Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-22 / 221. szám
12 TÖRTÉNELEM 2018. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT Az Endeavour roncsa Newport kikötőjénél lehet Megtalálhatták James Cook hajóját A Földet egykor megkerülő hajóból ma már csak roncsok maradhattak fenn Fotó: MW HÍREK Újabb szfinxre bukkantak Egyiptomi régészek emberfejjel ábrázolt szfinxre bukkantak az ország déli részén, Asszuán városában. Mosztafa Vaziri, az egyiptomi Legfelső Régészeti Tanács vezetője közölte, hogy a mészkőből készült szoborra a Kom Ombo-templomnál végzet talajvíz-elvezetési munkálatok során találtak rá. Vaziri szerint a szobor valószínűleg a Ptolemaiosz-korból származik. A Ptolemaiosz-dinasztia mintegy háromszáz éven át, Kr. e. 320-tól 30-ig uralkodott Egyiptomban. MW Hazatér Napóleon bárkája Leemelték a Napóleon hajóját díszítő koronát kedden a párizsi Nemzeti Tengerészeti Múzeumban, hogy a falat áttörve könynyebben kivihessék az épületből, és egykori anyakikötőjébe, Brestbe szállíthassák a 18 méter hosszú bárkát. Az 1810-ben épült bárka volt a tengerészeti múzeum büszkesége, amíg a kiállítóhelyet tavaly márciusban be nem zárták felújítás céljából. A négy angyal tartotta korona eltávolításának kényes művelete céljából a hajót felállványozták, majd láncokra erősítve emelték le a kereszttel ékesített koronát. MW Az ismeretlen maja király oltárköve A korai maja kultúráról szolgál információkkal egy Guatemalában talált 1500 éves oltárkő. Az 1,46-szor 1,20 méteres, egytonnás vésett kő felfedezése vezetett ahhoz, hogy sikerült azonosítani a Kaanul Birodalom egyik eddig ismeretlen királyát. Ez a király, Chak Took Ich’aak aktívan hozzájárult ahhoz, hogy a maja Kaanul Birodalom kiterjedtté vált a 6. században. MW Rálelhettek minden idők egyik leghíresebb hajójának maradványaira az amerikai partoknál. A nagy felfedező, James Cook Endeavourja a Rhode lsland-i Newport kikötőjének mélyén nyugodhat. Balázs D. Attila attila.d.balazs@mediaworks.hu EGYESÜLT ÁLLAMOK Az Ausztrál Nemzeti Tengerészeti Múzeum és a víz alatti régészettel foglalkozó Rhode Island Marine Archaeology Project (RIMAP) együttműködése révén azonosíthatták a világ egyik leghíresebb felfedezőjének, az angol lames Cook kapitánynak a hajóját. A hullámsír minden bizonynyal Amerika keleti partján, a newporti kikötőben lehet. A múzeum szakértői szerint a 250 éves Endeavour (magyarul: Törekvés) esetében nem olyan roncsra kell gondolni, mint amilyen VIII. Henrik egykori zászlóshajója, a Mary Rose, amelyet egészben emeltek ki a vízből, ebben az esetben valószínűleg csak gerenda- és hajótestdarabokat fognak találni. A roncsok kétséget kizáró azonosítására csak a jövőre tervezett kiemelésüket követően lesz lehetőség. A faanyagok és szögek vizsgálata, valamint egyéb elemzések másfél évbe is beletelhetnek. Az Endeavour hollétét már nagyon régóta kutatják. Először 1834-ben jelent meg egy írás a hollétéről, és a hajóroncs helyzetét már akkor is Newport közelébe helyezték. Majd Kathy Abbass, a RIMAP alapítója és vezetője egy húsz évvel ezelőtti levéltári kutatás során fedezte fel, hogy a 30 méter hosszú Endeavour annak a flottának a része volt, amelyet a britek 1778-ban, az amerikai függetlenségi háború idején elsüllyesztettek, hogy eltorlaszolják a kikötőt. A hajót addigra Lord Sandwichre keresztelték át. A szervezet néhány évvel ezelőtt aztán megállapodott a sydney-i tengerészeti múzeummal, az intézmény segíteni fogja az amerikai Rhode Island állambeli szakemberek azon törekvését, hogy Cook 1768-71 közötti felfedezőútjának 250. évfordulójáig megtalálják a hajó hullámsírját. Magán a hajón kívül sokan próbálták megkeresni az Endeavourhoz köthető egyéb tárgyi emlékeket is. Már 1886-ban 300 dolláros jutalmat ajánlottak fel annak, aki megtalálja egy korábbi hajótörés színhelyén kidobott ágyúkat, de a kutatás eredménytelennek bizonyult. 