Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)
2018-10-18 / 243. szám
12. MEGYEI KÖRKÉP 2018. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK A zavaros, háború utáni helyzetet kihasználva majdnem megúszták rémtetteiket Segítőnek ajánlották magukat, majd megölték áldozataikat A szörnyű tettért nagy árat fizetett az elkövető (képünk illusztráció) Fotó: Shutterstock Utolsó szavaival arról beszélt, hogy megbánta tettét Folytatjuk Tolna megyei gyilkosságok sorozatunkat, melyben három kórházi ápoló szörnytettét, s annak büntetését elevenítjük fel. Munkatársunktól szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu SZEKSZÁRD Szalay Elekné 1921 februárjának végén elmebeteg fiát a demarkációs vonalon át Abaligeten keresztül Pécsre akarta levinni. Csontos Jenő, Borhauser József és Polhammer Ernő kórházi ápolók az anyát fiával együtt meggyilkolták, és elrabolták negyedmillió koronányi készpénzét. Csontos Jenőt a budapesti rendőrség fogta el, Borhauser József a kaposvári kórházban akadt horogra, Polhammer Ernőt pedig Pécsett tartóztatták le. Mivel a pécsi törvényszék meg nem szállott területén elkövetett statáriális bűnügyeket a szekszárdi törvényszék tárgyalta, a rendőrség Csontost és Borhausert a szekszárdi ügyészség fogházába szállította. Majd az ügyészség lépéseket tett, hogy a pécsi rendőrség Polhammert is szállítsa Szekszárdra, hogy a tárgyalást mielőbb megtarthassák. Csontos és Borhauser bevallották, hogy Szalaynén és a fián kívül Mittich Miklósnét és Stein Ellát is meggyilkolták és kirabolták, akik Pécsről a demarkációs vonalon át igyekeztek Dombóvár felé. A három cinkos vezetőnek ajánlkozott, hogy átvezetik őket a szerb őrsökön keresztül. Ahelyett azonban, hogy segítségükre lettek volna, meggyilkolták, kirabolták őket. Külön-külön elmondták a gyilkosság és a rablás részleteit, és ezek a részletek csekély eltéréssel mindenben megegyeztek. Azonban a gyilkosság harmadik tettese, a Pécsett fogvatartott Polhammer Ernő tagadott. Az ő bűnösségét azonban Szalay Elekné elmebeteg fia igazolta. A fiút a gyilkos társaság a többi áldozattal együtt szinte agyba-főbe verte, és azt gondolták, ő is meghalt. Azonban a fiú magához tért, és bement Pécsre a kórházba, ahol elmondta, hogy négyüket megtámadták, vasdorongokkal fejbe verték, és kirabolták. A pécsi törvényszék vizsgálóbírója a szekszárdi ügyészség adatai alapján kereste a gyilkosság helyszínét, hogy az áldozatok elföldelt hulláit megtalálják. Ugyanott ásták el azt a vasdorongot is, amellyel az aszszonyok fejét összezúzták. Abban az időben a szerb hatóságok nem igen törődtek a magyarok élet- és vagyonbiztonságával. Nem kutattak az eltűnt asszonyok után, és ha a meggyilkoltak budapesti hozzátartozóinak nem tűnt volna fel övéik hosszú elmaradása, ezt a bűntényt sem sikerült volna felderíteni. Szekszárdon Joób Imre vizsgálóbíró hamarosan felderítette az ügyet, a vádemelést pedig Pati-Nagy Sándor kir. ügyész készítette elő. Közben kiderült, hogy a gyilkosoknak bűntársaik is voltak, akik Pécsett maradtak. Ezeket a szekszárdi kir. ügyészség megkeresésére Pécsett letartóztatták. Egy ideig úgy volt, hogy a bűnper egyesítésére a Pécsett levő vádlottakat Szekszárdra hozzák, és itt tárgyalják le az ügyet. Időközben azonban a szerbek kivonultak Pécsről és a szekszárdi törvényszék joghatósága is megszűnt a felszabadult Baranya megye felett. A szekszárdi kir. ügyészség a vádlottakat átkísértette Pécsre és az ottani kir. törvényszék ítélkezett a bűnösök fölött, akik közül Csontos Jenőt halálra ítélték. Ezt az ítéletet a kúria is helyben hagyta. Bár Csontos kegyelemért fordult a kormányzóhoz, az ál-Csontos még utoljára megszólalt teljesen nyugodt, reszketés nélküli hangon: - Egy szavam volna még. Hálásan megköszönöm, különösen azt, amit a nagyságos vezető ügyész úr az utolsó napon velem tett, minden óhajomat teljesítette. Hálát adok a jóistennek, hogy ilyen kitartással tudtam végigélni. Megbántam, amit elkövettem. Nyugodtan halok meg, megérdemlem a halált, de bocsássanak meg nekem. És a tisztelt közönségnek is azt mondom, bocsássanak meg. Az én rossz múltam olyan volt, hogy megérdemeltem ezt a büntetést. Méltó vagyok a halálra. Kérem, hogy ebben az utolsó percben... kérem, hogy bocsássanak meg. Ezt követően megtette utolsó lépéseit a bitófa felé. Miután megállapították a halál beálltát, az aláírás szabályai szerint a holttestet még fél óráig függve hagyták. 