Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-25 / 223. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP 2018. SZEPTEMBER 25., KEDD Decsi-Kiss Mária sárközi gyöngyfűző kitüntetése Szigorú szabályok szerint, szabadon Decsi-Kiss Mária a .Népművészet Mestere” kitüntetés oklevelével a szekszárdi kiállításon Eredményes volt a szedresi véradás A szeptemberi szedresi véradáson huszonhármán jelentek meg a művelődési házban, ez pedig jó eredménynek számít, tájékoztatott Barteczka Mária helyi véradó szervező. Két új véradó is jelentkezett, Ignácz Sándor Attila és János Mártonná. Az önzetlen donoroknak a Vöröskereszt ajándékkal, a községi önkormányzat ebéddel, Elekes Eduárdné, Károly Józsefné, Takács Gáborné és Takács Tamásné pedig könyv és ruha adománnyal kedveskedett. B. K. Nyílt nap lesz a gimnáziumban Az oktatási intézmények gyakran szerveznek nyílt napokat, ahol az érdeklődők megismerkedhetnek az iskola programjával, tanáraival, a környezettel. A Tamási Béri Balogh Ádám Katolikus Gimnázium és Kollégium október 6-án, reggel nyolc órától nyílt napot tart a negyedik osztályosoknak. November 7-én, reggel nyolctól pedig a végzős, nyolcadikos általános iskolásokat várják. Az érdeklődők először tájékoztatót hallhatnak a Pécsi Egyházmegye fenntartásában működő intézményről, majd 12 óráig bemutató órák lesznek. B. L. Mozgás és munka tartja karban Kilencvenedik születésnapja alkalmából otthonában köszöntötte Szabó Lajost Szabó Loránd polgármester és Berta János önkormányzati képviselő. Jókívánságaik mellett átadták Orbán Viktor miniszterelnök emléklapját és az önkormányzat ajándékborát. Lajos bácsi szívesen gondozza a kertjét, gyümölcsöt és zöldséget termeszt, és a ház körüli egyéb teendőket is ellátja. Mint mondta, az állandó mozgás és a mindennapi munka tartja karban. H. E. Egy Tolna megyei is volt az idén a „Népművészet Mestere” címet elnyerők között. Decsi-Kiss Mária sárközi gyöngyfűző is ott van már a mesterré avatottak elit csapatában. Wessely Gábor szerkesztoseg@tolnainepujsag.hu Hagyománytisztelő, mégis egyedi módon alkotnak az igazi kézművesek. Tudják, melyek a mindenképp betartandó alapszabályok, s miben engedhető meg a rugalmasság, a megszokottól való eltérés. Aki szinte művészi fokon műveli a tárgyalkotást, illetve a népdalok, néptáncok előadását, megszerezheti a „Népművészet Mestere” címet. Ami gyakorlatilag életműdíj. Ezen elismerés átadása az idén a Budavári Palotában történt augusztusban, a Mesterségek Ünnepéhez kapcsolódó rendezvényen. Összesen tízen váltak a népművészet mestereivé most, heten tárgyalkotók, hárman a népzene, néptánc világából érkezők. Volt egy Tolna megyei is a kitüntetettek között: Decsi-Kiss Mária sárközi gyöngyfűző. Rajta kívül mindössze tizenegyen rendelkeznek ilyen titulussal Tolna megyében, s még körülbelül ugyanennyi azoknak a száma, akik korábban megkapták, de már nem élnek. Decsi-Kiss Mária a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület titkára. Az egyesület tagjainak munkáiból kiállítás nyílt a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központban. Az október 18-ig látogatható tárlaton az ő gyöngyékszerei is megtekinthetők.- Tulajdonképpen a lányom előbb kezdte a gyöngyfűzést, mint én - meséli. - Tízévesen, amikor készítgette a kis karkötőit, segítettem neki. Komolyabban csak jóval később, 1992-től kezdtem foglalkozni a gyöngyékszerrel. Először tanultam, aztán tanítottam. Jártam Bonyhádra játszóházi tanfolyamra, szakdolgozatot írtam, amihez sok sárközi öreggel készítettem interjút, és a szálkai alkotótáborban nagy lendülettel vettem részt a népi kismesterségek bemutatásában, népszerűsítésében. A sárközi gyöngyékszerről sokat tanultam Oláh Mártától, és sokat merítettem Berekai Éva munkásságából. De meghívtam az ukrán Natalia Yartist is Szálkára, ahol éveken át, egészen 2006-ig szerveztem ékszerkészítő tábort. Ő a filozófia professzori állását adta fel a népi ékszerkészítésért. A Kárpát-medence gyöngyékszerei is olyanok, mint a társadalmi rendszerek: hasonlóság is, különbözőség is van közöttük jócskán. Mintakincs és színvilág tekintetében egyaránt. Decsi-Kiss Mária nemcsak sárközi gyöngygallért készít. Más tájegységek népi ékszereit is tanulmányozta. Nem termel. Egy-egy darabot fűz, megfelelő tempóban, nagy koncentráció mellett. Munkáit zsűrizteti, s az utóbbi tíz-tizenöt évben már őt is felkérik zsűrizésre. Az ország legnagyobb kézműves megmozdulásán, a Mesterségek Ünnepén 1999 óta vesz részt hagyományőrző ékszereivel. A „Népi Iparművész” címet 2001-ben kapta meg, s most ért a legfelső lépcsőfokra, amikor a népművészet mesterévé avatták.- Megnyugodni sosem lehet - mondja -, mert az emberben kell, hogy legyen igény a továbbfejlődésre. Tanítom is a mesterséget, könyvet is készülünk kiadni a sárközi mintakincsről két társszerzővel: dr. Balázs Kovács Sándorral és Nagy Gyöngyivel. Egyszerűen azt csinálom, ami a dolgom. Dr. Andrásfalvy Bertalan szavainak megfelelő „szigorú szabályok szerinti szabad alkotást”, és mindazt, ami ehhez kapcsolódik, ami ezzel jár. Októberben zárva tart majd két hétiga Déli pályaudvar TOLNA MEQYE-BUDAPEST A fővárosba utazókat, illetve az onnan megyénk irányába érkezőket érinti a hír, miszerint október 4-től 17-én éjfélig ideiglenesen bezár a Déli pályaudvar. A két hét alatt olyan karbantartási munkákat végeznek el a vágányokon, a váltókon, a forgalmat irányító biztosítóberendezésen, a felsővezeték-hálózaton, az alagút rézsűjén, a támfalakon, a peronokon, amelyeket a vonatforgalom fenntartása mellett nem lehet megtenni - tette közzé a MÁV. A munkálatok idején, a Déliben szünetel a vonatközlekedés, emiatt módosul egyes vasútvonalak menetrendje. A megyénket leginkább érintő Budapest-Déli- Pusztaszabolcs/Dombóvár vonalon közlekedő S40-es személyvonatok Kelenföld állomásról közlekednek, és oda is érkeznek. Kelenföldön megerősített pénztári szolgálat és két jegykiadó mobilbusz áll az utasok rendelkezésére. TN Külterületi utakat újítanak fel (M.CSKI Több mint tizennyolcmillió forint uniós támogatást nyert Bölcske önkormányzata a vidékfejlesztési program keretében utak fejlesztésére. A település külterületi útjainak összesen nyolcszáz méternyi szakaszát újítják fel. A támogatás mértéke az összköltség nyolcvanöt százaléka. A kétezer-hétszáznegyvenkét fős település önkormányzata már több támogatott projektet valósított meg. Sikeresen pályáztak például a szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésére és önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésére. Az önkormányzati külterületi helyi közutak fejlesztését támogató pályázati felhívás célja a vidéki