Tolnai Népújság, 2018. szeptember (29. évfolyam, 203-227. szám)
2018-09-01 / 203. szám
2018. SZEPTEMBER 1., SZOMBAT GAZDASÁG y Több régióban már nagyobb keresettel toboroznak Jövőre is emelhetik a minimálbért Egymilliárdos nyereséget várnak az erőműben VISONTA A Mátrai Erőmű Zrt. a tavalyi 9,1 milliárd forintos veszteség után az idén egymilliárdos nyereséget vár - nyilatkozta a Világgazdaságnak a társaság vezérigazgatója. Valaska József kiemelte, hogy ezt elbocsátások nélkül érték el, sőt még állományba is vettek korábban kölcsönzött munkaerőt. Olyan, több tízmilliárdos fejlesztéseket indítottak, amelynek célja, hogy Paks után továbbra is a Mátrai Erőmű legyen a hazai villamosenergiatermelés második legnagyobb szereplője. Jelenleg a hazai termelés ötödét biztosítják. Megcélozzák az évi százmilliárd forintos árbevétel mellett a tízmilliárdos nyereséget. A fejlesztésekhez szükséges önerőhöz értékesítik a visontai naperőművet, eladnak a profilba nem illő ingatlanokat. Két új naperőművet létesítenek 40 megawatt kapacitással, a bükkábrányi alapkövét szeptember 19-én teszik le, a másik erőmű Halmajugrán lesz. Telepítenek egy biztonsági gázkazánt az ügyfelek jobb ellátása érdekében, 2021-re készülhet el egy évi 400 ezer tonna települési hulladékot másodlagos tüzelőanyagként (RDF) hasznosító blokk is. Tervezik az erőmű eddigi biomaszsza-beszállítója, a Geosol megvásárlását is. A Teslával egy 5 megawattos száraz tároló létesítésébe fogtak, és kialakítanak aiz erőmű közelében egy 600 megawattos, hagyományos szivattyús-tározós erőművet is. Az erőmű áramtermelésében egyre nagyobb szerepe lesz a biomasszának, a napenergiának és a kevert települési hulladéknak is, mivel az új szénbánya megnyitását csak 2020-ra tervezik. Úgy számolnak, hogy a szénnek biztosan van még tíz éve. MW A következő évben jelentősebb minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés jöhet. A folyamatosan növekvő keresetekre a dolgozókért folytatott verseny van nagy hatással. Mediaworks-összeállítás szerkesztoseg@mediaworks.hu FOGLALKOZTATÁS Gyengül a minimálbér és a garantált bérminimum szerepe a munkaerőpiacon, mivel a dolgozók megtartásáért és toborzásáért folytatott harc miatt a cégeknek magasabb keresetekkel kell tartaniuk a versenyt - mondta el Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Magyar Időknek. Kiemelte, a munkaerőhiány miatt ma a vállalkozásoknak, de az államnak is a dolgozók megtartása az egyik legfontosabb szempontja, ennek pedig legfőbb eszköze a béremelés. Korábban a lapnak nyilatkozó Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár is arról beszélt, ismét többéves bérmegállapodás jöhet létre az őszi egyeztetéseken. Az első fél évben a bruttó keresetek 11,9 százalékkal, a reálbérek ismét kimagasló mértékben, 9,4 százalékkal nőttek. A munkavállalók költése is jelentős volt, a jövedelem nagyjából fele a fogyasztásra ment el, míg a másik fele vagy a ko-A munkaerő megtartásáért, esetleges toborzásáért folytatott verseny miatt a kisvállalkozások kivételével a fizetések mindenütt jobbára meghaladják már a minimálbért, de akár a garantált bérminimumot is. Ezzel szemben korábban, amikor a munkaerőhiány okozott gondot, a cérábbi adósságok rendezésére, vagy a megtakarítások növelésére fordították. Korábban Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, öt és fél éve töretlenül emelkednek a reálbérek, 2010 óta a nettó bérek 62 százalékkal nőttek Magyarországon. geknek az alacsonyabb bérköltségek miatt a nagyobb emelés nem állt érdekükben. A kamara vezetője arra figyelmeztetett, a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteknek a jövőben úgy kellene megállapodniuk, hogy a kisebb vállalkozások is ki tudják gazdálkodni az emelést. A MKIK elnöke szerint figyelembe kell venni, hogy az ország bizonyos térségeiben magas a minimálbéresek aránya, míg egyre több régióban már a nagyobb keresetek a jellemzőek. Parragh László kiemelte: az első fél éves adatok is a keresetek egészséges emelkedését mutatják. Mivel a minimálbéreknél jóval nagyobb mértékben nőttek az átlagfizetések, a jövőben egyre kisebb lesz a jelentőségük az őszi bértárgyalásoknak. A dolgozókért folytatott verseny ráadásul nemcsak a magasabb bérekhez járul hozzá, hanem a feketén adott jövedelem visszaszorulásához is. A munkavállalóknak kevésbé kell aggódniuk amiatt, hogy állás nélkül maradnak, van lehetőségük váltani, ha visszaélést tapasztalnak munkaadójuktól. Parragh László hozzátette, nem látni olyan tényezőt, amely a keresetek emelkedésében tapasztalt folyamatokat kedvezőtlen irányban befolyásolná, ráadásul a cégeknek a minimálbér emelésének mértékétől függetlenül kell lépést tartaniuk a versenytársakkal. Állandó nyári időszámításra térhetne át az unió ÓRAÁTÁLLÍTÁS Az emberek akaratának megfelelően meg kell szüntetni az évenként kétszeri óraátállítást, és át kell térni az állandó nyári időszámításra - nyilatkozta tegnap az Európai Bizottság elnöke a ZDF német országos közszolgálati televíziónak. Jean-Claude Juncker a belgiumi Genvalban, a brüszszeli bizottság kétnapos kihelyezett ülésének szünetében elmondta: az a meggyőződése, hogy az Európai Unióban megszűnik a téli és a nyári időszámítás kettőssége. A július elejétől augusztus közepéig tartott európai konzultáción 4,6 millióan fejezték ki véleményüket, 80 százalékuk az óraátállítás megszüntetése mellett foglalt állást. A luxemburgi kereszténydemokrata politikus első lépésként a bizottságot igyekszik meggyőzni arról, hogy át kell térni az állandó nyári időszámításra, utána pedig az Európai Parlamentnek (EP) és a tagállamoknak keU lépniük ez ügyben. Az EP februárban kezdeményezte az óraátállítás felülvizsgálatát és kérte fel a bizottságot, hogy értékelje az ügyet szabályozó irányelvet, és szükség esetén tegyen javaslatot a módosításra. Az EP szerint az állampolgári kezdeményezések azt mutatják, hogy a márciusban és októberben esedékes óraátállítás körül az egészségi hatások miatt nagy a lakossági aggodalom, az óraátállítással elérhető energiamegtakarítás viszont jelentéktelen mértékű. A szabályozás felülvizsgálata Finnország kezdeményezésére került napirendre, miután állampolgárok tízezrei kérték a finn kormányt, hogy szüntessék meg az évi kétszeri óraátállítást, és maradjon az év egészében a nyári időszámítás. MW Nyolc év, nettó 62 százalékos plusz Tizedével nőtt a magyar agrárgépforgalom A fuvarozók e-útdíját is emelik Hajtja a kereslet Van rá pénz: modern traktorokból is többet értékesítettek Fotó: MTI FORGALOM Több tényező együttes hatása adja a mezőgéppiac lendületét. Egyértelmű a kertészetigép-beszerzésekre és az állattartó telepek korszerűsítésére kiírt pályázatok pozitív hatása, és a hitelfeltételek is kedvezők. Az elmúlt év jó volt, jövedelem keletkezett a mezőgazdaságban, van saját forrás is a korszerűsítésre - összegezte az idei első fél évben mért tízszázalékos növekedés okait a Világgazdaságnak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetsége (Megfősz) elnöke, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint a mezőgazdasági gépberuházások értékének 58 százalékát az erőgépek, 42 százalékát pedig az erőgépek munkagépei és az egyéb gépek adták. A teljes értékesítésen belül a traktorok 34, míg a gabonakombájnok 16 százalékos arányt képviseltek. A kerekes traktorok eladása júniusig 8 százalékkal nőtt, a gabonakombájnoké viszont 25 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Legnagyobb darabszámban talajművelő gépeket vásároltak a gazdaságok. Az első fél évben eladott 2531 ilyen gép mennyisége közel 6 százalékkal haladta meg az előző év hasonló időszakáét. Talajlazítókból 65, tárcsás talajművelőkből 22 százalékkal több fogyott. Másfélszeresre emelkedtek a bálázók és a gyümölcs- és szőlőápolás gépeinek eladásai is. Harsányi Zsolt szerint keresettek a precíziós mezőgazdaság eszközei, a számítógéppel vezérelhető vető- és permetezőgépeket, valamint a műtrágyaszórókat egyre több gazdaságban használják. Mint mondta, sok gazdálkodó felismerte, hogy a munkaerőhiány miatt és a hatékonyságnövelés érdekében is érdemes beruházniuk az ilyen eszközökbe. A Megfősz elnöke hangsúlyozta, a gépforgalmazók eleget tudnak tenni a megnövekedett keresletnek, a szállítási határidő azonban meghosszabbodott a nagy kereslet miatt. MW Drágább lesz a matrica AUTÓZÁS Emelik a tíznapos autópálya-matrica árát, és a fuvarozók útdíja is nő - jelentette be pénteken Gulyás Gergely a kormányinfón. A tíznapos autópálya-matrica ára október 1-jével 2975 forintról 3500-ra emelkedik. A fuvarozók e-útdíját is emelik, január 1-jétől, 5,8 százalékkal. A pluszbevétel közvetett formában egy falusi útalapba folyik majd be, ennek célja, hogy a legkevésbé fejlett falusi útszakaszok fejlesztésére is legyen forrás. MW Vonatra, buszra, metróra is érvényes lesz Készül az okosjegy INNOVÁCIÓ Az egységes közlekedési jegyrendszer bevezetését tervezi a kormány - mondta el az Echo TV Napi aktuális című műsorában Mosóczi László közlekedésért felelős államtitkár. A kormány azt szeretné, hogy az állampolgárok azt érezzék, célszerű a közösségi közlekedést választani. A cél az, hogy ha, mondjuk, valaki Nyíregyházáról a Sopron melletti Brennbergbányára szeretne utazni, akkor ne kelljen külön-külön jegyet vásárolnia vonatra, a budapesti metróra, buszra, villamosra, illetve a távolsági autóbuszra, hanem az utazásra jogosultságát egy helyen, egy jeggyel megvásárolhassa - fejtette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára. A cél az, hogy okostelefonra is le lehessen tölteni Az elképzelés nem új, de még egyik korábbi kormányzatnak sem sikerült megvalósítania. A rendszer tesztüzemére akár már jövőre is sor kerülhet, a tervek szerint 2020-tól pedig bárki használhatja az új rendszert, amelynek köszönhetően a bliccelések száma is csökkenni fog. A fejlesztés várhatóan 18 milliárd forintba kerül, költségeit európai uniós forrásokból fedezik. A cél az, hogy az új, egységes jegy az interneten keresztül is megvásárolható legyen, illetve le lehet majd tölteni az okostelefonokra, tehát már kinyomtatni se kelljen, hasonlóan a Magyar Államvasutaknál már bevezetett rendszerhez. MW
