Tolnai Népújság, 2018. október (29. évfolyam, 228-253. szám)

2018-10-12 / 238. szám

4 ALMANACH 2018 - GRÁBOC 2018. OKTOBER 12., PENTEK Értékei révén Grábóc fénylő ékköve lehet majd a térségnek Grábóc valóban kistelepü­lés, ezt támasztja alá az is, hogy mindössze száznyolc­­vannyolcan lakják. A létszám az elmúlt évti­zedben gyakorlatilag állan­dósult, azaz legalább a te­lepülés fogyását sikerült el­kerülni. Sőt, már gyermek­­születésekről is szól a helyi krónika. Ez azért jelentős fegyvertény, mert akadnak a környéken olyan nagyobb községek, melyek éveken át hiába szerettek volna ke­resztelőket tartani. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu GRASÓC Komoly felszívó ha­tással bíró munkahelyeket azonban hiába keresnénk a kis faluban. Néhány he­lyi alkalmazottja van ugyan egy-két idetelepült vállalko­zásnak vagy a polgármesteri hivatalnak, de ez csepp a ten­gerben. Takács László polgármes­ter úgy fogalmazott, hogy a grábóciak ott dolgoznak, ahol tudnak. A környező nagyobb közsé­gekben, azután a közeli váro­sokban, sőt, Nyugat-Európá­­ban is találkozhatunk a mun­kahelyeken serénykedő grá­­bóciakkal. Cikón rendelkez­nek „munkahellyel” a grábóci óvodások és iskolások, a gyer­mekeket tanítási napokon kü­­lönbusz szállítja a közeli hely­ségbe, majd hozza őket vissza délutánonként. A 2012-es konszolidáció óta Grábóc kiegyensúlyozott pénzügyi kondíciót mondhat magáénak. A korábbi adósság megszűnt, hitelre pedig egy­szerűen nincs szüksége az önkormányzatnak. Az éves költségvetés összege huszon­ötmillió forint. A rendelkezésre álló kere­tet a nyertes pályázatok gya­rapítják. Utóbbiból származó pénzből jutott nemrég a ját­szótér kialakítására és a kul­­túrház felújítására, mindket­tő a település közkedvelt és látogatott helyszíne. A tizen­hárommilliós többletforrás­nak és a mintegy ötmilliós Elszármazottak, ha visszatérnek. Legutóbb tavaly találkoztak egymással a volt grábóciak a helyi kultúrházban önerőnek köszönhetően az utak, gyalogjárdák jó állapo­túak, illetve a közelgő felújí­tásnak köszönhetően azokká válnak. Az autósok is kátyúk­tól, repedésektől mentes köz­úton érkezhetnek a település­re. További faluszépítést tesz lehetővé az a mintegy négy­millió forintot ígérő leader pályázat, melynek megnye­résére ugyancsak van esély. Ez a pénz ugyancsak az utak­­ba, járdákba, terekbe fog „be­épülni”. Az első világháborús em­lékmű és a kálvária keresztek renoválása szintén megtör­tént, ezek újabb színes ecset­vonásokat adtak az összkép­hez. Mindemellett a község rendelkezik megfellebbezett, jelenleg „alvó” pályázattal is, mely akár kedvező ered­ményt is hozhat. Nem kizárt tehát, hogy a jövőben tovább gyarapodik az a helyi króni­ka, mely a faluszépítés újabb állomásait gyűjti csokorba. Grábócon az ivóvíz minden gond nélkül fogyasztható, de azért a vas- és mangán tar­talom miatt némi „frissítés” nem ártana. Ez akkor való­sulna meg, ha Grábóc rá tud­na csatlakozni a dél-tolnai vízbázisra. Már csak egy pá­lyázati sikerre lenne szük­ség, ez az ügy nem remény­telen.- Miben kellene előrelépni? A kérdésre a válasz egyér­telmű - jegyezte meg Takács László. - Grábócon nincs Takács László 2011 óta polgármestere a településnek Rendezvények színesítik az életet Az elmúlt két évben nem keve­sebb, mint huszonkét külön­böző rendezvény színesítette a település mindennapjait. - Anyák napi műsor, bátyus bál, elszármazottak találkozója, farsangi mulatság, fegyverbe­mutató, festménytárlat, gyer­meknap, halloween, idősek világnapja, író-olvasó találko­zó, Mikulás ünnep, gyermek­játszó, nőnap, szőtteskiállí­tás, úti beszámoló, veteránau­­tó-kiállítás és vándorszínész fellépése - sorolt fel közülük jó párat Takács László. Ezek közül a legnagyobb népszerű­ségnek kétségkívül az elszár­mazottak találkozója örvend. Legutóbb tavaly jöttek ösz­­sze Grábócon a községhez kö­tődő lokálpatrióták