7 óra 45 perckor levették a bitófáról, egy festetlen koporsóba fektették, és ideiglenesen az ügyészségi fogház halottaskamarájába helyezték. lamfő nem élt kegyelmezési jogával. A kormányzó elutasító válaszának közlése után Báli Mihály állami hóhért segédeivel együtt Pécsre rendelték, hogy a csütörtökre kitűzött akasztást végrehajtsa. Csontos és társai előtt kihirdették az ítéletet, Csontost pedig átvitték a siralomházba, ahol dr. Dőry László teológiatanár készítette őt fel a halálra. Gyönyörű meleg tavaszi napra virradt Pécs május elsején, Csontos Jenő ezen a szép tavaszi napon vezekelt életével súlyos bűneiért. Ez nagy közönséget vonzott az ügyészségi fogház épülete élé. Azonban a kíváncsiak nagy tömege nem juthatott be a fogház udvarára. A kapuban fegyveres fogházőrök álltak fel, s szigorúan igazoltak mindenkit. Csak azokat engedték be, akiknek erre írásos engedélyük volt. Mintegy ötvenen kaptak ilyen belépőjegyet, katona- és rendőrtisztek, orvosok, ügyvédek, egy-két színész és a sajtó képviselői. Nagyon rövid út ez, de pokolian borzalmas. Csontos Jenő mégis úgy tette meg ezt az utat, mintha nem ő lett volna a halálraítélt. Mikor 7 órakor a vezető kir. ügyész kiadta a rendeletet, hogy vezessék elő Csontost, a mintegy 100-200 főnyi közönség soraiban nyomasztó csend támadt. A fogház udvarát komoran uralta az akasztófa és a három hóhér. Oldalt fehér asztal körül a vezető ügyészen kívül Vargha József dr. törvényszéki bíró, Schvammer Károly kir. ügyész, Böck Béla. dr. törvényszéki jegyző, Schutták József városi tanácsnok, Jellachich István dr. és Szász Béla dr. törvényszéki orvosok ültek. Az asztalra feszületet tettek és két sápadtan égő gyertyát. Mindenki mereven az udvar alsó vége felé nézett, ahol megjelent szuronyok közt az elítélt. Lassan lépkedett a keskeny úton felfelé, kezében olvasó. Mellette fehér papi ruhában a gyóntatólelkész, Dőry László. Csontos kegyelemért fordult I kormányzóhoz, de ő nem élt e jogával Málinger Anita és Kovács Gergő sikert aratott Erdélyben Gyulafehérváron adtak koncertet Családbarát a paksi önkormányzat SZEKSZÁRD-GYULAFEHÉRVÁR Az „Ősszel érik babám, a fekete szőlő” című gyermeknéptánc-találkozó záró bálján léphetett fel Málinger Anita és Kovács Gergő Gyulafehérváron. Dr. Ladányi Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke kérte fel a két szekszárdi énekest, akik több mint százötven határon túli magyarnak adtak csaknem kétórás koncertet a négycsillagos gyulafehérvári Pare Hotelben. Műsorukban felcsendültek ismert magyar operettrészletek, filmzenék, retro- és nosztalgiaslágerek, megtáncoltatva, és közös éneklésre késztetve a bál résztvevőit. A koncert sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az énekesek újabb felkéréseket kaptak Erdély más településeire. A fellépéseket a két szervező, Tajti Zoltán és Janicska Zsuzsa már elkezdték lefoglalni. Málinger Anita és Kovács Gergő neve és hangja egyébként jól ismert már a hazai közönség előtt. Mindketten Szekszárdon, a Tücsök Zenés Színpad énekeseként kezdték a színpadi szereplésüket, és azóta szólóban és duettben is számos helyen a közönség elé álltak. H. E. Kovács Gergő, Málinger Anita és dr. Ladányi Árpád Beküldött fotó PAKS-BUDAPEST Családbarát Önkormányzat Díjat nyert el Paks Város Önkormányzata a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOÉ) pályázatán - tájékoztatott a polgármesteri hivatal. Az önkormányzat alapvető célja, hogy a hagyományos családi értékek mentén minél szélesebb körben támogassa a családokat, javítsa életminőségüket, komfortérzetüket, így növelje a gyermekvállalási kedvet, és csökkentse az elvándorlást. A NOÉ Családbarát Önkormányzat Díj átadójára ünnepélyes keretek között a Parlamentben került sor az elmúlt pénteken. A családbarát címmel oklevelet, díjat kapnak a települések, és az elismerés lógóját használhatják a levelezésükben. A díjjal a NOE a családok életét könnyebbé tevő kreatív ötleteket kívánja elismerni. Olyan településeknek adományozza, amelyek koncepcióikkal, intézkedéseikkel a családos közösségeket erősítik. A pályázatok elbírálásakor nagyságuk, lehetőségeik, adottságaik alapján vizsgálja az önkormányzatokat a civilszervezet. Először 2005. július 11-én, a népesedés világnapján adták át az elismerést. TN
