Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-02 / 229. szám

2018. OKTÓBER 2., KEDD GAZDASÁG y Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu Nőtt a teljesítmény, elindult az áfaemelés előtti építési roham Élre tört a hazai építőipar Megelőzve Szlovéniát és Len­gyelországot, az élen áll az unióban a magyar építőipar növekedése: 38 százalékkal nőtt az iparág teljesítménye éves - júliustól júliusig szóló - összehasonlításban. FELLENDÜLÉSAz Európai Unió­ban 3,9, az eurózónában 2,6 százalékos növekedést muta­tott ki az Eurostat az idei és a tavaly júliusi építőipari tel­jesítményeket összevetve. Ez­zel szemben Magyarországon 38 százalékkal nőtt az építő­ipar teljesítménye éves - júli­ustól júliusig számított - ösz­­szehasonlításban. Ebben az élen állunk az unióban, meg­előzve Szlovéniát és Lengyel­­országot. A kiugróan magas magyarországi teljesítmény mögött a nagyrészt EU-s forrá­sokból az állami, önkormány­zati infrastruktúra- és közte­rület-fejlesztésre költött pén­zek, továbbá a versenyszférá­ban a lakásépítést és -vásár­lást ösztönző kormányzati in­tézkedések vannak. „Két és fél éve, 2016 eleje óta egyenletesen erős ütemben nö­vekszik az építőipar, nem volt ez másképpen idén nyáron sem” - magyarázta Pertics Ri­­chárd, az Opten céginformáci­ós igazgatója. Júniusban és jú­liusban két számjegyű növeke­dési arány volt jellemző az elő­ző év azonos időszakához vi­szonyítva. Mindegyik építőipa­ri ágazat szépen teljesített. Elindult az áfaemelés előtti lakásépítési roham, júliusban 38 százalékos bővülést ért el az építőipar. A lakásépítése­ket magában foglaló épület­­építések terén 28,5 százalé­kos volt a többlet. Az Ingatlan, com szerint újabb építési hul­lám indult, csúcson van az új­­lakás-fejlesztések száma. Júliusban a növekedés már-már extrém értékeket is produkált. A július végi szerző­désállomány a KSH szerint 61,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg az új szer­ződések volumene 70,3 száza­lékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. A termelés 38 százalékos növekedést mu­tat; igaz, a munkanaphatással kiigazított index csak 4,5 szá­zalékos emelkedést jelez. Az ilyen mértékű emelkedés már bizonyos veszélyeket is hordoz magában, hiszen a termelőka­pacitás, a gépek és a szakmun­kások száma és minősége nem tud évről évre 30-50 százalé­kot növekedni. Emiatt a növe­kedést egyes területeken erős áremelkedés és minőségi gond is kísérheti. A megnövekedett kereslet és termelés a cégalapítási szá­mokban is meglátszik. A nyá­ri hónapokban 15 százalék­kal növekedett a cégalapítá­sok száma 2017 nyarához ké­pest, s 2018 nyarán a cégala­pítások mellett 987 cégtör­lést tettek közzé, így az ága­zatok közül szinte egyedülál­lóan növekszik a szektorban működő cégek száma. Ám a nagyarányú cégalapítás és cégtörlés összességében ma­gas fluktuációval társul, s ez egészségtelen a cégstruktúra szempontjából. Havonta még mindig 50-60 felszámolás in­dul az ágazatban, ami jóval kedvezőbb a korábbi évekhez képest, de még mindig sok ki­fizetetlen számlára utal. Nyugdíjba megy a régi ezres BUDAPEST Már csak októ­ber 31-éig fizethetünk a régi ezerforintos bankjeggyel, a Magyar Nemzeti Bank kivon­ja a forgalomból. November 1-jétől már csak a március­ban megjelent, megújított ezerforintos bankjegyekkel lehet fizetni. A régi ezreseket minden bank- és postafiók­ban három évig, a jegybank­ban húsz évig beváltják. MW Utalvány az önkormányzattól BUDAKESZI Ha a kormány úgy dönt, év végén is kioszt­ják az Erzsébet-utalványt, ak­kor lesz, aki két helyről is kap ilyet. Mindenesetre Budake­szi önkormányzata a szociáli­san rászoruló nyugdíjasokat fejenként 3000, a rászoru­ló családokat pedig 2000 fo­rinttal támogatná karácsony előtt, Erzsébet-utalvány for­májában. Ott 550 nyugdíjas és 150 család részesülhet Erzsébet-utalványban. MW Közmunkából a versenyszférába BUDAPEST Magyarországon az idén már 40 ezren men­tek át a közfoglalkoztatásból a versenyszférába, és a je­lenlegi 110-120 ezerből még 30-50 ezren léphetnek át - mondta György László, az In­novációs és Technológiai Mi­nisztérium (ITM) gazdaság­­stratégiáért és -szabályozá­sért felelős államtitkára. MW Milliárdok falusi utakra és turizmusra A jegyeladás meghaladja a 38 milliárd forintot Egyre többen utaznak Gondolnak a sportos családokra, ma már a kerékpárok is gond nélkül vonatoztathatók Fotó: MTI ÚTFELÚJÍTÁSA kormány 1,1 mil­liárd forint átcsoportosítását rendelte el az úgynevezett fa­lusi útalap idei forrásigényei­re, alsóbbrendű utak felújításá­ra - áll a Magyar Közlöny csü­törtöki számában megjelent