Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-24 / 222. szám

2018. SZEPTEMBER 24., HÉTFŐ BELFÖLD-KÜLFÖLD C| A bevándorláspártiak félre akarják állítani Magyarországot Megosztó jelentés Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy lemondjon a határvédelem jogáról Fotó: AFP Ha nem is oldott meg súlyos kérdéseket a holland EP-kép­­viselő, Judith Sargentini ha­zánkról szóló jelentése, any­­nyit elért, hogy megosztotta az amúgy is megosztott Euró­pát, és nyilvánosságra hozta a törésvonalakat, idehaza is. Bár szóródnak a vélemények, egyre többen állnak a magyar kormány mellé. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NYILATKOZATHÁBORÚ Európa szerte, így aztán itthon is nyi­latkozatcsata dúl a Sargentini­­jelentés ügyében. Az LMP-s társelnök, Keresztes L. Lóránt például kijelentette, Orbán Vik­tor miniszterelnök a jelentés el­fogadását követően alkalmat­lanná vált arra, hogy európai szinten fellépjen a migráció ke­zelésében, s veszélyes utat vá­lasztott azzal, hogy tagadja a je­lentésben szereplő bírálatokat, és azt próbálja elhitetni, hogy csak a migrációval kapcsolatos álláspontja miatt támadják. A Fidesz-frakció közleménye szerint, miként az LMP nyilat­kozatából is látszik, a Sargen­­tini-jelentést éppen azért fogad­ták el a bevándorláspárti erők, hogy erre hivatkozva megpró­bálják félreállítani a bevándor­lásellenes Magyarországot. Azt szeretnék, ha „a magyarok szó nélkül tűrnék a migránsok be­telepítését”, és azt, hogy elve­gyék az országtól a határvédel­met. De nem engednek a zsaro­lásnak, megvédik az országot. A Miniszterelnöki Kabinetiro­da államtitkára, Dömötör Csaba a Kossuth rádióban kijelentette: nem lehet olyanokra bízni a ha­tárvédelmet, „akik kezében ott a kerítésvágó”. Nem azért ragasz­kodik Magyarország határai vé­delméhez évszázadok óta, hogy most átadja olyanoknak, akik­nek ez nem fontos. Közölte: a salzburgi EU-csúcson azt akar­ták elérni, hogy „a tagállamok mondjanak le a határvédelem jogáról”, és bízzák a Frontex­­re. „Nekünk ez elfogadhataüan. Magyarország megmutatta, ké­pes megvédeni határait” Brüsszel „mintha az önfel­adás programját futtatná, és (...) itt az ideje az újraindításnak”, mert nem lehet tartósan az em­berek akaratával szemben po­litizálni. Az irányváltást az EP- választás kényszerítheti ki. A Sargentini-jelentéssel kap­csolatban megszólalt Sulyok Ta­más, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke is. Elmondta, velük sem egyeztettek a jelentés készítői, pedig a testület Európában az el­sők között mondta ki 2016-ban, hogy a bírói párbeszéd elsődle­ges fontosságú az unióban. „A je­lentés készítői úgy fogalmaztak meg a magyar AB integritását, autonómiáját és tekintélyét ne­gatívan érintő megállapításokat, hogy elmulasztották a konzultá­ciót az AB-val” - jelentette ki Su­lyok a nagyköveteknek adott fo­gadáson, ahol csaknem félszáz követség képviseltette magát. Is­mertetett néhány meghatározó alkotmánybírósági határozatot, amely a többi között a sajtósza­badság és a közéleti vita szabad­sága, az egyházak jogállása és a nemek közötti egyenlőség terü­letén nyújt jogvédelmet Európa Európa ellen védené meg gyökereit „Azért büntetik Magyarorszá­got, mert megtagadja, hogy be­fogadja azokat a migránsokat, akiket olyan országok enged­nek be, amelyek nem védik az unió külső határait" - közölte Giorgia Meloni, az Olasz Testvé­rek párt elnöke. Egyébként nem véletlen, hogy Meloni pártjának hagyományos, római találkozó­ja most az Európa Európa ellen elnevezést kapta. Az elnök sze­rint az egyik oldalon a ma léte­ző Európa áll, amelyet kevesek érdekközösségei alkotnak, „bü­rokraták, akik mind fényévek­re vannak az emberek szükség­leteitől", és van