1900 körül megtalálták az ausztráliai Endeavour folyó torkolatában hagyott felszerelés maradványait. Az ágyúkat a 20. század során több alkalommal is keresték, végül 1969-ben az Amerikai Természettudományi Akadémia csapata találta meg őket érzékeny magnetométerek használatával. lames Cook első felfedezőútját 1768. augusztusától 1771. júliusáig vezette a Csendes-óceánra. A kapitány maga szemelte ki hajóját az útra, választása a nagy tárolókapacitás, a jó tengerjáró képesség és viszonylag kis merülés miatt egy északi-tengeri szénszállító hajóra esett: ez lett a későbbi Endeavour, amellyel nyugat felé hajózva megkerülte a Földet Cook rendkívül elégedett volt hajója stabilitásával. Ezt írta róla a naplójába az indulás előtt: „Nincs az a tenger, mely a fővitorla vagy a hátsó árboc alatt megingathatná a hajó egyensúlyát Könnyen gyorsul, jó az oldalfekvése, anélkül, hogy dőlésnél a legcsekélyebb veszély jelentkezne.” Cook az Endevourral átszelte az Atlanti-óceánt, megkerülte a Hom-fokot, eljutott Tahitire, Ausztráliába. A legénység az Indiai-óceánon átkelve, a lóreménység fokát megkerülve érkezett vissza Angolhonba. Noha a hajó fontos szerepet játszik Ausztrália történelmében, az Endeavour roncsai végső soron valószínűleg Rhode Island államot illetik. Kiállításon mutatják be a felvidéki hutákat FÜLEK Két kiállítással kapcsolódik az európai kulturális örökség napjaihoz a szlovákiai Füleld Vármúzeum: az egykori Felső-Magyarország területén működő üveghuták festett, gravírozott, vésett és egyszerűbb termékeit a vár Bebek-tomyában, Fülek második világháborús éveit pedig a várhegy föld alatti óvóhelyén mutatják be. A tárlat Ladóczki Vilmos magyarországi magángyűjtő egyedi válogatását tárja a látogatók elé, aki Heves, Nógrád, Borsod és Zemplén hutáinak termékei mellett a felvidéki vármegyék - Gömör, Zólyom, Nyitra és Trencsén - egykori hutáiból származó tárgyi emlékanyag gyűjtésére vállalkozott. Magyarország 18-19. századi üveghutái, majd üveggyárai öblösüveg-termelésének döntő része - a festett, gravírozott, vésett díszítményekkel ellátott, pompás úri üvegek mellett - parasztüveg volt. A több mint ezer darabos Ladóczki-féle gyűjtemény nagy részét az egyszerű parasztemberek által használt tároló- és ivóedények alkotják. Kisebbik hányadát képezik az úgynevezett vegyes használatú és különleges rendeltetésű üvegek, igen szép, ritkaságszámba menő darabok is találhatók köztük. Az üvegtárgyak többnyire optikai díszítésűek, a készítők az üvegfelületen a fény-árnyék hatás fokozására törekedtek. A gyűjtemény egyes darabjai azt bizonyítják, hogy a magyar üvegművesség az európaitól független, egyéni formavilágot teremtett az említett korszakban - teszik hozzá. Az egyedi gyűjtemény november 15-éig tekinthető meg. A Fülek 1938-1945 című kiállítást ingyenes vezetett sétával nézhetik meg az érdeklődők a vár alatti óvóhelyen pénteken 9 és 16 óra között MW A történész véleménye megkerülhetetlen Szakály Sándor interjúi KÖTET Az őstörténeten kívül talán egyetlen korszakát sem hamisították meg anynyira hazánk históriájának, mint az elmúlt száz évet. A gyökerek elvágása kulcskérdés a fa elpusztulása tekintetében, a korona, a jelenkor milyensége pedig szintén lényeges. 