kormányhatározatban. A kabi­net az alsóbbrendű utak felújí­tásához falusi útalap létrehozá­sáról és a szükséges források több évre ütemezett biztosítá­sáról döntött, s az 1,1 milliárd átcsoportosítását azonnali ha­táridővel rendelte el. Felkérte továbbá a pénzügyminisztert, az innovációért és technológiá­ért felelős minisztert, valamint a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy a modern te­lepülések fejlesztéséért felelős kormánybiztos bevonásával - az útdíjrendszerekből szárma­zó 2019-es várható bevételi fo­lyamatokat áttekintve - készít­sen előterjesztést a kormány­nak az alsóbbrendű utak fel­újításához szükséges jövő évi források biztosításához. Gu­lyás Gergely Miniszterelnök­séget vezető miniszter szep­tember 13-án, szokásos buda­pesti sajtótájékoztatóján jelen­tette be, hogy falusi útalap lét­rehozásáról döntött a kormány. Az intézkedés célja, hogy az al­sóbbrendű utak minősége is ja­vuljon a jövőben. Ezzel egy időben több mint 50 milliárd forinttal megtol­dotta a kormány a kiemelt tu­risztikai térségek fejlesztései­re tavaly augusztusban meg­határozott pénzkeretet. A kor­mányhatározat szerint 2019- től 2030-ig évenként 10 mil­liárd forintnak kell rendelke­zésre állnia a vidéki szállás­hely-fejlesztési programok tá­mogatására. MW Zártkertek: búcsúzhatunk a könnyítéstől SZIGORÍTÁS Sokszor visszaél­tek a jogalkotó jó szándékával a zártkerttulajdonosok, ezért a jövőben nem lesz lehető­ség könnyített feltételek mel­lett átminősíttetni az érintett ingatlanokat - írja a Magyar Idők. A Balaton-felvidéken például az üdülőépítések mi­att tömegesen tűntek el a sző­lőskertek, voltak, akik az ér­tékesítés előtt kivonták műve­lés alól az adott földrészletet, majd az adásvételt követően visszaminősíttették. Ezért az­tán nem tervezi a zártkertek átminősítésére adott könnyí­tés hosszabbítását a kormány. Nagy István agrárminiszter szerint ugyanis elegendő idő állt a tulajdonosok rendel­kezésére az átminősítéshez, másrészt számos trükk igen­csak nagy felháborodást kel­tett a gazdatársadalomban. Az országban mintegy két­százezer hektár, hozzávető­legesen egymillió földrészlet minősül zártkertnek. Jelen­tős részüket rendeltetésszerű­en, mezőgazdasági célra hasz­nálják. Ámde - főleg a főváros, nagyobb városok környékén és a Balatonnál - számos zárt­kerten lakóház, nyaraló épült. A jogalkotó a múlt év végéig lehetőséget adott arra, hogy a tulajdonos kezdeményezhesse a terület átminősítését. A ren­delkezés elérte a célját, de visz­­szaélésekre is alkalmat adott, ezért a jövőben nem lesz lehe­tőség a könnyített eljárásra. Az átminősítés már szigorúbb szabályokkal történhet. MW VASÚT Jó úton halad a MÁV, hi­szen több az utas és a bevé­telei emelkednek - erről nyi­latkozott a Magyar Hírlapnak Homolya Róbert, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Mint mondta, a vállalatcsoport adósságállománya az év ele­ji 51-ről év végére várhatóan 40 milliárd forint alá csökken. Egyre többen választják a vasutat, az utasforgalom fo­lyamatosan növekszik: 2015- ben belföldön 135,5 millióan, tavaly már 139 millióan utaz­tak személyszállító vonatok­kal. A jegyárbevétel éves szin­ten hozzávetőlegesen 38 mil­liárd forint. Desiro dízel motorvonatok­kal fejleszti szolgáltatását a MÁV Kelet-Magyarországon, a motorvonatok tegnap óta köz­lekednek a debreceni pályaud­varról. Ezek a kocsik légkon­dicionáltak, részben alacsony­padlósak, ezért a kerekesszé­kesek és babakocsival érkező családok is könnyebben hasz­nálhatják őket. Januárban egyébként az Eu­­robarometer általi átfogó köz­vélemény-kutatásban vizsgál­ták az uniós országok lakossá­gának vasúti utazási szokása­it, illetve elégedettségét. Az elemzés több szempontot is figyelembe vett az elkészí­tésekor: a pontosságot, a meg­bízhatóságot, az állomások és a kocsik állapotát. Utóbbi kar­bantartásával és tisztaságával a vasúti szolgáltatást igénybe vevő magyarok közel fele volt elégedetlen. A felmérés sze­rint Bulgária, Olaszország és Románia ennél sokkal rosz­­szabbul teljesített. A sereghajtó Bulgáriában a válaszadók 76 százaléka elé­gedetlen a vasúti kocsik álla­potával. Az állomásokat illetően Bul­gáriában 45, Olaszországban 42 és Romániában 33 száza­lék szerint borzasztóak a kö­rülmények az állomásokon. A magyar utasok 90 száza­léka elégedett a menetrend­del kapcsolatos információk elérhetőségével, a jegyvásár­lás egyszerűségével és a ren­delkezésre álló szabad ülőhe­lyekkel. Sőt, ebben a három kategóriában az élmezőnyben állunk az unióban. MW Több mint egymilliárdot fordítanak alsóbbrendű utakra Fotó: MTI

Next

/
Thumbnails
Contents