Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-01 / 203. szám

2018. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT SPORT 15 A Mol Vidi FC „ideális” csoportba került az Európa-ligában Jön hozzánk a Chelsea is! A Chelsea érkeztével olyan világsztárokat is láthatunk majd, mint Eden Hazard (középen) Fotó: MTI Lehet, hogy akadt, aki a lab­darúgó Európa-liga tegna­pi sorsolásán már azt hitte, a Mol Vidi FC-t mégsem lát­juk viszont a csoportkörben, mert a 48 csapatból negy­venhetet kihúztak, de aztán a korábbi holland válogatott Aron Winter az utolsóként bentragadt golyóból előva­rázsolta a fehérváriakat. Akik akár a Bajnokok Ligájá­ban is érezhetnék magukat, mert az L jelű négyesben összekerültek a Chelsea-vel. Plusz még a PAOK Szaloniki­­vel és a BATE Boriszowal. Fábik Tibor szerkesztoseg@mediaworks.hu LABDARÚGÁS Az már szerda délután eldőlt, hogy a Vidi a ne­gyedik kalapba került az Euró­pa-liga csoportkörének sorso­lásakor, csütörtök éjjel pedig a 4. selejtezőkor visszavágói után kiderült, hogy mindhárom BL-selejtezőbeli áldozata, a Lu­­dogorec, a Malmö, s még a lu­xemburgi Dudelange is beke­rült a második számú európai kupasorozat csoportkörébe. Ez is mutatja, hogy a fehérváriak­nak - akiket a BL-főtáblától az AEK Athén ütött el - nem volt könnyű útjuk. S a Ludogorecet és a Malmot akár újra kifoghat­ták volna, hiszen a bolgárok a második, a svédek pedig a har­madik kalapba kerültek. A Monte-Carlóban rendezett tegnapi sorsolásnak egészen a legvégéig kellett vámunk, hogy megtudjuk, kik lesznek az el­lenfelei a magyar bajnoknak, mert a negyedik kalapba került tizenkét együttest húzták ki utoljára, s közülük a Vidít tizen­kettedikként. Amikor persze ki­zárásos alapunk már tudtuk, hogy az L jelű négyesben az an­gol Chelsea, a görög PAOK és a fehérorosz BATE Boriszov mellé kerül. A Chelsea a Premier Lea­gue ötödik helyezettjeként auto­matikusan jutott az El-főtáblára, míg a PAOK a Benficával, a BA­TE pedig a PSV Eindhovennel szemben búcsúzott a BL-selejte­­zőjének utolsó fordulójában. Mondhatjuk, hogy a sorso­lás ideális számunkra, hiszen a Vidi Magyarországra hoz egy BL-győztes sztárgárdát, amely­nek a soraiban olyan klasszisok kergetik a labdát, mint a belga Eden Hazard, a francia váloga­tottal vb-t nyert N'Golo Kante és Olivier Giroud, a spanyol Álvaro Morata, Marcos Alonso és César Azpilicueta, vagy éppen a brazü Willian és David Luiz; a PAOK és a BATE pedig - nem lebecsül­ve őket - verhető. Minderre rímelnek Kovács Zoltán sportigazgató szavai is: „Mindenképpen akartunk egy sztárcsapatot, ennek a követel­ménynek a Chelsea tökéletesen megfelel. A PAOK szintén jó és erős együttes. Szeretnénk mécs­eseket nyerni, folytami azt a re­mek sorozatot, amit a BL-ben el­kezdtünk, és erre van is esély, mert a Chelsea-n kívül a másik három klub hasonló játékerőt képvisel” - nyilatkozta Kovács Zoltán a Sport Tv-nek. Magyar csapat amúgy leg­utóbb hat éve szerepelt főtáblán az európai porondon, a 2012/13- as idényben ugyancsak a Vidi és szintén a második számú nem­zetközi kupában: akkor a belga Genk és a svájci Basel mögött, a Sporting Lisboát megelőzve cso­portja harmadik helyén zárt. A magyar érdekeltségű csapa­tok közül a Kádár Tamást foglal­koztató Dinamo Kijev és Klein­­heisler László Asztanája össze­került egymással a K csoportban a francia Rennes és a cseh Jablo­nec társaságában. Gulácsi Péter klubja, az RB Leipzig az ugyan­csak a „Red Buli-istállóhoz” tar­tozó Salzburg, valamint a Celtic Glasgow és a Rosenborg csapatá­val vív meg a B jelű négyesben. A Szántó Tamást