Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-05 / 206. szám

12 MEGYEI KÖRKÉP 2018. SZEPTEMBER 5., SZERDA Együtt cseperedik facsemete és kisgyermek PAKS Az ÖKO Munkacsoport Alapítvány 2018-ban is meg­hirdeti az Ültess fát, életfát, őrizd az oxigén forrását! ak­cióját. Egy régi hagyományt élesztettek újjá, amelynek so­rán, egy kisgyermek születé­sét egy fa elültetésével ünnep­li meg a család. Az alapítvány és a támogatók segítik ennek a hagyománynak a folytatását úgy, hogy egy-egy fát biztosít azoknak a szülőknek, akik je­lentkeznek a felhívásra. Azok­nak a szülőknek a jelentkezé­sét várják, akiknek gyerme­kük 2017. október 1. és 2018. szeptember 30. között szüle­tett, és felvállalják, hogy az át­vett fát elültetik és gondozzák, hogy együtt cseperedjen fel a gyermekük és az „életfája”. Valamint azt is vállalják, hogy évente fotót küldenek a két csemete fejlődéséről. Jelent­kezni kizárólag e-mailben, a következő címen lehet: ultess­­fat2018@gmail.com A jelent­kezési határidő október 5. Fel­világosítást a 30/438-95-61- es telefonszámon, és e-mail­ben lehet kérni. TN Az Olvasás világnapjára emlékeznek SZEKSZÁRD Az Olvasás világ­napjának jegyében szervezi meg első őszi klubdélutánját a látássérültek megyei egyesü­lete. Mint arról Kovács László­­né megyei elnök tájékoztatott, szeptember 6-án 13 órára vár­ják az érdeklődőket világnapi programjukra. Aki fel szeret­ne olvasni, már most jelentkez­het a megyei irodánál. A sors­társak és barátaik 14 és 16 óra között folyamatosan felolva­sást tartanak majd síkírású és Braille-írású könyvekből. A té­ma bármi lehet, mese, novella, vers. A klubdélutánt követően ruhaosztást tartanak, a válo­gatáshoz segítséget kapnak a tagok. A nyári szünet után to­vábbra is minden hónap első csütörtökén, délután 13 órától tartja klubdélutánját a látás­sérültek egyesülete a Hunya­di utca 4. szám alatti irodaház nagytermében. V. M. Kézműves oktatóként és szabadidő-szervezőként dolgozik Modern képalkotás: a múló idő nyomai a málló falakon A szerző felvétele Török Levente egy nagy méretű absztrakt alkotásával, pálfai otthonában. Belső kényszer hajtja, hogy megkedveltesse az emberekkel a képeit A mindig új utakat kereső 62 éves alkotó, Török Leven­te, a valósághű ábrázolás­tól eljutott az elvont képal­kotásig. Jelenleg Dunake­szin él és dolgozik, de nyug­díjazása után a pálfai házá­ba szándékozik visszatérni, ahol korábban lakott. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu PÁLFA Marosvásárhelyen nőtt fel Török Levente, a helyi kép­zőművészeti líceumban érett­ségizett, majd 24 éves korá­ban, 1990-ben áttelepült Ma­gyarországra a családjával. Két fia van. Jó ideig Pálfán lakott, a házát máig megtartotta, nyug­díjazása után ide szeretne visz­­szatérni. Jelenleg Dunakeszin él és dolgozik, mint kézműves oktató és szabadidő-szervező. Sok mindennel foglalkozó művész. Agyagszobrokat ké­szít, fát farag, üvegmunkái is je­lentősek - már 1988-ban első dí­jat nyert a bukares­ti üvegplasztikai bi­­ennálén -, de kétség kívül festőként a legismertebb. Több könyvet illusztrált, több mint ötven ki­állítása volt, nem­csak a képzőművé­szeten belüli, ha­nem a képzőművészet egyes ágain belüli sokféleség is jel­lemzi. Állandó útkereső, állan­dóan megújuló képalkotó. Most az a célja, hogy az elvont festmé­nyeket megismertesse, megsze­rettesse az érdeklődőkkel. Már a nyolcvanas években bekapcsolódott a mail artba, amit küldeményművészetnek is neveznek. A világ különbö­ző pontjain meghirdetett tema­tikus kiállításokra postán - újabban interneten - juttatják el mun­káikat az alkotók. Ennek köszönhető­en számos külföl­di galériával került kapcsolatba. Fest­ményei ma már ezeknek, a többsé­gében olasz galé­riáknak a webes felületein is megnézhetők.