Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-16 / 241. szám

2018. OKTÓBER 16., KEDD GAZDASÁG 7 Jelentősen csökkent a nem fizető adósok száma Kevesebb a hátralékos Már csak közel másfél mil­lió lakossági mulasztást tar­tanak nyilván a lakossági hi­telinformációs rendszerben. Látványosan javul a hitelin­tézetek háztartási portfolió­jának minősége is. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu * 7 TÖRLESZTÉS Tovább rövidült a hiteleik törlesztésével csú­szásban lévő lakossági adó­sok listája a harmadik ne­gyedévben: a BISZ Közpon­ti Hitelinformációs Zrt. ada­tai szerint szeptember végén 1,471 millió fennálló mulasz­tást tartottak nyilván a Köz­ponti Hitelinformációs Rend­szerben (KHR), szemben a 2017 végi 1,583 millióval. Ez azt jelenti, hogy a még fennál­ló csúszások száma érezhető ütemben csökken, hiszen ki­lenc hónap leforgása alatt bő 7 százalékkal zsugorodott a lista. Az összes - tehát a meg­szűntékkel együtt számolt - lakossági mulasztás száma 1,75 milliót tett ki szeptember végén a BISZ Zrt. adatai sze­rint, ami 6,1 százalékkal ki­sebb a 2017 decemberében mért 1,86 milliónál. Ugyanakkor azzal együtt, hogy folyamatosan csökken a lakossági KHR-ben mulasztá­sok miatt nyilvántartott szer­ződések száma, a növekvő hi­A fennálló mulasztások száma / december, a KHR lakossági alrendszerében (ezer db) telfelvételi kedv révén a tel­jes adatbázis fokozatosan nö­vekszik. Olyan magánszemé­lyekből, akiket valamilyen hi­telszerződésük miatt tartanak nyilván, szeptember végén már 5,04 milliót regisztrált a hitel­­információs társaság, húsz­ezerrel többet a decemberinél. A rendszerben szereplő ösz­­szes szerződés száma a kilen­cedik hónap végén megközelí­tette a 9,72 milliót, ez majdnem hetvenezres növekmény a múlt év végihez képest. Figyelemre méltó viszont, hogy a nyilván­tartott lakossági szerződése­ken belül igen gyors ütemben emelkedett december és szep­tember között a megszűntek száma: 2,16 millióról 2,24 mil­lióra ugrott, ami 3,75 százalé­kos növekedés. A nyilvántartott hitelszerző­dések mennyiségének emel­kedése nyomán lassan, de fo­lyamatosan gyarapszik az egy főre jutó hitelszerződé­sek átlagos száma is: ez szep­tember végén 1,93 volt, míg 2016 2017 2018. IX. 2017 decemberében 1,92, il­letve a megelőző évben 1,9. Ez még akkor is figyelemre mél­tó szám, ha a közben már meg­szűnt hitelszerződések adatait is tartalmazza. A lakosság adósságállomá­nyának javuló összetételéről tanúskodnak a Magyar Nem­zeti Bank (MNB) friss statisz­tikái is. Ezek szerint a háztar­tások hitelportfolióján belül a nem teljesítő elemek aránya 8,4 százalékot ért el június végén, szemben az egy évvel korábbi 12,9 százalékkal. Ezen belül a kilencven napon túli késede­lemben lévő hitelek aránya 9,2- ről 5,5 százalékra csökkent egy év alatt. Látványos a javulás a nem teljesítő háztartási állo­mány alakulásánál is: ez a júni­usig tartó tizenkét hónap alatt 32,7 százalékkal 495 milliárd forintra apadt. A 90 napon tú­li csúszásban lévő szerződések­nél még látványosabb a javu­lás: ezek mennyisége 38,2 szá­zalékkal 325 milliárd forintra zsugorodott egy év alatt. Díjazták a legszebb konyhakerteket BUDA! sfÖsszesen 370 tele­pülésen több mint 2000 ker­tet műveltek meg az idén a Magyarország legszebb kony­hakertje vetélkedőn - mond­ta tegnap Kovács Szilvia, a program ötletgazdája és fő­szervezője a budapesti díját­adón. Száz településről 235 kertet jelöltek országos díjra a települési zsűrik, és az or­szágos bírálók 37 település 45 kertjének osztották ki a Magyarország legszebb kony­hakertje díjat. MW Kampány indul a mézfogyasztásért Az évente ter­melt 20 ezer tonnából jelen­leg csupán 7 ezer tonna, egy főre számítva mintegy 70 de­kagramm a mézfogyasztás - mondta Nagy István agrármi­niszter. Most kampány indul a fogyasztásért, és novem­ber végéig tart. Az idén a mé­hészek közepes mennyiségű mézet állítottak elő, ám az ki­váló minőségű. MW Elegendő a gáz a tárolókban 8UDAPES A gáztárolókban 4,6 milliárd köbméternyi gáz áll rendelkezésre a fűté­si szezonban - mondta Ka­­derják Péter államtitkár az Ml televíziócsatornán. Ez a mennyiség a téli hónapok igényét meghaladja, és a tel­jes fűtési szezon hatvan szá­zalékát adja. MW Újabb nyolcmilliárd forintos pályázati csomag Magukra találó építők Az átlagbért meghaladó, legális bérezési gyakorlat pályázati feltétel az építőiparban Fotó: MTI Drágább gabona, olcsóbb gyümölcs Több száz tonna gesztenye IMPORT A