Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-28 / 226. szám

fi MEGYEI KÖRKÉP 2018. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK Dr. Várnai Bianka életében is fontos szerepe volt a Nyitott Világnak Az alapítványi táborok emléke örökre megmarad Kővári Ildikó, majd Tóth Lászlóné (jobb oldalon) köszöntötte a közönséget, egykori tanárokat és diákokat Fotó: Mártonfai Dénes További nem használt ingatlanokat adnának el TOLNA Újabb nem használt, funkció nélküli ingatlano­kat tervez értékesíteni a tol­nai önkormányzat. Mint ar­ról korábban beszámoltunk, a városban zajló nagyberuhá­zások saját erejének biztosí­tása, a település költségveté­si egyensúlyának biztosítása érdekében szükséges a plusz források bevonása. A nyár fo­lyamán tizenegy olyan üresen álló, használaton kívüli, ön­­kormányzati tulajdonú ingat­lan értékesítéséről döntöttek, amelyek „azonnal” értékesít­hetők. Most elkészült azok­nak az ingatlanoknak a listája is, amelyek eladásához telek­­alakítás, vagy rendezési terv módosítása szükséges. Három korábbi in­gatlaneladásból összesen több, mint tizenegymillió forint folyt be a vá­ros kasszájába További nyolc ingatlanról van szó, amelyek többsége je­lenleg füvesített közterület, de a listán szerepel például a vízmű „székház” is. A képvi­selő-testület csütörtöki ülésén döntött az ingatlanok eladásá­nak előkészítéséről, az ehhez szükséges eljárások megindí­tásáról. Ide kapcsolódó hír, hogy há­rom, korábban meghirdetett önkormányzati ingatlan már elkelt. Két telekről és egy ön­­kormányzati lakásról van szó, az eladásból összesen több, mint tizenegymillió forint fo­lyik be a város kasszájába. A testületi ülésen az is elhang­zott, hogy az önkormányzat balatoni üdülőjére is érkezett már vételi ajánlat. Szintén a városi nagyberu­házások önerejének finanszí­rozását szolgálja, hogy az ön­­kormányzat több tízmillió fo­rintos fejlesztési hitelt tervez felvenni. Erről már év elején született döntés, a hitelfelvé­tel szerepel a város idei költ­ségvetésében. Most, a csütör­töki ülésen arról döntöttek a képviselők, hogy több banktól is ajánlatot kérnek, hogy a le­hető legjobb feltételekkel tudja felvenni a város a hitelt. S. K. A Nyitott Világ Alapítvány tegnapi nyílt napján egykori tanulók osztották meg em­lékeiket a jelenlévőkkel. Dr. Várnai Bianka gyermekor­vos lapunk hasábjain is me­sél arról, hogyan került kap­csolatba a szervezettel, és milyen meghatározó volt az életében az egykori, alapít­ványi nyelvi tábor. Szeri Árpád arpad.szeri@mediaworks.hu SZEKSZÁRD Dr. Várnai Bian­ka máig élete egyik kellemes emlékeként tartja számon a Nyitott Világ Alapítvány ál­tal szervezett nyelvi tábort. - Egy hétig voltam Dombod­ban, ahol nemcsak magyar, hanem külföldről érkező, né­met anyanyelvű tanárok is tartottak nekünk, diákoknak órákat. Csiszolhattam a kiej­tésemet, mindent összegez­ve, rengeteget tanultam tőlük. A tábort Tóth Lászlóné, Már­ta néni vezette, ő volt a német nyelvtanárom a gimnázium­ban. Sokat köszönhetek neki, de előtte sem volt titok, hogy nem nyelvtanárnak készü­lök. Gyermekkorom óta orvos, azon belül pedig gyermekgyó­gyász szerettem volna lenni. Ez így is lett. A szekszár­di gimnazista érettségi után Pécsett, az Orvostudományi Egyetemen folytatta felsőfo­kú tanulmányait. Az első év­folyam óhatatlan nehézségei után gyorsan magára talált és örömteli öt év következett, rá­adásként cum laude diplomá­val. A külső szemlélő számá­ra ezután váratlannak tűnő fordulat következett. Dr. Vár­nai Bianka az oklevél meg­szerzése után meg sem állt Németországig. Ott, Észak- Rajna-Vesztfália tartomány Kamp-Lintfort településének kórházában kezdte el gyakor­lati munkáját.- Diákhitelt vettem fel, de a mielőbbi visszafizetési szán­dék mellett a kíváncsiság, tanu­lásvágy is nagyon erősen dol­gozott bennem - adott magya­rázatot külföldi munkavállalá­sára. - így tehát ezen utóbbi té­nyezők is központi szerepet ját­szottak abban, hogy mentem. Egy közvetítőcég segítségével rögtön kaptam állást, bár nem a gyermekgyógyászaton, ha­nem a belgyógyászaton. Dr. Várnai Bianka úgy a gyó­gyászati eljárásokat, mint a technológiát és felszereltséget tekintve a legkorszerűbbel ta­lálkozott. Ezt csak tetézte az, hogy arrafelé ismeretlen volt bármilyen jellegű hiány. En­nek ugyanakkor megvannak a maga hátulütői is. Például sok a nyilvánvalóan felesleges vizs­gálat és napi szintű a pazarlás. A németországi orvosok - most a belgyógyászatról van szó - legalább annyit rohannak, mint az itthoniak, .