Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)

2018-09-20 / 219. szám

4 INTERJÚ 2018. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK A nemzet közjogi egyesítése után fókuszban a külhoniak gazdasági támogatása Megerősítenék a határainkon túl élő magyar családokat Már több mint félszáz hatá­rainkon túli, magyar gyer­mekekkel foglalkozó intéz­mény építésében és felújí­tásában működött közre a Nemzetpolitikai Államtitkár­ság a Kárpát-medencei óvo­dafejlesztési programban, ami még csak az elején tart. A kormányzati szervezet ve­zetője ebben a ciklusban is Potápi Árpád János, Bony­­hád, valamint Dombóvár és térsége országgyűlési kép­viselője, aki szerkesztősé­günkben válaszolt kérdése­inkre. Finta Viktor , viktor.flnta@mediaworks.hu- Amikor legutóbb, a választá­sok után interjút adott lapunk­nak, még nem lehetett tudni, hogy marad-e a nemzetpoliti­káért felelős államtitkári posz­ton. Milyen előzmények után folytathatta a munkát?- A kormányalakítás úgy zajlik, hogy a miniszterel­nök egyezteti a megfelelő fó­rumokon a kormány szerke­zetét, majd ehhez a struk­túrához keresi az alkalmas személyeket, minisztereket, akik maradhatnak a régiek, vagy újak lesznek - válaszol­ta Potápi Árpád János. - A to­vábbiakban már a miniszte­rek nevezik meg az államtit­káraikat. Semjén Zsolt ma­radt a miniszterelnök-helyet­tes, a nemzetpolitika hozzá tartozik, és ő mindvégig tá­mogatott abban, hogy foly­tassam ezt a munkát. Őrülök, mert ez is egy visszaigazolás, hogy az elmúlt években ösz­­szességében jól dolgoztunk, a munkatársaimmal együtt.- A napokban az Európai Par­lamentben a képviselők több­sége elfogadta a Magyarorszá­got elmarasztaló Sargentini-je­­lentést. Mi a véleménye a vok­solásról? A külhoni magyarság szempontjából van ennek je­lentősége?- Az eredmény borítékolha­tó volt. Számunkra azonban sokkal fontosabb, hogy a ma­gyarok nagy része egyetért a kormány politikájával, az­zal, hogy meg kell védeni az országot, meg kell állítani a migrációs hullámot, a beván­dorlást, ami zajlik Európában. Ezzel a határon túl élő magya­rok is egyetértenek, gyakorla­tilag teljes a nemzeti egyetér­tés. Annak idején felvetődött, hogy a kerítés elválaszt ben­nünket a délvidéki magyar­ságtól, a vajdaságiaktól, ami részben igaz, de a kerítés kö­vetkezménye, hogy a megvál­tozott migrációs útvonalak ré­vén egyre kevesebb bevándor­ló érkezik hozzájuk is. Erdély­ben, Felvidéken pedig azt ér­zékelik, hogy Magyarország megvédi őket, és a diaszpórá­ban, tehát Nyugat-Európában vagy a tengerentúlon élők is ezen az állásponton vannak. Többször megkérdeztük a vé­leményüket.- A napokban részt vett az Ér­ték és Minőség Nagydíj átadá­sán a Parlamentben. Ez miként passzolt a feladatkörébe?- Fontosnak tartjuk a kül­honi magyarság támogatását azzal is, hogy segítjük a hatá­ron túl működő magyar vállal­kozók tevékenységét. A meg­hívottak, a pályázók, a díja­zottak között már tavaly is tíz százalék körül volt a külhoni magyar vállalkozások aránya, ami az idei évre már húszra emelkedett. A díjátadó szerve­zéséhez igyekeztünk minden tőlünk telhető segítséget meg­adni a rendelkezésünkre álló információs bázisból. Javasla­tokat is tettünk a díjazottak­ra, segédkeztünk a velük való kapcsolatfelvételben, kommu­nikációban.- A politológusok szerint a nemzetpolitika radikálisan erősödött az utóbbi években. Egyetért ezzel a kijelentéssel?