foglalkoztató Rapid Wien a G csoportban a Villarreallal, a Szpartak Moszk­vával és a Glasgow Rangersszel csap össze. A csoportkörös meccseket szeptember 20-án, október 4-én és 25-én, november 8-án és 29- én, valamint december 13-án rendezik - a Vidi a Groupama Arénában játssza a hazai mér­kőzéseit -, az első két helyezett jut az egyenes kieséses szakasz­ba, a legjobb 32 közé. Ott csat­lakoznak a mezőnyhöz a Bajno­kok Ligájától csoportharmadik­ként búcsúzó csapatok. Modric az év játékosa, a díjban vb-teljesítménye is nagy szerepet játszott Sohasem fut el a felelősség elől Az UEFA Év játékosa díjat vehette át Luka Modric Monacóban Fotó: AFP LABDARÚGÁS Percekkel az­után, hogy Rainer Holzschuh, a Kicker korábbi főszerkesz­tője, a legrangosabb európai sportlapokat tömörítő ESM vezetője Monacóban átadta a győztes nevét tartalmazó borí­tékot Aleksander Ceferinnek, majd elkészültek a kötelező fotók a Real Madrid különféle kategóriákban nyertes sztárja­ival és Florentino Pérez elnök­kel a színpadon, Luka Modric megérkezett a húsz, zsűritag­nak felkért-újságíró részvéte­lével tartott zárt körű sajtó­­tájékoztatóra, amelyre a Nem­zeti Sport is meghívást kapott. Elsőként bejelentették a BL- és az El-főtábla vezetőedzőinek a szavazás végeredményét: 1. Luka Modric (315 pont), 2. Cristiano Ronaldo (223), 3. Mo­hamed Salah (135). A nagy kü­lönbség azt jelzi, hogy Modric különösen megérdemelte a dí­jat, mondta Holzschuh köszön­tésképpen a némileg megil­­letődött horvát világklasszis­nak, aki az UEFA Év játékosa díj jókora trófeájával érkezett, és angolul válaszolt a kérdé­sekre a monacói Grimaldi Fo­rum különtermében.- Az elmúlt idény az ön éve volt, hiszen sorozatban har­madszor nyert BL-t kulcsjáté­kosként a Real Madriddal, a horvát válogatottal világbajno­ki ezüstérmes lett, most pedig Európa legjobbjának választot­ták. Hogyan éli meg mindezt?- Gyorsan történt velem minden az elmúlt hónapok­ban - válaszolta Luka Modric.- Nagyszerű érzés, ez volt kar­rierem legjobb éve csapat- és egyéni sikereket tekintve is. Erről álmodtam, amióta csak elkezdtem játszani. Sajnos nem nyertük meg a világbaj­nokságot, de így is történel­met írtunk. Élvezem ezeket a pillanatokat, bár őszintén szólva még nem teljesen fo­gom fel, hogy mi történik kö­rülöttem, valószínűleg elérke­zik az idő, amikor majd jobban átérzem mindezt.- Cristiano Ronaldo távozott Madridból, ezután nagyobb lesz az ön felelőssége, esetleg több gólt kell szereznie?- Mindig nagy a felelőssé­günk a Real Madrid játékosa­ként, és igen, talán most, hogy Cristiano elment, kicsit több teher lesz rajtam, de én éppen ezt szeretem, sohasem futok el a felelősség elől. A Madridban töltött hat évem során mindig a legjobb teljesítményre töre­kedtem, keményen dolgoztam a többiekkel együtt az újabb és újabb közös sikerekért, ez pedig most sem változik.- Most Európa legjobbja, de a kezdet egykoron nehéz volt. Hogyan lehetséges ekkora utat bejárni?- Nem szeretek önmagámról beszélni, jobb, ha mások teszik ezt, beszéljenek, elemezzék a pályafutásomat, és ha érde­mes, vonják le a megfelelő kö­vetkeztetéseket. Az én pályám példa lehet másoknak, amit tettem, arra büszke vagyok, és boldoggá tesz, ha rágondolok, de inkább ne én dicsérjem a sa­ját teljesítményemet, azt, hogy honnan hova jutottam el.- Az átigazolási időszak pénte­ki zárásáig elmegy a Real Mad­ridból vagy marad?- Mindig is maradni akar­tam, örömmel tölt el, hogy a világ legjobb csapatában fut­ballozhatok, folytatni akarom Real-játékosként, és újabb cí­meket nyerni.