- Rengeteg valósághű ábrá­zolást készítettem - mondja -, de ott behatároltnak éreztem a lehetőségeket. Egyéni szakmai fejlődésem során eljutottam az elvont, az absztrakt formabon­tásig. Abban tudom csak iga­zán megjeleníteni a kreativi­tásomat. Arra a kérdésre, hogy ho­gyan történt és miben nyilvá­nul meg ez a változás, ezt vá­laszolja:- Miután tanulmányaim biz­tos rajztudást eredményeztek, eljött az ideje, hogy szakmailag továbblépjek. Ezt segítette az új élettér, részben Dunakeszi, de fő­leg Budapest, ahol megtör­tént a formabontás alkotása­imon. Felfigyeltem a főváros „tájképeire”, a mozgalmasság­ra: az utcák, a terek, a reklá­mok, a kirakatok, az emberek sokaságára és az autóáradat­ra. Ugyanakkor felfedeztem a múló idő okozta sebhelyeket: a málló falakat. Fényképező­géppel rögzítettem minden iz­galmas motívumot, mindenek­előtt a falak üzeneteit, ezeket a beszédes rajzolatokat. Azóta készítem szokatlan, expressz­ív kompozícióimat, a fénykép, a számítógép és a rajz segítsé­gével, mások által is érthető, értelmezhető módon. Tavasz­­szal Mezőkövesden állítottam ki néhány nagy méretű alko­tásomat, kedvező fogadtatásra találva. Persze tudom, hogy az absztrakt festészetet, ugyan­úgy, ahogy a modern társmű­vészeteket - az irodalomtól a zenéig - nem lehet egyik nap­ról a másikra megszerettetni a közönséggel. Számomra azon­ban belső kényszer, hogy se­gítsek a szemlélőnek értelmez­ni és megkedvelni a képeimet. Szakmai fej­lődése so­rán eljutott az absztrakt for­mabontásig Sokat kivesznek az emberből a nemzetközi versenyek, mert félgőzzel lapátolni nem lehet A házaspár évek óta egy sárkányhajóban evez TOLNA-BRANDENBURG Ötven­évesen érte el a tolnai dr. Ru­bies László, amire mindig is vágyott. Neki és csapattársa­inak szólt a magyar himnusz egy nemzetközi versenyen, a németországi Brandenburg­ban. Augusztus végén ott rendezték a sárkányhajós Eu­­rópa-bajnokságot. Kategóriá­jukban három távon is nyer­tek: kétszáz, ötszáz és két­ezer méteren. Senior mix A, small boat - ez a hivatalos el­nevezés. Ez azt jelenti, hogy negyven és ötven év közötti­ek ülnek a hajóban, férfiak és nők vegyesen, összesen tíz evezős, egy kormányos, vala­mint egy dobos, aki az ütemet diktálja. Rubies László nem sokkal korábban, július közepén, a Szegeden megrendezett vi­lágbajnokságon is szerzett már egy érmet, egy bronzot. Általában a felesége, Rubics­­né Guld Lívia is vele edz és versenyez. Németországban még túl is tett a férjén, mert a három arany mellé egy bronzérmet is beszerzett. Ő ugyanis nemcsak mix (férfi­ak, nők együtt) csapattal, ha­nem a tisztán női gárdával is elindult, és dobogóra került. Tíz éve kezdte a sárkányha­jós versenyzést Rubies Lász­ló. Egy ideig, 2010-2014-ig a LapáTolna Sárkányhajó Klub elnöke volt. Aztán átigazolt a dunaújvárosi Dragon Ste­­elhez.- A tolnaiak nagy része ugyanis csak szabadidős te­vékenységnek tekintette az evezést - mondja -, viszont mi a feleségemmel komolyan akartuk venni a felkészülést és a versenyzést. Ezért váltot­tunk klubot. A Magyar Sárkányha­jó Szövetség 1998 óta műkö­dik. Az igazolt sportolók szá­ma négy-ötszáz körüli. Világ­szerte egyre népszerűbb ez a sport. Ezt bizonyítja, hogy a szegedi világbajnokságra 6500 versenyző érkezett. Most, hogy a számos orszá­gos siker után, ezen a nyáron eb- és vb-érmekkel is gazda­godott Rubies László, adódik a kérdés, hogy abbahagyja-e a csúcson. Azt mondja: visz­­szább vesz a tempóból, az biz­tos, mert az ilyen élsport jel­legű megmérettetések, hosz­­szú távon már nem neki va­lók. A kondíciója jó, de az egy­mást követő nagyversenyek, fizikailag és mentálisan so­kat kivesznek az emberből. Ugyanis félgőzzel lapátolni nem lehet. W.G.

Next

/
Thumbnails
Contents