- Igen, magam is több nyi­latkozatban elmondtam ezt. Radikális váltás történt 2010- ben, teljes mértékben meg­újult a nemzetpolitika, és ez folytatódik tovább. Egyre na­gyobb hangsúlyt fektetünk a hagyományos nemzetpolitika mellett a szülőföldön való bol­dogulásra, hogy fékezzük azo­kat a káros tendenciákat, ame­lyek jellemzik az egész Kár­pát-medencét, Közép-Európát. Fontos, hogy a határainkon túl élő magyar lakosság a szü­lőföldjén tudjon boldogulni, csökkentsük az asszimilációt és a rossz demográfiai helyze­tet pozitív irányba változtas­suk. Ehhez Magyarországnak gazdaságilag is kell támogat­ni a határon túli magyar vál­lalkozókat, közösségeket, ami nekünk is jó, hiszen az otta­ni vállalkozásoknál keletke­zett haszonból Magyarország is részesül, összességében pe­dig bővül a magyar gazdasági kapcsolatrendszer is.- Milyen mértékű támogatást tudnak nyújtani? Milyen prog­ramjaik vannak?- Az elmúlt években több nagy gazdaságfejlesztési prog­ram is indult a határon túli ré­giókban. A legnagyobb gazda­ságélénkítő program kereté­ben már közel ötvenmilliárd forintot kiosztottunk a nyer­tes pályázóknak. Ezt a Kül­gazdasági és Külügyminisz­térium bonyolítja, mi szak­mai segítséget nyújtunk hoz­zá. Vannak kisebb pályázatok mikro- és kisvállalkozók szá­mára. Ezt három éve indítot­ta a Nemzetpolitikai Állam­­titkárság, idén hatszázmillió forintból 118 külhoni magyar vállalkozást támogattunk, akik családbarát tevékenysé­get folytatnak. Idén párhuza­mosan fut a Külhoni magyar családok éve program az ittho­ni Családok éve programmal.- A Facebook-oldalát nézve lát­szik, hogy nem unatkozott a nyáron. Mik voltak a legfonto­Potápi Árpád János a választókerületében történt fejlesztések közül a legfontosabbnak a Völgységi Ipari Park bővítését tartja Fotó: M. D. sabb, legkiemelkedőbb esemé­nyek?- Például a nemzetpolitikai táborok, melyek közül szin­te minden nagyobbon részt vettem, de több kisebb tábor­ban is ott voltam a Vajdaság­tól a Felvidéken át Erdélyig, Tusványosig. Sok avatón is volt szerencsém részt venni. A most zajló Kárpát-medencei óvodafejlesztési program má­sodik ütemében százötven új óvodát és bölcsődét építünk, illetve négyszázat újítunk fel. Vannak köztük egyháziak, önkormányzatiak és államiak is, de a lényeg, hogy mind ma­gyar tannyelvű, magyar cso­portokkal, magyar pedagó­gusokkal. Abszolút korszerű­ek, és az oktatás minősége is jobb, mint a többségi óvodák­ban. Sokat adtunk, adunk át a napokban, de még így is csak hatvannál járunk a körülbelül ötszázötvenes számból, úgy­hogy van feladatunk szeren­csére bőven. Emellett felújí­tott templomokat is avattunk, és sok kulturális rendezvé­nyen jártam, így a Kolozsvári Magyar Napokon, vagy a Ma­rosvásárhelyi Forgatag meg­nyitóján.- Mi volt a legfelemelőbb él­ménye?- Sok jó élményem volt, de talán az egyik legszebb, ami­kor Kárpátalján, Ráton egy bentlakásos gyermekotthon számára egy rehabilitációs központot adtunk át az uk­rán elnök feleségével, Mari­na Porosenkóval és a magyar köztársasági elnök feleségé­vel, JJerczegh Anitával. Ráton nehéz sorsú családok laknak, valamint nevelőszülők ár-Névjegy Potápi Árpád János 1967. már­cius 28-án született Bonyhá­­don. A helyi Petőfi Sándor Gim­náziumban érettségizett, majd Szegeden magyar nyelv és iro­dalom, később az ELTE-n törté­nelem szakos tanári diplomát szerzett. Tanított Szegeden, majd alma materében is. 1997-ben lépett be a Fidesz­be, 2007-től a Tolna Megyei Választmány elnöke. 2002-től va gyerekekkel. Számomra a legmeghatóbb az volt, ami­kor a rendezvény végén, Mar­ina Porosenko távoztával kö­rülbelül tíz gyerek kerített egy gitárt, és elénekelte az Is­merős Arcok együttes Nélkü­led című slágerét. Ez a spon­tán, szívből jövő akció nagyon jól esett Herczegh Anitának is. És hadd említsek meg még egyet! Tavaly állítottunk egy kopjafát a Nyergestetőn Er­délyben, Székely­földön, Csíkkoz­­mástól nem mesz­­sze. Lóháton men­tünk fel az egyik barátommal, Ko­lozsvári Tiborral, aki a tusnádfürdői Böjté Gyermekott­hon igazgatója. Az idén a mi támo­gatásunkkal rendezték a te­repet, építettek parkolókat a Nyergestetőn. Most is fellova­goltunk, de egy másik úton székely ruhában, szép élmény volt. Mint ahogyan az is, ami­kor szintén Tiborral a Szent Anna-tóhoz mentünk fel lóhá­ton. És az idén háromszor is találkoztunk medvékkel.