héten már kapható a piacokon a szelídgesztenye, amelyből az utóbbi években 200-500 tonna termett Ma­gyarországon - közölte a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara. Az árutermő szelídgesztenye­­ültetvények területe nálunk az egységes területalapú támo­gatás adatai alapján mindösz­­sze 215,5 hektár. A csekély ter­mésmennyiség a kevés számú üzemi ültetvénynek és a ter­mesztéstechnológiai fejleszté­sek hiányának tudható be. Magyarország szelídgeszte­­nye-exportja csekély, a jelen­tős feldolgozóipari igény miatt behozatalra szorul. Az import évente 1000-2500 tonnát tesz ki, jellemzően Olaszországból. A többnyire októberben érő, kisüzemi növény nagyon igé­nyes, termesztéséhez olyan speciális ökológiai követelmé­nyeknek kell megfelelni, mint például a kiegyenlített, csapa­dékosabb időjárás és a savanyú talaj. Emiatt csak az ország né­hány táján lehetséges az üze­mi méretű termesztése, így a dél-dunántúli, a nyugat-du­nántúli és a BörZsöny-hegysé­­gi termesztőtájakon. Az 1970-es években tele­pített, összesen mintegy 450 hektárt kitevő áruültetvé­nyek mostanra szinte teljesen kipusztultak, jelentősebb mé­retű üzemi ültetvények nin­csenek az országban. Az éves termés nagy részét ma is fő­ként a ligetes szórványgesz­tenyések és a vad állományok adják. MW LÁTOGATÁS Tegnap újabb nyolcmilliárd forintos visz­­sza nem térítendő pályáza­ti csomag nyílt meg az épí­tőipari vállalkozások számá­ra, a pénzből jó eséllyel csak a legálisan az ágazati átlag­bér fölött fizető cégek igé­nyelhetnek. Október 15-től november 5-ig lehet benyúj­tani a támogatási kérelmeket az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által az építőipari ágazat technoló­giai korszerűsítését és haté­konyságának növelését cél­zó, nyolcmilliárd forint keret­összegű támogatásra. A pá­lyázat feltételei lényegében megegyeznek az ugyanekko­ra kerettel és támogatási in­tenzitással meghirdetett elő­ző, februári pályázatéval, és a kiírás továbbra is a 10-250 fős vállalkozásokat célozza. Egyetlen, de igen lénye­ges ponton azonban a mosta­ni kör eltér az előzőtől - kö­zölte a Világgazdasággal Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke. Fontos elbí­rálási szempontként belépett az ágazati bruttó átlagbért (227,5 ezer forintot) megha­ladó, teljes mértékben legális bérezési gyakorlat. Deklarál­tan ugyanis e cégek sikerét akarja a kormány vissza nem térítendő támogatással is se­gíteni, méghozzá a szakmai érdekképviselet teljes egyet­értésével. A hatékonyságnö­velő beruházások támogatá­sára alanyi jogon nagyjából négyezer kivitelező, terve­ző, építési-műszaki lebonyo­lító cég pályázhat. A kétszer 8 milliárd forinttal beindított, összesen 28 milliárd forin­tos állami támogatást nyújtó program Koji László szerint körülbelül 30 milliárd forint­nyi beruházást generál már az első két körben. lövőre és azt követően to­vábbi 6 + 6 milliárd forint ütemezett támogatás várható. A februári nyolcmilliárdos keretre 14 milliárd forint­nyi támogatási igény érkezett 137 kérelmezőtől. A 83 befu­tó vezetőit már értesítette az ITM, és folyamatban van a tá­mogatási szerződéseik előké­szítése. MW AGRÁRIUM Nem állt meg a ga­bonaárak emelkedése, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint augusz­tusban 14 százalékkal drá­gultak a termények. Ezen be­lül a búzáért 15 százalékkal többet fizettek a kereskedők, mint egy évvel korábban. A kukorica is drágult, az őszi betakarítású növény ára 13 százalékkal emelkedett. A drágulás elsősorban a vi­lágpiacon zajló folyamatok­nak köszönhető. A búzából például idén szinte minden­hol kevesebbet takaríthattak be a gazdálkodók. Bár a ku­korica esetében a hírek maga­sabb termésről szólnak idén, a készletek azonban az előre­jelzések szerint így is apad­hatnak. Minden bizonnyal ez az oka annak, hogy a termé­nyért egyre magasabb árat kínálnak a világpiacon. A KSH adatai szerint ez év augusztusában összességé­ben 6 százalékkal drágultak a mezőgazdasági termékek, ezen belül a növényi erede­tű áruk 11 százalékkal emel­kedtek, miközben az állati termékek ára 2,1 százalék­kal maradt el az egy évvel ko­rábbi szinttől. A gyümölcsök ára 0,8 százalékkal mérséklő­dött. A legnagyobb visszaesés az almánál jelentkezett, a ter­ményért 20 százalékkal keve­sebbet fizettek idén, mint ta­valy, míg a szilva ára ennél is nagyobb mértékben, 37 szá­zalékkal esett vissza. MW Az örök gyümölcs, az alma olcsó az idén Fotó: Shutterstock

Next

/
Thumbnails
Contents