mintegy százan. A kultúrház fogadta a vendégeket, akik természe­tesen körbe is néztek egykori lakhelyükön, felfedezve gyer­mek- és ifjúkoruk színtereit. A tervek szerint a község öt­évenként ad otthont ilyen ta­lálkozónak. szennyvízhálózat, ez több szempontból is gondot okoz. Egyrészt fennáll a környezet károsításának veszélye, más­részt anyagi szempontból is többletkiadást jelent. Egyszerű matematika: az emésztőgödör szippantá­sa mindent összeadva sok­kal drágább, mint a hálóza­ti elvezetés. Tartós gondot je­lent, hogy a szennyvízelveze­tő rendszer kialakítása ren­geteg pénzbe kerül, Grábóc­­nak ezen törekvésében nincs kivel - azaz néhány környe­ző településsel - társulnia, megcélozható pályázat pedig nincs ebben a kategóriában. Jóllehet a rendszer kiépítése gyarapodást hozhatna a tele­pülés számára, nemcsak va­gyonban, hanem lélekszám­­ban is.- Ami Szekszárdnak ma­napság Szálka, az Bonyhád­­nak holnap Grábóc lehetne - vázolta fel a fejlődés egyik le­hetséges, horderejében kitel­jesedő irányát a polgármes­ter. Ezért is sajnálatos, hogy ebben az ügyben egyelőre nem látszik a fény az alagút végén...- Ugyancsak felmerült, leg­alábbis az utóbbi időben, a vezetékes gáz bekötése. Ko­rábban erre nem volt igény - mondta a polgármester -, de mióta a fa ára többször is emelkedett, egyre többen ér­deklődnek a gázfűtés iránt. Technikai szempontból min­denesetre nincs semmi olyas­mi, ami különösebben akadá­lyozná a kivitelezést. A fenti tényezők egyenként és együttesen is azt bizonyít­ják, hogy egy kistelepülés is rendelkezhet olyan tartalé­kokkal,melyek - némi külső segítséggel - nemcsak a meg­maradást biztosítják, de a megújulás esélyét is. Grábóc­­nak éppen az az előnye, ami időnként a hátrányának tű­nik: ez a község ugyan kiesik a főútvonalak nagy forgalmá­ból, ipari létesítmények sem települtek ide, viszont így megmaradtak azok az egye­di értékek, melyek Grábócot a Völgység egyik ékkövévé avatják. A kilátó tetejéről ellátni a Mecsekig Az összeállítás megjelenését támogatta Grábóc Község Önkormányzata. A cikket Szeri Árpád írta, a fotókat Makovics Kornél és Takács László készítette. Grábóc első számú nevezetes­sége a szerb ortodox templom. A dalmáciai Dragovity kolosto­rából 1580-ban ide menekült szerb szerzetesek 1587-ben felépített kőtemplomát a törö­kök 1667-ben feldúlták. Az elnéptelenedett település­re csak a Rákóczi-szabadság­­harc után tértek vissza a szer­zetesek. A mai szerb ortodox templom 1736-ban épült. Színpompás ikonosztáza, azaz templom­szentélye 1768-ban készült el. Mint érték, idekapcsolha­tó a július eleji Péter-Pál napi ortodox búcsú, ez az esemény egyedüli a megyében. Nem igazán köztudott, hogy a településen már az 1300-as években létezett bencés zárda és templom. Romjait a szerb temetőtől északnyugatra lévő bozótos rejti. A jelenlegi kato­likus templom 1793 óta fogad­ja a híveket. A kilátó 2015 óta emelkedik a faluban. Jó időben a tetejé­ről egészen a Mecsekig ellát­ni. Nem szabad megfeledkez­ni a dombokkal határos, erdők övezte természeti környezet­ről sem. Ez a szerencsés adott­ság, az említett különleges építmények mellett, ugyan­csak erősíti azt az egyedi han­gulatot, ami Grábóc sajátja. Széles, messze nyúló, zöld területek Patak fut az útnál A Börzsöny és Mőcsény kö­zötti bekötő útra rákanyarod­va máris kellemes meglepetés érheti a Grábóc felé közeledő utast. Ugyanis az úttal pár­huzamosan kis patak csordo­gál. Ez a vízfolyás, más érrel együtt, átszeli a települést is. A község határában megállva a széles, messze nyúló, füves területek, napfényben fürdő tisztások látványa tűnik fel. Mint megannyi, zöldbe öltö­zött park vagy játszótér. Ezek a helyszínek ilyen cél­nak is megfelelnek, van bő­ven hely az erős mozgásigény­nyel rendelkező gyermekek számára is. Gyermeknap a természet lágy ölén. Grábóc zöldben pompázik

Next

/
Thumbnails
Contents