- Tusnádfürdőn július végén ar­ról beszélt, hogy a nemzet köz­jogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött. Ez mit jelent?- Azt, hogy az első, a leg­fontosabb szakasz végére ér­tünk, akik nagyon akarták és kérték a magyar állampolgár­ságot, meg is kapták. A szá­muk meghaladja az egymillió­­negyvenezret. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a fo­lyamat lezárult, folytatódik to­vább, csak lassabban. Azt gon­dolom, fel lehet vinni még eb­ben a ciklusban a határain­kon túl élő magyar állampol­gársággal rendelkezők szá­mát közel másfél millióra.- Mik az elkövetkező hetek, hónapok legfontosabb teendői, programjai?- Folytatjuk azokat a prog­ramjainkat, amiket megkezd­­tünk, dolgozunk tovább a ha­tárainkon túli magyar közös­ségek identitásának a megerő­sítésén.- A választókerületében is sok esemény történt. Miket tart a legfontosabbnak?- Valóban, örömmel nyug­tázhatjuk, hogy a választóke­rületben az elmúlt időszakban rengeteg fejlesztés, felújítás, 2014-ig Bonyhád polgármes­tere volt. Hatszor (1998, 2002, 2006, 2010, 2014 és 2018) szerzett egyéni országgyűlési képviselői mandátumot. 2011- től 2014-ig az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizott­ságának elnöke, 2014. júni­us 15-től a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős ál­lamtitkára. Nős, két gyermek édesapja. átadás történt, amelyeken sor­ra részt vettem. Gyakorlatilag nem volt olyan hét, hogy ne ad­tunk volna át valamit: iskolát, óvodát, művelődési házat vagy éppen orvosi rendelőt. Nehéz a sok közül egyet kiválasztani, de ha mégis kell, kiemelném a bonyhádi Völgységi Ipari Par­kot, amely az elmúlt évek so­rán óriási fejlődésen ment ke­resztül, és több száz ember­nek biztosít megélhetést a kör­nyéken. De említ­hetném a Dombó­vári Szent Lukács Kórházat is, ahol az év elején vet­te kezdetét egy kö­zel négyszázmil­lió forintos fejlesz­tés, vagy - ha már a nagyberuházá­soknál tartunk - a megújult bonyhádi sport­­csarnokot, amit áprilisban ad­tunk át. A sokmilliós fejleszté­sek mellett ugyanakkor több olyan „kis" fejlesztést is fontos kiemelni, ami az alacsonyabb lélekszámú településeken va­lósult meg, és bár milliókban mérve jóval elmarad a nagyok­tól, az adott közösség számá­ra nagyon fontos, mondhatni, szimbolikus jelentőséggel bír. Ilyen volt például a teveli Szé­kely Ház udvarán tavasszal ál­lított Turul-szobor, a mindösz­­sze 280 lelket számláló Újire­­gen emelt ’56-os büszkeség­pont, vagy a Benedek Elek em­lékét őrző, Csikóstőttősön állí­tott köztéri alkotás, „Elek apó kútja”, amely a nemrég el­hunyt Kányádi Sándor ötlete alapján készült, s amelyet vele közösen avattunk fel. Úgy gon­dolom, ezek az eredmények semmivel sem maradnak el a nagyok mellett, a kistelepülé­sek megerősítésére, fejleszté­sére pedig a jövőben is kiemelt figyelmet szeretnék fordítani.- Elkezdték már a felkészülést a jövő tavaszi önkormányzati választásokra? Lesznek komo­lyabb változások?- A polgármesterek, megyei önkormányzati képviselők 2014-es megválasztásuk óta folyamatosan dolgoznak, ami­nek rengeteg látható, kézzel fogható eredménye van szerte a megyében. Úgy gondolom, a legjobb kampány maga a fo­lyamatos munka. Nemcsak egy rövid időszakban, hanem mindig úgy kell dolgoznunk, hogy megtartsuk a választók bizalmát. A kistelepülé­sek megerő­sítésére a jö­vőben is ki­emelt figyel­met fordítunk

Next

/
Thumbnails
Contents