a másik Európa, „amelyet mi szeretnénk meg­védeni”, az identitások Európá­ja. Ez az Európa nem fél nemet mondani az iszlamizálódásra. Olyan Európa, amely megvédi történelmi gyökereit. Pártja két szolidaritási demonst­rációt tartott Magyarország mel­lett, s Meloni azt mondta, az EU, „mint egy új Szovjetunió", a Magyarország elleni szankció­kat csak azért akarja bevezetni, mert az megvédte az unió hatá­rait. Pedig Magyarországnak kö­szönet járna ezért. HÍREK Támogatás a roma felzárkózásra KÉPZÉS Az idei 140 millió fo­rintról jövőre 550 millió forintra emelkedik a roma szakkollé­giumi hálózat költségvetési tá­mogatása. A felzárkózás intéz­ményrendszerének stabil ala­pokra helyezéséért 2019-ben 2,5 milliárd forintos értékben először kap a magyar költség­­vetésből támogatást a tanoda­hálózat, mely a szakkollégiu­mok előszobájának tekinthe­tő. Minden évben egyre több a roma szakkollégisták száma, 2018-ban 325 hallgató kezdte meg tanulmányait. A statiszti­kák szerint a szakkollégiumok segítségével diplomát szerzők kilencven százaléka stabil ál­lásban dolgozik. MW Gyakoribb a megszégyenítés KÖZOKTATÁS Több mint 1800 panasz érkezett Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok bizto­sának hivatalához tavaly, az elmúlt évekhez hasonlóan az ügyek többsége a köznevelés területéről futott be. A biztos 922 állásfoglalást, tájékozta­tást fogalmazott meg. Kiemel­te, hogy a fizikai bántalmazás­nál gyakrabban fordul elő a ta­nulók verbális bántalmazása, megszégyenítése, emberi mél­tóságuk megsértése. Mint hangsúlyozta, az emberi mél­tósághoz való jog mindenkit megillető alkotmányos alap­jog és Magyarországon min­den gyermeknek joga és köte­lessége a köznevelésben való részvétel. MW Bezárhatják Hollandiában a no-go zónákat Gettótörvény készül Kevesebb juttatás járna, ha muszlim gettóba költöznek Fotó: MTI Kisebbségben az erkölcsi többség KRÍZISHELYZET Klaas Dijkhoff, a legnagyobb holland kormány­párt frakcióvezetője a dánoké­hoz hasonló gettótörvény elké­szítését szorgalmazta a parla­ment őszi nyitó ülésén - írja a Magyar Idők. A Mark Rutte mi­niszterelnök vezette, jobbkö­zép-liberális politikus szerint az államvezetés egyszerűen nem hunyhat szemet afelett, hogy Hollandiának akadnak olyan részei, ahol nem az európai ér­tékek az irányadóak. A frakcióvezető szerint a dá­nokéhoz hasonló törvényre len­ne szükség. Ahogy azt az Origó megírta, a dán miniszterelnök, Lars Lökké Rassmussen Dánia 2030 - párhuzamos társadal­mak és gettók nélkül címen hir­detett kormányprogramot, ami 22 pontból áll. A program főbb elemei közt szerepel, hogy ke­vesebb juttatást kapnak azok a migránsok, akik muszlim get­tókba költöznek, és ezekben a no-go zónákban sokkal súlyo­sabban büntetik ugyanazokat a bűncselekményeket. A beván­dorlók lakta negyedekben köte­lező lesz a dán értékek, illetve a keresztény ünnepek ismere­te. Amennyiben a szülők utób­bit nem teszik lehetővé a gyer­mekeiknek, a szociális juttatá­soknak is búcsút mondhatnak. A holland politikus a dán pél­dára építene: Dániában közel hatvanezren élhetnek musz­lim gettókban, míg Hollandiá­ban legalább negyven no-go zó­na létezéséről tudnak. A holland Dijkhoff is elsősorban a beván­dorlók lakta, magas munkanél­küliségi és alacsony iskolázott­­sági mutatókkal jellemezhető negyedeket említette elrettentő példaként. A terv szerint a prob­lémás területeken nemcsak sú­lyosabb bírságot kapnának a be­vándorlók, de arra is köteleznék őket, hogy gyermekeiket a hol­land, illetve a demokratikus ér­tékek elsajátítására neveljék. A holland törvényt nehéz lesz elfogadtatni, a választási rend­szer miatt ugyanis Hollandiá­ban gyakorlatilag működéskép­telen négypárti koalíció van, és a