térségekben élők életminőségének javítása, a térség gazdaságának fejlesztése volt. TN Tolna megyei, ma élő kitüntetettek A „Népművészet Mestere” címet 1953 óta 552 személy kapta meg. Sajnos a kitüntetettek fele már nem él, lévén sző életműdíjról, amit általában idős korban kapnak meg a tárgyalkotók, illetve előadók. A Tolna megyei, ma is élő és munkálkodó kitüntetettek a következők (zárójelben a cím elnyerésének éve): Lőrincz Aladárné bonyhád-majosi szövő (1970), dr. Németh Pálné szekszárdi hímző (1991), Streer Tamásné bogyiszlói táncos (1993), Kozák Éva gerjeni keramikus (1994), Farkas Lászlóné decsi babakészítő (2002), Fodorné László Mária decsi szövő (2005), Streer Tamás bogyiszlói táncos (2008), Verseghy Ferenc mözsi fazekas (2010), Sebestyén István kakasdi énekes, mesemondó (2014), Nepp Dénes szekszárdi szíjkészítő (2015), Hajdú Józsefné bogyiszlói hímző (2015), Decsi-Kiss Mária decsi gyöngyfűző (2018). Szabóné Kedves Ágnes paksi előadásában jordáníai élményeiről beszélt a hallgatóságnak Betekintést nyert az arab hétköznapokba PÁK Jordánia egyik legrangosabb felsőoktatási intézményében, a Német-Jordán Egyetemen dolgozott egy akadémiai éven át. Feladata a gazdasági szaknyelv oktatásának megszervezése és irányítása volt. Szabóné Kedves Ágnes kihívásokkal teli, mégis varázslatos időszakot élt át ebben az országban. Tapasztalatairól tegnap az atomváros polgármesteri hivatalában, a Paksi Harmadik Kor Egyeteme őszi szemeszterén tartott élménybeszámolót. A német nyelvtanár, a PTE KPVK Kultúra- és Társadalomtudományi Intézetének munkatársa beszélt egyebek mellett a kulturális sokkról, a beilleszkedés nehézségeiről, az ösztönző erővel rendelkező, nemzetközi csapatban végzett érdekes munkáról. Mint mondta, a zajos, nyüzsgő és teljesen nyugati hangulatot árasztó főváros, Amman helyett egy kisvárost, a mozaikjairól híres Madabát választotta lakóhelyként, ahol lehetősége volt betekinteni az igazi arab hétköznapokba is. Jordánia a forrongó Közel-Keleten még mindig biztonságos ország, a turistákat szeretik és segítik, no meg azért ha tehetik, egy kicsit be is csapják. Országos tüntetések és zavar-Szabóné Kedves Ágnes az ókori emlékeiről nevezetes Petrában gások csak egyszer zavarták meg egy hétre az életet, amikor a gáz- és üzemanyagárak emelkedése miatt több nagyvárosban fegyveres összecsapásokra került sor. Ekkor és a pénteki közös imák után nem volt ajánlatos az utcákon tartózkodni, egyébként biztonságban érezhette magát az ember. Szabóné Kedves Ágnes szót ejtette az ország történelméről, kultúrájáról és ötcsillagos látnivalóiról is, hiszen Jordánia, ez az ősi beduin hagyományokra visszatekintő, viszonylag fiatal állam lenyűgöző természeti kincseivel, barátságos lakóival elbűvöli az embert. Közben feltárult a közönség előtt a kirívó ellentétek világa is: az ország ragaszkodik ősi hagyományaihoz, ugyanakkor nyitni is kíván a modern nyugat felé. Gazdag paloták és menekülttáborok, tevék és luxus terepjárók, írástudatlanság és méregdrága magánegyetemek, az iszlám és a keresztény vallás együttélése. Avagy Amman, a főváros teremtő zűrzavara és a sivatag magánya; elfátyolozott asszonyok és egyenjogúságért küzdő nők, sharia és nyugati jogrendszer, barátságos mosoly és kővel dobálás; szinte tragikus mértékű vízhiány és pazarlás. Sz. Á.
