Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-19 / 218. szám
2018. SZEPTEMBER 19., SZERDA GAZDASÁG y Idén 14,9 százalékkal jutott több a közszféra kereseteire « Van miből bért emelni A teljes, munkaadók által fizetett bér- és járulékköltségek egyedül Magyarországon emelkedtek az Európai Unióban úgy, hogy a teljes ráfordításnál is magasabb összeg jutott a munkavállalóknak - derül ki az Eurostat adataiból. Ez azt jelenti, hogy a múlt évhez képest a munkaadók a teljes bértömeg emelésére kevesebbet fordítottak annál, mint amennyivel ténylegesen nőttek a bruttó átlagbérek. Ez főleg a munkaadói járulék csökkentésének és egyéb kedvezményeknek köszönhető. Szinte példa nélküli az unióban, hogy a versenyszférától kevesebbet vonnak el, mint a megelőző évben. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu NÖVEKEDÉS Rendkívül kedvező hatással van a keresetek felzárkóztatására a járulékcsökkentés, valamint a munkahelyvédelmi akció, mivel hazánkban emelkedett a legnagyobb mértékben a dolgozók bruttó átlagjövedelme úgy, hogy közben a munkaadók bérre fordított költsége kisebb mértékben nőtt - derül ki az Eurostat adataiból. Az uniós statisztikai hivatal adatai szerint - írja a Magyar Idők - a második negyedévben a vállalkozások 8,3 százalékkal többet fordítottak az alkalmazottak bérköltségeire, miközben a dolgozók fizetése átlagosan bruttó 10,6 százalékkal nőtt. Ez úgy lehetséges, hogy a bér után kötelezően fizetendő járulékok csökkentek 2017 második negyedévéhez képest. Vagyis kevesebbe kerül a hazai cégeknek a nagyobb bérnövekedés, mint a környező tagállamokban. Ráadásul a nyugat-európai uniós országokban stagnálnak vagy csak enyhén emelkednek a keresetek, így csökkennek a különbségek is. A munkavállalói adó- és járulékköltségek a bérben jelennek meg, míg a munkaadói elvonás - nálunk a szociális hozzájárulási adó - az egyéb tételeknél. Nálunk 2,5 százalékkal csökkent a szociális hozzájárulási adó. A járulékcsökkentés mellett a cégek a munkahelyvédelmi akció keretében egyéb kedvezményekre is jogosultak, többek közt a fiatalok, az idősek, a mezőgazdaságban dolgozók után. Ráadásul a szakemberigény miatt jobbára a versenyszférában nőtt tízezrekkel a foglalkoztatotti létszám. A költségvetésből 14,9 százalékkal jutott több a közszféra kereseteire, a bruttó bérek átlagosan 17,1 százalékkal nőttek, a költségvetésbe pedig 4,8 százalék folyt vissza. Az arány többek között azért eltérő, mert a munkahelyvédelmi akció csak a versenyszférát érinti. Csehországban szintén 8,3 százalékkal nőtt a teljes versenyszférát lefedő átlagos bérráfordítás, ám mivel ott nincs adókedvezmény és a járulékok sem változtak, a bruttó átlagkeresetre fordított költség is ugyanannyival emelkedett, a növekedésnek pedig arányosan közel ugyanannyival volt nagyobb a munkaadói- járulék-vonzata, tehát 8,2 százalék. A 28 tagállam közül a románoknál nőtt leginkább a bérköltség. A második legnagyobb munkaadói bérhozzájárulást Lettországban mérték: a versenyszféra teljes költsége ott közel 3 százalékkal volt magasabb, mint nálunk. Eközben a dolgozók több mint egy százalékkal kisebb emelkedéssel számolhattak, a többletet pedig a járulékokra és egyéb költségekre fizették a cégek. A hazai vállalkozások tehát úgy tudtak jelentős béremelést végrehajtani, hogy a megtakarított bérköltséget akár további fizetésfelzárkóztatásra, akár a sokat emlegetett technológiai és hatékonyságnövelő beruházásaikra tudják fordítani. HÍREK Adótanácskozást rendeznek BUDAPEST Az elfogadott jogszabályokkal kapcsolatos gyakorlati tapasztalatok mellett az adóadminisztráció csökkentésének lehetőségeiről egyeztet pénteken a Pénzügyminisztérium a szakma legfontosabb képviselőivel. Első alkalommal rendezi meg a tárca az adótanácskozást, amelyen a tárca szakemberei és az adószakma képviselői megvitathatják az idén már hatályba lépett, illetve jövőre hatályba lépő jogszabályokat. MW Nincs kibúvó a különadó alól BUDAPEST A NAV szigorúan ellenőrzi a bevándorlási különadóra vonatkozó szabályok végrehajtását. Az adónyilatkozat elmulasztása félmillió forintos mulasztási bírsággal, a törvényi kötelezettségek megsértése pedig késedelmi pótlékkal járhat. MW Lendületben a turizmus BUDAPEST Nőtt a ki- és beutazók száma a második negyedévben. A külföldiek többnapos tartózkodása 18 százalékkal bővült. A magyar kiutazók körében az egynapos utak tették ki az utazások kétharmadát, a költések negyedével emelkedtek. Az utasforgalom többlete 290 milliárd forint volt a második negyedévben. MW li mm* mm........................:.___................................................. A munkaerőköltség változása az EU-ban . II. negyedév, az előző év azonos időszakához képest, százalék) 10,2 Belgium Németország Franciaország EU-28 Magyarország 10 8 7 6 4 2 0 MW-grafika, forrás: Eurostat Idén 730 ezer tonnás terméssel számolnak Növelni kell a minőségi Elektronikus egészségügyi szolgáltatás Többet vásárolunk bankkártyával magyar alma arányát Bőségesnek ígérkezik az idei almatermés Fotó: MTI ALMASZÜRET Az össztermelésnek a felére kell emelni az étkezési alma arányát, és növelni kell a hazai fogyasztást is - hangzott el az őszi almafogyasztás-ösztönző kampány meghirdetésén. Az idén több alma terem az átlagosnál, a szélsőséges áringadozásokat pedig egy termelői vagy államilag felügyelt feldolgozóval lehetne tompítani - mondta a VUággazdaságnak Nagy István agrárminiszter. Több ötlet is létezik az almapiaci feszültségek miatt ismét előtérbe került feldolgozóüzem létesítésére - mondta a miniszter. Szerinte fontos, hogy az üzem - amelynek más gyümölcsök, például az idén alacsony áron átvett meggy feldolgozására is alkalmasnak kell lennie - a piacvezető Austria Juice kapacitásához hasonló méretű legyen -, ugyanis csak így tud ármeghatározóvá válni a piacon. Lényeges szempont, hogy ne csak az alma feldolgozása oldódjon meg az új üzemmel, gondolni kell a feldolgo; zott termék elhelyezésére is. Nagy szerint a Vidékfejlesztési Programból a projekt pályázati pénzre is számíthat. Nagy István azt is elmondta, hogy az idén Magyarországon a tavalyinál körülbelül 25 százalékkal több, várhatóan 730 ezer tonna alma terem. Ennek 70-75 százaléka csupán ipari feldolgozásra alkalmas, ezért a cél az, hogy az étkezési alma arányát 50 százalékra emeljék. A fogyasztás növelése is fontos a tárcának, amit úgy segítene, hogy a szakmai szervezetekkel közösen kidolgozná a gyümölcsnek a vásárlóhoz vezető legrövidebb útját. Váratlan volt és a piaci helyzet nem is indokolta, hogy a léüzemek ilyen alacsony - Lengyelországban kilogrammonként 15 forintnak megfelelő, Magyarországon pedig 13 forintos - felvásárlási árat hirdettek meg a szezon indulásakor -mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Azért is számítottak nyugodt évre, mert tavaly gyenge volt az európai termés, az átlagos 11,4 millió tonna helyett csak 9,3 millió tonna termett, az étkezési alma a nyár közepére el is fogyott. Bár az idén az átlagosnál 1,2 millió tonnával nagyobb termés várható, a kínai terméskiesés éppen az itteni átlagtermésnek felel meg. Az elnök szerint ilyen körülmények között még a demonstrációkkal kikényszerített 20 forintos áron is „lehetne alakítani”, de ha ez az ár megfelel a termelőknek, a NAK is elfogadja. MW ORVOSKÉPZÉS A Semmelweis Egyetemen vezették be elsőként az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) gyakorlati oktatását az orvostanhallgatóknak - írja a Magyar Idők. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) és az egyetem közös szervezésében tartott első tanórán az ötödévesek a gyakorlatban is kipróbálhatták az EESZT szolgáltatásait egy számukra kialakított kórházi rendszeren keresztül, és egy virtuális beteg kortörténete alapján gyógyszert is felírhattak. Az Elméleti Orvostudományi Központban az EESZT-ről elméleti kurzust is tartanak. Az ehhez kapcsolódó ismereteket ötödévben tantárgy részeként oktatják. Hermann Péter rektorhelyettes emlékeztetett: az állami ellátóhelyeknek 2017 novembere óta kell használniuk a rendszert, idén november 1-jéig pedig a magánellátóhelyeknek és a mentőszolgálatnak is kötelezően csatlakoznia kell. Az ÁEEK részéről Mázi Miklós azt hangsúlyozta: a szolgáltatás lényege, hogy minden páciens egészségügyi adatai egy központi adatbázisba kerülnek, amit a helyi kórházi, háziorvosi vagy gyógyszertári rendszereken keresztül kérhetnek le az egészségügy dolgozói. A Semmelweis Egyetem után a többi hazai, egészségügyi képzésben részt vevő intézményben is tartanak majd ilyen kurzusokat. MW BANKKÁRTYA Továbbra is dinamikusan nő a bankkártyás vásárlások száma Magyarországon, ami főként az érintős technológia terjedésének köszönhető. Nőtt a második negyedévben a kibocsátott kártyák száma is - írja a Világgazdaság. A jegybank adatai szerint a második negyedévben végrehajtott vásárlási tranzakciók értéke meghaladta az 1335 milliárd forintot, ami 25,5 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Hasonló ütemben, 25,4 százalékkal emelkedett a belföldi vásárlási tranzakciók száma is, és 190,5 milliót ért el április elejétől június végéig. Ebben meghatározó szerepe van az érintéses technológia terjedésének: az érintőkártyás vásárlások volumene több mint másfélszeresére, 823,8 milliárd forintra emelkedett egy év alatt. A belföldön forgalomban lévő érintőkártyák száma 15 százalékkal, hétmillió közelébe nőtt a június végéig tartó egy év alatt, míg a fogadásukra képes kártyaolvasó termináloké 126 ezer fölé emelkedett. Látványosan nőtt az Internetes, telefonos és postai megrendelésekhez kapcsolódó fizetési tranzakciók volumene is: a második negyedévben 272,3 milliárd forintot ért el, ami 41,1 százalékos bővülés. A fizetési számláknál 7,76 százalékos éves növekedést mutatott ki az MNB, s a bankkártyák száma megközelítette a 9,1 milliót. MW Egyre népszerűbb fizetési eszköz a plasztikkártya