- Melyik volt a nehezebb? Hat év alatt négy BL-t nyerni vagy Horvátországgal döntőbejutni a világbajnokságon?- Mindkettő nagyon ne­héz volt. Senki sem hitte vol­na, hogy négyszer megnyer­jük a Bajnokok Ligáját, ilyes­mi csak a Real Madriddal le­hetséges. De a világbajnokság döntőjébe jutni talán ennél is nagyobb szó. A nagy horvát generáció 1998-ban bronzér­mes lett a világbajnokságon, ők voltak a példaképeink, no meg a 2006-os csapat tag­jai. Mindig azt kérdezték tő­lünk, meg tudjuk-e ismételni, túl tudjuk-e szárnyalni az elő­döket. Mindig ezt hallgattuk, hogy vajon meg tudjuk-e csi­nálni. Nos, álomszerű volt a döntőbe jutni. Melyik volt ne­hezebb? Talán Horvátország­gal a döntő, de négyszer BL-t nyerni is fantasztikus. •- Szlovén UEFA-elnök adta át a díjat egy horvát játékosnak...- Jó érzés volt Aleksander Ceferintől átvenni az UEFA kitüntetését, azt hiszem, ő is örült, hogy nekem adhatta át. Nagy siker, hogy sokan játsza­nak fontos szerepet a futball­világban azok közül, akik eb­ből a régióból származnak. Szöllősi György/NS (Monaco) JEGYZET Sörtusa Buzgó József jegyzet@mediaworks.hu Lévén hatalmas, minden­evő sportrajongó, minden jelentősebb eseményt fi­gyelemmel kísérek, legyen az például teniszben a US Open, vagy, mondjuk, ke­rékpározásban a spanyol háromhetes körverseny, a Vuelta. Hallgatom a kom­mentátorok érdekes infor­mációit, s ennek köszönhe­tően gyakran beugranak emlékek a rég múlt időszak­ból, amikor még magam is ott „tekertem” a világ élvo­nalában; igaz, nem kerék­páron, hanem az egyik leg­keményebb összetett sport­ágban, a Pierre de Couber­­tin által „feltalált” öttusá­ban, amelyről a báró úr a következőket mondta: kell lennie egy olyan összetett sportágnak, ami a férfias­ság igazi értékmérője! Na de néhány szó erejéig hadd térjek vissza a bringá­­záshoz. A csütörtöki, 6. etap során, amely „csupán” 155 kilométeres volt, a verseny végé felé közelített a me­zőny, amikor az egyik kom­mentátor szájából elhang­zott, hogy a 39. életévét ta­posó zseniális spanyol ke­rekes, Alejandro Valverde bizony a hétköznapokon, sőt, versenyek alatt is meg­iszik egy-két pohár finom bort, korsó sört (kedvence a belga Leffe). Nos, erről ju­tott eszembe az a történet, amikor a magyar öttusa­válogatottal a sportág né­met fellegvárában, Waren­­dorfban versenyeztünk, a világ egyik legkeményebb értékmérőjének számító Deutschland Pokalon. Het­venkét öttusázó vágott neki az akkor még ötnapos via­dalnak, s ennek különösen a vívásban van óriási je­lentősége, hiszen minden­ki megmérkőzik minden­kivel, a versenyzők lénye­gében egymástól „rabolják el” a pontokat. Nem volt rit­ka, hogy ez a tusa sokszor 12 órán át is elhúzódott, alaposan igénybe véve a fi­zikumot és az idegeket is... Egy ilyen fárasztó nap után nagyon nehezen nyugszik meg az ember, nem volt rit­ka, hogy a felspannolt agy még az ágyban is folytatta a vetélkedést, lényegében újravívta az asszókat. Mi, magyarok, a régi na­gyoktól, Balczótól, Török­től, Mónától és a többi csi­bésztől öröklött szokás sze­rint a verseny végeztével nem tértük azonnal nyu­govóra, hanem egy az ese­mény helyszínéhez közeli sörözőbe (Bierstube) nyo­multunk, hogy összezsu­gorodott agytekervénye­­inket néhány korsó jóféle német sörrel kiegyenesít­sük - tettük mindezt kapi­tányunk, dr. Török Ferenc utasítására. Nem viccelek, Feri megkövetelte, hogy - az absztinens Fábián Lacit kivéve, aki döbbenetes mó­don kólát ivott - az ellenfe­lek megrökönyödésére öb­lögessünk a jóféle Warste­­inerrel... Nem esett nehe­zünkre. A versenyt egyébként megnyertük.

Next

/
Thumbnails
Contents