Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-17 / 242. szám

4. MEGYEI KÖRKÉP 2018. OKTOBER 17., SZERDA Egyed Antalnak állítottak emléket Engedélyeztetni kell a korábban létesített kerti kutakat is SZÉKESFEHERVAR Egyed An­­tal-domborművet avattak Szé­kesfehérváron. A Tolna Megyei Honismereti Egyesület névadó­ja 1779-ben született a király­városban, most pedig a Vörös­marty Képtár homlokzatán ál­lított emléket neki a település, tudtuk meg Barteczka Máriá­tól, a szervezet titkárától. A tör­ténetíró, költő és fordító római katolikus plébános Egyed An­tal Vörösmarty Mihály barátja volt. Bonyhádon és Dunaföld­­váron szolgált, miközben évti­zedekig gyűjtött forrás értékű adatokat Tolna vármegyéről. Ő volt megyénk első helytörténet írója, aki ma is hasznos tanul­mányokat hagyott hátra a hon­ismereti mozgalomnak, és aki Dunaföldváron hunyt el 1862- ben. Az emléktáblát avatok méltatták az Egyed Antal élet­rajzával és munkásságával fog­lalkozó Tolna megyeiek, így Ka­­czián János és Cserna Anna ku­tatási eredményeit is. Mindket­ten tagjai a honismereti egye­sületnek, amelynek nevében dr. Gesztesi Enikő elnök és Bar­teczka Mária titkár helyeztek el koszorút a székesfehérvári önkormányzat támogatásával készült domborműnél. B. K. Dr. Gesztesi Enikő és Barteczka Mária a dombormű előtt Nem Év végéig kell legalizálni az engedély nélkül létesített kutakat, bár az agrárka­mara kezdeményezte, hogy az érintettek újabb türel­mi időt kapjanak. A vízgaz­dálkodási törvénybe egyéb­ként 2016-ban került be, hogy a korábban engedély nélkül létesített kutakra is engedélyt kell kérni. Tolna megyében, főleg vidéken, több tízezer kerti kút van, melyek többsége öntözési feladatot lát el. Mauthner Ilona ilona.mauthner@mediaworks.hu TOLNA MEGYE Olvasóink közül többen is lapunkhoz fordul­tak azzal a kérdéssel, hogy mi lesz a sorsuk az ásott ku­taknak, be kell-e, és ha igen, meddig kell bejelenteni eze­ket a létesítményeket, és fő­leg hol és kinnek..- Hamarosan lejár az a ha­táridő, december vége, amely­nek elmulasztása esetén víz­ügyi bírsággal fenyegetik az ásott kutak tulajdonosait. A kormányrendeletből sajnos nem derül ki - vagy mi fa­lusi emberek legalábbis nem tudjuk kiolvasni - hogy az udvaron levő, évtizedekkel ezelőtt létesített ásott kútra kell-e úgynevezett fennma­radási engedélyt kérni. Ezek általában nem érik el a har­minc-negyven méter mélysé­get sem. Nem lehet tudni, me­lyik kút esik a rendelet hatá­lya alá - foglalta össze a ha­sonló problémával küzdő ol­vasóink gondolatait Győri La­jos vidéki olvasónk. Amit biztosan lehet tud­ni, hogy december 31-ig kell fennmaradási engedélyt kér­ni a 2018. január 1-je előtt en­gedély nélkül létesített ku­takra. Amennyiben a léte­tudható mennyi van A tulajdonosok abban bíznak, hogy meghosszabbodik a határidő Fotó: Shutterstock Sokan szeretnék, ha meghosszabbítanák a határidőt A házi kutak tulajdonosai nyá­ron még reménykedhettek ab­ban, hogy az engedélyeztetési kötelezettséget eltörlik, ugyan­is, az Országgyűlés júliusban megszavazta a vízgazdálkodá­si törvény módosítását, mely szerint nem kellett volna enge­délyeztetni a nyolcvan méter­nél sekélyebb kutakat. Ezt a módosítást utasította el az Alkotmánybíróság augusz­tusban. Az indoklás szerint a módosítás veszélyeztetné ha­zánk vízgazdálkodását. „Az állam alaptörvényből fa­kadó kötelezettsége a felszín alatti vizek mennyiségi és mi­nőségi védelme, valamint a vízhasználat jövő generáci­ók érdekeit is figyelembe vevő szabályozása” - fogalmazott az Alkotmánybíróság. A víz­gazdálkodási törvénybe egyéb­ként 2016-ban került be, hogy a korábban engedély nélkül lé­tesített kerti kutakra is enge­délyt kell kérni. Új fejlemény ebben a sokakat érintő ügyben, hogy a Nemze­ti Agrárazdasági Kamara kez­deményezte az engedélyezte­tés határidejének 2020 végé­ig történő meghosszabbítását. A javaslatról a napokban tár­gyal a kormány. sítményt a tulajdonosa ha­táridőig nem engedélyezteti, úgy bírságra számíthat, ami maximum háromszázezer fo­rint lehet természetes szemé­lyek esetén. A fennmaradási engedélyezés a jegyző hatás­körébe tartozik ha: a kút nem érint karszt- vagy rétegvizet, ha az éves mennyiség az öt­száz köbmétert nem haladja meg, ha a kút épülettel ren­delkező ingatlanon van, ha a kérelmező magánszemély, ha a kút háztartási igényeket szolgál. Amennyiben a felsorolt fel­tételek közül bármelyik nem A 90-es években volt nagy divat kutat fúratni teljesül, tehát például gazda­sági célú létesítményről van szó, akkor nem a