baloldali liberálisok hevesen támadják a tervezetet, idióta­­ságnak bélyegezve azt. MW Mindenkinek ártott az új konfliktus ERÓZIÓ Gyengítette a német koalíciós pártok vezetőinek hi­telességét a szövetségi alkot­mányvédelmi hivatal (BfV) ve­zetője körüli vita - mutatta ki egy vasárnap ismertetett fel­mérés. A Bild am Sonntag cí­mű lap megbízásából végzett közvélemény-kutatás szerint a németek 54 százaléka úgy ítéü meg: a kormánynak a cik­lus végéig, 2021-ig hivatalban kell maradnia, 40 százalék sze­rint pedig előre hozott válasz­tást kell tartani. A németek 51 százaléka szerint a kormány továbbra is cselekvőképes, 39 százalék viszont úgy véli, hogy elveszítette cselekvőképessé­gét. Ám a többség, 52 száza­lék szerint Angela Merkel elve­szítette az ellenőrzést a kormá­nyában zajló folyamatok felett és csak 43 százalék látja úgy, hogy a kancellár továbbra is ura a helyzetnek. Az SPD azért követelte Hans-Georg Maassen, a BfV vezetőjének távozását, mert egy lapinterjúban kétségbe vonta a külföldinek tűnő em­bereket üldöző németeket áb­rázoló videófelvétel eredetisé­gét. A felvétel Chemnitzben ké­szült augusztus végén, egy né­met megölése után, a bűncse­lekménnyel külföldieket gya­núsítanak. Az emberölés de­monstrációkhoz vezetett, ame­lyeken több erőszakos cselek­mény történt. Maassen ezzel a kijelentéssel szembefordult Angela Merkellel, aki hajtóva­dászatként jellemezte a Chem­nitzben történteket. MW ZALAEGERSZEG Nem szabad hagynunk, hogy a magyar tár­sadalom erkölcsi többségét fel­morzsolják és politikai kisebb­ségbe szorítsák - jelentette ki az Országgyűlés elnöke szom­baton Zalaegerszegen, a me­gyei önkormányzat díszközgyű­lésén. Kövér László szerint egy­re több jel utal arra, hogy az előttünk álló időkben „van va­lami nagyon hiánypótló, amit mi, magyarok és közép-európai sorstársaink adhatunk az euró­pai kultúrának és politikának”. Nyugat-Európának szüksége van a magyar és a közép-eu­rópai példára és elszántságra - jelentette ki Kövér László. Az európai társadalmakon belül az olyan hagyományos kö­zösségképző értéket, mint a csa­lád, az iskola, a keresztény egy­házak és a nemzeti államok, igyekeznek szétzilálni. Ennek célja, hogy „a parlamentáris de­mokrácia keretei között ezen értékek és intézmények a tár­sadalmakon belül ne hozhassa­nak létre olyan erkölcsi többsé­get, amely politikai többséget is szerezhet az országok, illetve az EU irányításában”. A házelnök szerint a minap egyértelmű bi­zonyítékát láthattuk annak, hogy az európai erkölcsi több­ség politikai kisebbségben van az Európai Parlamentben. MW Dánia kitoloncolhatja a ruandai népirtót A dán legfelsőbb bíróság szerint Wenceslas Twagirayezut nyu­godtan ki lehet utasítani és visz­­sza lehet szállítani Ruandába, ahol 1994-ben részt vett a több mint félmillió ember halálával végződő ruandai népirtásban. A ruandai férfi 2014-ben kapott dán állampolgárságot, másfél éve van börtönben. Belgium ez­zel szembemegy, a brüsszeli ve­zetés azt tervezi, hogy menedék­jogot ad egy volt katonai vezető­nek, Bemard Ntuyahagának is, aki őrnagy volt a népirtás alatt. A férfi részt vett abban az akció­ban, mikor tíz belga ENSZ-béke­­fenntartót gyilkoltak meg. IRÁN Ismeretlen fegyveresek tüzet nyitottak egy katonai parádén a délnyugat-iráni Ahváz városában, lapzártánkkor a halálos áldoza­tok száma 29 volt, hatvannál többen megsebesültek. A halottak kö­zött a Forradalmi Gárda tagjai mellett vannak nők és gyerekek is. Két, zöldesbarna egyenruhát viselő motorkerékpáros nyitott tüzet az emelvényre, ahonnan a katonai és rendőri vezetők nézték az iraki­iráni háború évfordulójára rendezett katonai parádét. Fotó: MTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents