nyílt meg az általános iskola könyvtárában. Az ünnepélyes megnyitón dr. Papp Árpád, a Szabadkai Városi Múzeum néprajzos-múzeológusa, a kiállítás készítője ismertette a tárlat létrejöttét. Az anyag a bukovinai székelyek bácskai három és fél évének történetét mutatja be, egyebek mellett fotókon és tárgyi emlékeken keresztül - mondta Asztalos Zoltán, a Teveli Fiatalok Egyesülete (TEFE) civilszervezet elnöke. A bukovinai székelyek bácskai történetéről a kiállítás mellett egy katalógus is készült, amelyből az érdeklődők még részletesebben megismerkedhetnek a népcsoport múltjával. - Ami rendkívül fontos a témában és a kiállításban, hogy a második világháború alatti etnikai viszonyokat is tárgyalja. Olyan mondanivalót tár a látogató elé, ami számunkra eddig nem volt elérhető - mondta dr. Papp Árpád néprajzkutató. A bukovinai székelyek egy magyar népcsoport, akik az egykori Bukovinában telepedtek le, és öt falut népesítettek be. A valamikori Bukovina mostanra Románia és Ukrajna között van felosztva. A bukovinai székelyek betelepítése 1941-ben, vagyis 77 évvel ezelőtt kezdődött meg Bácska területére. „Ez a kicsiny népcsoport, mintegy 15 ezres népcsoport új hazára lelt itt Dr. Papp Árpád (balról), Erős Pál és Asztalos Zoltán Az érdeklődők fotókat és tárgyi emlékeket láthatnak a kiállításon a Bácskában próbált megkapaszkodni. Nem neki köszönhető az, hogy ez nem sikerült, hiszen az újabb váltás során, 1944-ben a visszatérő partizánok, illetve a szovjet hadsereg előrenyomulása miatt egyik napról, vagy egyik óráról a másikra 1944 októberében el kellett innen menekülniük” - mondta még korábban a gyűjtemény szabadkai kiállításmegnyitóján Potápi Árpád János, nemzetpolitikáért felelős államtitkár. A bukovinaiak 1944 után Magyarország területén telepedtek le. Szétszóródtak a Dunántúlon, 1945 májusában pedig Bonyhád központtal Dél-Tolnába, Észak-Baranyába és Bács-Kiskun megye déli részeire telepítették be őket. A kiállítás létrehozását a Nemzetpolitikai Államtitkárság is támogatta. A teveli megnyitón közreműködött a Teveli Székely Kör. A tárlat november 15-ig látogatható. HIRDETÉS Jelentős állami támogatást kapott a város Az utolsó állomás az úszás november 17-én Futás után tekertek BÁTASZÉK A végéhez közeledik a város egyik legnagyobb beruházása. A Kalász János Városi Sportcsarnok felújítását június 18-án kezdték el és napokon belül hivatalosan is átadják, bár már a diákok október elejétől használatba vették. Megújult a vizesblokk, a küzdőtéren kicserélték a parkettát, kialakították a menekülési útvonalat, illetve menekülési ajtókat építettek be, nyílászárókat cseréltek, illetve napelemrendszert szereltek fel, üzemeltek be. A felújtás költsége közel hatvanmillió forint lett, de a város jelentős támogatást kapott állami pályázatokon keresztül is. M. I. PAKS A kerékpározás állomásához ért a „Fuss, ússz, kerékpározz a gyermekedért” program, melyet a Paksi Sportegyésület Szabadidő Szakosztálya szervezett. A Paksi Hírnök beszámolója szerint a hagyománnyá vált, óvodásoknak, iskolásoknak valamint szüleiknek szóló sportrendezvény második próbatétele a csónakháztól indult. A futás és kerékpározás után november 17-én az úszás következik. A programban résztvevő intézmények a sorozat végén hétszázötvenezer forint összértékű díjazásban részesülnek. B. K. A kerékpáros képgaléria: TEOL.hu Fotó: Molnár Gyula Pap Péter ügyvezető a megújult csarnokban Foto: Makovics K. Elkészült a csarnok )