jegyző, ha­nem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tar­tozik a kút fennmaradási en­gedélyezési eljárása. Dr. Bozsolik Róbert, Báta­­szék polgármestere elmond­ta, nincs pontos információ­juk arról, hogy a településhez tartozó területeken hány fúrt kút van. De ugyanez a hely­zet a megye többi településén is, legyen az város vagy falu. A városvezető elmondta azt is, hogy a 90-es években nagy divat volt kutat fúratni, mert erről oldották meg a kertek locsolását, sőf bizonyos ese­tekben az állatok itatását is, és van, ahol ellátja a háztar­tást is, így valószínűsíthető, hogy legalább minden har­madik háztartásban lehet ilyen kút, ami ezres nagyság­rendet jelenthet. Bátaszéken eddig még egyetlen személy sem kért fennmaradási enge­délyt a fúrt kútja miatt. A hozzájuk legközelebbi bíróságon részesei lehetnek a távoli tárgyalásnak Biztonságos meghallgatási rendszer Jéri Tamás (balról), dr. Farkas László és Tóth József informatikus Fotó: Mártonfai Dénes SZEKSZÄRD A távmeghallga­tásról tartottak tájékoztatót kedden a Szekszárdi Törvény­széken. A bírákon és bírósá­gi dolgozókon kívül részt vet­tek a rendezvényen a rendőr­ség, az ügyészség és a megyei BV-intézet képviselői. A meg­jelenteket dr. Far­kas László, a tör­vényszék elnökhe­lyettese köszöntöt­te. Jéri Tamás, a Tolna Megyei BV. intézet parancsno­ka elmondta, hogy a fogvatartottak biztonságos szállí­tása a sokszor távoli börtönök­ből a tárgyalásra jelentős hu­mán és anyagi erőforrást köt le. Ezért fontos, hogy a jövő­ben lehetőség lesz arra, hogy az e célra kialakított helyiség­ben távolról hallgassák meg a fogvatartottat. Dr. Farkas László elmondta, hogy tanúk és büntetés-vég­rehajtási intézetben lévő fog­vatartottak távmeghallgatá­sára a bíróságok egyik fejlesz­tési programja keretében nyí­lik lehetőség. A biztonságo­san kiépített rendszer segít­ségével a tárgyalóteremben jelen nem lévőket is meghall­gathatnak. Idővel az összeköt­tetést kialakítják nemzetközi szervezetekkel is. A rendszer segítségével időt és pénzt le­het megtakaríta­ni. A tanúként sze­replő állampol­gároknak is ked­vező a lehetőség, ha nem kell a tár­gyalás helyszínére utazniuk, hanem a hozzájuk legkö­zelebbi bíróságon is részesei lehetnek a távoli tárgyalásnak. A modern vi­deó-kommunikációs techno­lógiát az országban először az Egri Törvényszék épületében építették ki és 2018. május 24- én szimulált tárgyaláson mu­tatták be. A kép- és hangfelvé­telt rögzítik. A modern technológia be­vezetésének jogi hátteréről is szólt dr. Farkas László. Mint elmondta, az új büntetőeljárá­si törvény bizonyos esetekben kötelezővé teszi a telekommu­nikációs eszközök használa­tát. Védett tanúk, vagy a kü­lönleges bánásmódot igény­lő sértettek, például fiatalko­rúak, vagy éppen a szexuá­lis bűncselekmények sértett­jei esetében fontos, hogy nyu­godt körülmények között, a vádlottól távol, külön terem­ben tehessék meg vallomásu­kat. A védett tanúkat csak a bíró látja, a hangjuk pedig el­torzítva hallatszik. Eddig két­száztizenöt állomás épült ki az országban. Tolna megyében egy a tör­vényszéken, kettő pedig a Szekszárdi Járásbíróságon van. Amikor a távmeghallga­tásra alkalmas tárgyalóter­mekben épp nem zajlik tár­gyalás, akkor azt a bíróságok értekezletek, képzések meg­tartására is használhatják, akár videókonferencia kere­tében. A tegnapi szekszárdi bemutatón a kép és hangkap­csolat jó minőségben létrejött a börtönnel és a járásbíróság­gal, nem sikerült viszont az összeköttetést megteremteni a Pécsi Törvényszékkel. 1.1. Támogatják megyénk tehetségeit TOLNA MEGYE Kihirdették a Nemzet Fiatal Tehetségeiért Ösztöndíj nyerteseit. A támo­gatást elnyerő fiatalok között több Tolna megyei is szerepel. Szekszárdról Csizmazia Dó­ra és Táczi István, Bonyhád­­ról Pókai Eszter és György Le­vente, Tolnáról Rappay Bence Zsolt és Rák Olivér, valamint Dombóvárról Németh Miklós, Paksról Kirchkeszner Csaba és Bogyiszlóról Szűcs Boldi­zsár részesül támogatásban. Az elismeréseket az Embe­ri Erőforrások Minisztériuma dísztermében adták át nem­régiben. Köszöntőjében Bene Dániel, az Emberi Erőforrá­sok Támogatáskezelő főigaz­gatója elmondta, hogy a tehet­ségek támogatása Magyaror­szág jövőjét jelenti, és fontos célnak tartja a támogatáson túl az ösztöndíjasok életpálya­követését is. Dr. Illés Boglárka ifjúságpolitikáért és esélyte­remtésért felelős helyettes ál­lamtitkár arról beszélt, hogy lemondás, kitartás és munka nélkül nem lehetnének itt a nyertes pályázók. H. E. Bizonyos ese­tekben köte­lező, hogy a vádlottól távol hallgassák meg a tanút

Next

/
Thumbnails
Contents