ám ennek ellené­re többet kommunikálnak a be­tegekkel. Ez persze sok túlórá­hoz vezet, de van gyümölcse. Dr. Várnai Bianka szerint en­nek is jelentős szerepe van ab­ban, hogy a németországi bete­gek sokkal egészségtudatosab­­bak, mint a magyarok A négy év gyorsan elrepült, a helyi viszonyokba emberileg és nyelvileg is tökéletesen be­illeszkedő dr. Várnai Bianka felvérteződött a legkorszerűbb tudással és nem utolsósorban könnyedén visszafizette a di­ákhitelt. Újabb nem várt lé­pés következett. Egyik napról a másikra hazatért Szekszárd­­ra, a megyei kórház gyermek­­osztályára.- Igen, ezen a döntésen jó néhányan meglepődtek ideha­za. De el kell mondjam, hogy én sokat változtam Németor­szágban. Megtértem és hívő ember lettem. Ennek tükré­ben úgy gondolom, hogy min­den embernek megvan a he­lye az életben. Én nem bán­tam meg, hogy kimentem Né­metországba. De ne feledjük el, hogy ott sincs kolbászból a kerítés, ott is vannak jó és rossz dolgok. Az sem elfogad­ható, legalábbis számomra, hogy az élet lényege csakis a kényelem és a jómód legyen. Ezért tértem vissza. Dr. Várnai Bianka egy esz­tendeje dolgozik rezidensként a gyermekosztályon, szakvizs­gájáig három és fél év yan hát­ra. Nem kétséges, hogy a né­met egészségügyi viszonyok bizonyos területeken jobbak. De a szekszárdi gyermekosz­tályon sem fordult elő, hogy ne lett volna beszerezhető vala­mely szükséges gyógyszer.- Érdekes rtiódon időnként itt is szükség van német nyelv­tudásomra. Osztályunkon most is van egy osztrák kis­gyermek. Nagy örömmel fo­gadta, amikor az addig isme­retlen magyar közegben valaki váratlanul anyanyelvén szólt hozzá és így nyugtatta meg. Ilyenkor nekem is eszembe jut­nak gyermekkori élményeim a némettel, és az az alapítványi tábor is, ami máig ható épülést adott nekem nyelvi és emberi szempontból egyaránt. Nyílt napot tartottak tegnap Nyílt napot szervezett tegnap a megyeszékhelyen, az Új Nem­zedék Közösségi téren az Új Nemzedék Központ és a Nyi­tott Világ Alapítvány, utóbbi szerveződés tevékenységének bemutatására. Elsőként Kővári Ildikó, a Közösségi tér vezető­je köszöntötte a résztvevőket, majd Tóth Lászlóné, az alapít­vány titkára tartott ismertetést a Nyitott Világ lényegéről. Ez­után filmvetítés, valamint fo­tók segítségével pedagógusok és egykori tanulók osztották meg élményeiket egymással. Finomságokat lehetett kóstolni TOLNA MEGYE Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Belügyminisztérium szerve­zésében az Országos Közfog­lalkoztatási Kiállítást és Vá­sárt Budapesten, a Millenáris Park területén. A megyét Ozo­­ra és Udvari önkormányzata, továbbá a nagyszokolyi Szo­­kolyi Sólyom Szociális Szö­vetkezet és a gyulaji Heted­hét Határ Szociális Szövetke­zet képviselte az expón - írja az infotamasi.hu. Az ország különböző részé­ről érkezett 130 közfoglalkoz­tató és szociális szövetkezet 65 standon mutatta be a köz­foglalkoztatásban elért ered­ményeit, előállított termékeit. Ozora és Udvari a közfoglal­koztatási programokban meg­termelt zöldségekkel, gyümöl­csökkel, illetve az azokból ké­szült savanyúságokkal, lek­várokkal érkezett. A szoko­­lyi szociális szövetkezet a BM támogatásából épült tészta­üzemben készült tészták szé­les választékát, a Hetedhét Ha­tár Szociális Szövetkezet pe­dig az általuk előállított szó­szokat, lekvárokat, csatnikat, valamint a „Jovánczai Hétpe­csétes” márkanév alatt forgal­mazott, saját húsfeldolgozó üzemükben előállított füstölt árukat kínálta. B. L. A halálozásért a zord körülmények és betegségek feleltek Tömegével haltak meg a foglyok BONYHÁD A Terror Háza Mú­zeum vándorkiállítása tekint­hető meg a Vörösmarty műve­lődési központban. A Gulagra hurcolt 700 ezer magyar em­ber szenvedéstörténetének ál­lít emléket a Rabszolgasorsra ítélve című tárlat. Hétszázezer magyart kényszerítettek rab­szolgamunkára a Szovjetunió­ban, közülük mintegy három­­százezren soha nem tértek vissza. Sokan a táborig sem jutottak el, életüket vesztették a járványok, éhezés, emberte­len bánásmód és a szélsőséges körülmények miatt a táborba tartó úton. A kommunista ide­ológiának megfelelően igye-A Gulagra hadifoglyokat és civileket is hurcoltak Fotó: Makovics K. kezték megtörni a magyar tár­sadalmi ellenállást. Azon sze­rencsések, akik túlélték, évti­zedekig kellett, hogy hallgas­sanak az ott megélt borzal­makról. Hazatérve rosszabb esetben börtön várta őket, jobb esetben élethosszig tar­tó hallgatás. Ennek ellenére szájhagyomány útján. terjed­tek beszámolók a kegyetlen­kedésekről, sokan azonban még a legközelebbi család­tagjaik előtt sem mertek be­szélni. A kiállítás - fotókkal, visszaemlékezésekkel, doku­mentumokkal - szűk kivona­ta a kényszermunkára hurcol­tak életének. B. L.

Next

/
Thumbnails
Contents