1945 után a marxista balliberális történetírás megpróbálta a magyar társadalomba sulykolni a bűnös nemzet életérzését, az öngyűlöletet. Ám ez csak részben valósult meg, hatása viszont sokat rombolt a magyar öntudaton. Sok könyvtárnyi történelmi munka született a legnagyobb képtelenségek hangoztatásával, a kétkedőket pedig megpróbálták megbélyegezni, megfélemlíteni vagy megvásárolni legalább a hallgatást. Szakály Sándoron nem fogott egyik eljárás sem, Szak‘>Iy Sándor Shl,,'"^us)eknUnkröl beszéli!0t\int^k ■ mesek, 2002-2017 mindig fel volt vértezve olyan magabiztos tudással, amit nem lehetett figyelmen kívül hagyni, nem lehetett megkerülni. A tudás hatalom, a hatalom pedig erő, és az erő mindig utat tör magának. Ez rajzolódik ki abból az interjúkötetből, amely ■nemrég jelent meg a Magyar Napló gondozásában. Á könyv az elmúlt tizenöt évben Szakály Sándorral készült, sajtóorgánumokban megjelent beszélgetéseket gyűjti össze. lA történész mindenki számára közérthető módon, lebilincselő stílusban beszél azokról a vitákról, konfliktusokról, amelyek ma is megfosztják a szakmai köröket. Ámde most az olvasó kerülhet a bíró szerepébe, eldöntheti, kinek, kiknek ad igazat. Szakály Sándor interjúi, a történész véleménye megkerülhetetlen azok számára, akik meg szeretnék ismerni az elmúlt évtizedek történelmének fontos mozzanatait. Szakács Árpád „A csönd mozgat bévül engem is” / / Érkezik az Alom hava A 112 perces mozifilm története 1680 decemberében játszódik, a helyszín pedig a törökdúlásban elnéptelenedett Bácska pusztasága és az aracsi pusztatemplom, ahova a történet elején egyenként három, a török fogságából szabadult ember érkezik meg. A történet menetét a szereplők múltjának villanásai és három látomás is megszakítja, amelyek közül az első Mátyás király jelenése, másodikként László király, harmadikként pedig Attila király jelenik meg. „Csak az egyetemesség szempontjából érdekel minden megnyilatkozásunk ebben a filmben, a lecsupaszított kérdések, képek szintjén. Hogy megmaradhassunk, szellemi lényként is, magyar módon. Emberségünket védve és azért, hogy a magyarság se szoruljon még összébb. Számunkra ez a film sok szempontból létkérdés - vallja Bicskei Zoltán, a film alkotója az Álom haváról. - Mindig a sejtés, a látomás, nem utolsósorban a megvilágító „Mert élni azért kell” Fotó: MW kép felől indul meg bennem valami. Néha egy hang, néha maga a csönd igézetében. A mindent szülő, a végtelent és a hangok sokaságát egyaránt magában foglaló csönd mozgat bévül engem is - akár az Alföldet, ahol születtem s élek, és ahol e film is játszódik. De ez a film most mégsem a teremtő Csönd, hanem a siket, halotti Csend felől indul. Akár egy világkatasztrófa hangulatát is sugallhatja ez a törökdúlás után kiürült Bácska, »hol több napi járóföldre nem volt egy teremtett lélek sem«. Mit lehet ilyenkor tenni, honnan elindulni, amikor egy cilvilizáció eltűnőben, az emberiség csődöt mond és sehol egy boltozat, csak a pusztaságban magára maradt ember? Mert élni, azért kell. Sorssal vert, esendő lény minden ember e világon, de néha úgy tűnik: ha éppen magyar az ember még nehezebb összeszedni magunkat. Mi van bennünk mi oly csodákat szült és nagyszerű világot teremtett, ugyanakkor évszázados bénultságokban egymást pusztítjuk minduntalan? A déli (délvidéki) Alföldnek a Hely szellemét legerősebben sugárzó helyszínein, a magyarkanizsai Járáson (amely Tolnai Ottó és Nagy József művészetét ihlette, szülte), a törökbecsei Sóskopó szikesén és a Szent István-korabeli Aracs pusztatemplom egyedülálló terében élik meg drámájukat a film szereplői. Már aki túléli. »Mert halni már tudunk, csak élni nem.«” MW
